E-hulladék: mi a helyzet a szabályozással?

A fogyasztói elektronikai termékeket gyártó cégek (Sony, Nokia és HP), civil szervezetekkel karöltve (Greenpeace, Friends of Earth) arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy indítson eljárást 11 tagállam ellen. Ezek az országok úgy iktatták be az úgynevezett WEEE direktívát saját törvénykezésükbe, hogy nem teljesen a gyártók lettek felelősek a forgalomból kivont, elhasználódott elektronikai termékek további sorsáért.

A közös nyilatkozat szerint 12 tagállam helyesen ültette át a direktívát saját törvénykezésébe, 11 tagállam (Bulgária, Dánia, Észtország, Franciaország, Finnország, Görögország, Lettország, Nagy-Britannia, Portugália, Spanyolország és Szlovénia) azonban nem.

Magyarországon egy 2004-es kormányrendelet (a 2264/2004. számú rendelet) szabályozza az elektronikus hulladék kezelését. A számítógépek a kormányrendelet szerint a harmadik kategóriába tartoznak, s az előírás szerint 2008-tól a leadott számítógépek 80 százalékát újra kell hasznosítani, 20 százalékot pedig szemétként lehet elhelyezni. A törvény a gyártóra hárítja a forgalomból kivont számítógépek sorsáért a felelősséget. Gyártónak számít az a cég, amely Magyarországon elsőként helyezi forgalomba az adott terméket. A gyártók tevékenységét hat koordináló szervezet segíti, ők vállalják át az elektronikai hulladék kezelését.

A technológiailag elavult gépek többet fogyasztanak, így energiagazdálkodási szempontokat figyelembe véve már akkor megéri szétszedve hasznosítani őket, amikor még működőképesek. Nem ritka, hogy a még működő, ám semmire sem használható gépeket a harmadik világ országaiba vitték "segélyként", s a számítógépek ott végezték a szeméttelepen.

A fővárosiak több mint fele szelektíven szemetel
E-hulladék kezelő Debrecenben

Forrás: euractiv.hu