Demszky: reformkényszer a kevesebb pénz miatt

A főpolgármester szerint ágyszámleépítésekről, iskolaösszevonásokról és csökkenő színházi támogatásokról kell dönteni, illetve jelentős költségmegtakarítási eszközökhöz kell folyamodniuk.

Nehéz költségvetési év előtt áll Budapest, kevesebb pénz jut a főváros működtetésére 2007-ben, mint tavaly; az előállt helyzetet arra kívánják felhasználni, hogy racionalizálják az intézményrendszert és megvalósítsák az eddig halogatott reformokat - mondta a főpolgármester. Demszky Gábor ismertetése szerint mindezek miatt ágyszámleépítésekről, iskolaösszevonásokról és csökkenő színházi támogatásokról kell dönteniük, illetve jelentős költségmegtakarítási eszközökhöz kell folyamodniuk. Mint mondta, összességében 12,5 milliárd forintnyi hiányt kell elosztaniuk az egyes ágazatok között.

Hangsúlyozta: a nehéz költségvetési év nem Budapest hibája, és tudja, hogy a főváros sem húzhatja ki magát az állami megszorítások alól. A költségvetés tervezése jelenleg is zajlik, az első munkaváltozat a jövő hét elején kerül a képviselőcsoportok elé, a fővárosi közgyűlés február végén fogadhatja el - mondta a Demszky.

Közölte: 2006-ban a budapesti adófizetők és a cégek a teljes állami költségvetési bevétel mintegy egyharmadát, 2.200 milliárd forintot fizettek be az állami költségvetésbe. Ám a főváros ennek az összegnek csak az egytizedét kapja vissza, így Budapest az államháztartás nettó befizetője.

Demszky Gábor kérdésre válaszolva közölte, hogy a teljes szociális ágazatot 1,1 milliárd forintos elvonás érinti majd, ezt létszámleépítéssel átalakításokkal kívánják elérni.

Az idén az átlagosnál sokkal nagyobb terhet kell Budapestnek elviselnie, az állami stabilizációs politika hatásait minden budapesti intézmény megérzi majd, "semmi, senki sem kaphat felmentést" - fogalmazott a főpolgármester. Kijelentette, hogy a főváros működésre nem kíván hitelt felvenni.

Ismertetése szerint felkérték a Gazdaságkutató Intézetet, hogy melyik ágazatból mennyit vonjanak el, javaslataikat használva alakították ki a koncepciót. Előálltak egy színház-finanszírozási reformkoncepcióval és felgyorsítják az oktatási reformot.

A színházi területről szólva elmondta, hogy a színházak összbevétele 2006-ban mintegy 11 milliárd forint volt. Ebből két év alatt körülbelül 8-10 százalékot kívánnak elvonni. Lépcsőzetes és rendszerszerű elvonást javasoltak. Mindezt tartalmazza az a koncepció, amelyet már elküldtek a színházigazgatóknak. A politikus szerint a budapesti önkormányzat egész Európa legnagyobb színházfenntartója, és ezzel eddig nem néztek szembe. Az egyik megoldás az átfogó finanszírozási reform, a másik pedig a fűnyíróelv, de nem ez utóbbit szeretnék választani. Mint mondta, van olyan színházjegy, amelyhez a főváros és az állam 10 ezer forintot tesz hozzá és van olyan, amelyhez csak kétezer forintot. Ismertetése szerint történelmileg így alakult ez a rendszer, amelyen változtatni szeretnének. A direktorokkal egyeztetve kívánják kialakítani a finanszírozási rendszert, amelyben megkülönböztetetten támogatnák a gyermek- és művészszínházakat, valamint az operettet. Kiemelte, hogy meg akarják tartani a fővárosi színházi élet sokféleségét.

A szakképzési rendszer reformjáról azt mondta, a cél az, hogy a legrosszabb műszaki állapotú, legkevésbé kihasznált iskolák olvadjanak be, és a közelmúltban korszerűsítettek legyenek a befogadó intézmények. Miközben 15-20 új, korszerű képző központ nyílik meg, nagyjából ugyanennyi régi iskola integrálódik. A főváros egyetlen szakképző intézményt sem szüntet meg jogutód nélkül, mindegyik integrálódni fog - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szakok nem fognak megszűnni. A részletek, a konkrétumok még nem dőltek el, ezekben a hetekben zajlanak a tárgyalások, a végső konklúziót a Fővárosi Közgyűlés vonja meg február 22-én.

Demszky magyarázkodik a drága BKV miatt
Egy helyettese már van Demszkynek