Devizás lakáshitelek: kétszer is gondolja meg a váltást!
Egyes vélemények szerint érdemes lehet devizaalapú hitelre cserélni a 2002-ben felvett állami kamattámogatású lakáshiteleket, a bankok azonban nem osztják ezt a véleményt. Elvileg több mint 100 milliárd forintos támogatást takaríthatna meg az állam, ha minden támogatott hitel devizássá változna
Egyes vélemények szerint érdemes lehet devizaalapú hitelre cserélni a 2002-ben felvett állami kamattámogatású lakáshiteleket, a bankok azonban nem osztják ezt a véleményt.
A BG Hitel és Lízing (BG H&L) a múlt héten közleményben hívta fel a figyelmet a támogatott - forint alapú - lakáshitel deviza alapú (nem támogatott) hitelre történő átváltásának lehetőségére. A Lakásvásárt kísérő konferencián Hegedűs Éva, a cég elnök vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen cserével jól járhat a hitel felvevője, mivel csökken a havi törlesztő részlete, és jól jár az állam is, mivel nem kell tovább hozzájárulnia a kamatokhoz.
A BG H&L példája szerint amennyiben egy 1,78 százalék kamatú és 3 százalékos kezelési költségű deviza hitel áll szemben a 8 százalékos - használt lakásra felvett - állami kamattámogatott hitellel, akkor egy 6 millió forint összegű, 20 éves hitel esetében a hátralévő 15 éves futamidő során a hitelcserével havi 16.000 forintos megtakarítás érhető el. A megtérülési pont 19 hónap, azaz a cserétől számított kevesebb, mint két éven belül az alacsonyabb törlesztő részlet fizetésével megtérülnek a csere költségei, amennyiben nem emelkedik a svájci frank kamata, illetve nem gyengül a forint a frankhoz képest.
Az OTP Bank a 2003. június 16-a előtt befogadott fix kamatozású (öt évente átárazandó) támogatott lakáshiteleknél az újabb kamatperiódus indulása kapcsán nem számít a hitelek tömeges kiváltására.
Az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint a kamattámogatásos lakáshitelek esetében a hiteldíj (kamat és kezelési költség) a futamidő első öt éves szakaszát követően is legfeljebb 6 százalék lehet a hatályos jogszabályok szerint. Az OTP Banknál az e körbe tartozó fix kamatozású támogatott lakáshitelek hiteldíja jelenleg is 6 százalék, az ügyfelek törlesztési terhei tehát a következő kamatperiódusban sem növekedhetnek. Ez a hiteldíj a jelenleg nyújtott deviza alapú lakáshitelekkel is versenyképes, ugyanakkor sem árfolyamkockázattal, sem pedig az új hitel induló költségeivel nem kell számolni.
A Földhitel és Jelzálogbank (FHB) is úgy véli, hogy a 6 százalékos fix kamatozású hitelt nem érdemes - az ügyfél szempontjából - deviza hitelre váltani. Ez csak akkor érné meg, ha a futamidő hátra lévő 10-15 évében a jelenleginél alacsonyabb lenne a svájci frank kamata, és nem változna a forint árfolyama sem. (Az árfolyamkockázat azután is fennmarad, hogy Magyarország részese lesz az euró-övezetnek.) És akkor még nem esett szó az egyszeri kiváltási díjakról. Az FHB-nál ez 2 százalékos szerződésmódosítási díjat, 0,5 százalékos új szerződéskötési díjat, és néhány 10 ezer forintnyi közjegyzői díjat jelent.
A Pénzügyminisztériumtól származó információ szerint az állam 2002-ben 26 milliárd, 2003-ban 87 milliárd, 2004-ben 127 milliárd, 2005-ben 151 milliárd, 2006-ban- 131 milliárd forintot költött a lakáshitelek kamattámogatására. Idén a tervezett összeg 126 milliárd forint. Elvileg tehát több mint 100 milliárd forintos támogatást takaríthatna meg az állam, ha minden támogatott hitel -varázsütésre- devizássá változna.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár