Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!
Elbaltázott szabályozás: miért bukás az ingatlanlízing?
Először kaphatunk teljes képet az ingatlanlízing valós hazai súlyáról a Lízingszövetség statisztikáiban beállt változások révén. Meglehetősen nagy a lemaradás
Most először kaphat teljes képet a szakma és a közvélemény az ingatlanlízing valós hazai súlyáról a Lízingszövetség statisztikáiban beállt változások révén. A statisztikák európai összevetésben egyelőre meglehetősen nagy lemaradásról árulkodnak; az ingatlanlízing aránya hazánkban a teljes lízingállományon belül mindössze 6,5 százalék a 17,4 százalékos európai átlaggal szemben. Szakértői vélemények szerint ennek az ingatlanfinanszírozási formának a népszerűbbé válásához az illetékszabályozás átalakítására van szükség mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben.
A pénzügyi stabilitás kérdése az amerikai piacon kialakult subprime hitelezési szegmens beomlásának fényében előtérbe került a fejlett piacokon is. „A kedvező szabályozási változások révén mind a vállalati, mind a lakossági szegmensben növekedne a lízing aránya. Ez abból a szempontból is előnyös volna, hogy a külső finanszírozás bővülése mellett is stabil maradna a finanszírozási rendszer.” – véli Kiss Zoltán, a hazai ingatlanlízing piac harmadik legnagyobb szereplője, a Hypo Alpe-Adria Leasing vezérigazgatója.
A magyarországi lízingpiacról rendelkezésre álló statisztikák 2007 első feléig nem adtak teljes mélységű képet az ingatlanlízing valós súlyáról; a lízingcégek által nyújtott hiteltípusú finanszírozások is lízingként kerültek kimutatásra. Június 30-ával a Magyar Lízingszövetség statisztikáiban szétvált a lízingcégek valós lízing- és hitelállománya.
A Magyar Lízingszövetség statisztikái alapján
A lízingcégek teljes ingatlanfinanszírozási állományának több mint 30 százalékát a hitel jellegű finanszírozás teszi ki. Amennyiben a hiteleket kiemeljük, úgy a 743 milliárd forintos teljes lízingállományon belül az ingatlanlízing mindössze 6,5 százalékos súllyal bír hazánkban, míg az európai átlag ennek közel háromszorosa, 17,4 százalék.
Az Európai Lízingszövetség statisztikái alapján (2005-ös adatok, Magyarország esetében a 2007 első félévi, a hiteljellegű finanszírozástól megtisztított értéket ábrázoljuk)
Lakossági ingatlanlízing
Jelentős promóciós aktivitással indult el hazánkban három évvel ezelőtt a lakáslízing. A fenti statisztikák alapján azonban látható, hogy a valós lízingállomány jelenleg csupán töredéke az egy hónap (!) alatt kihelyezett jelzáloghiteleknek. A teljes lakossági jelzáloghitel-állományhoz viszonyítva a lakáslízing állomány csupán 0,4 százalék.
A jelzáloghitel ilyen erőteljes dominanciája Kiss Zoltán szerint elsősorban annak a tényezőnek köszönhető, hogy az ingatlanpiaci forgalom több mint 90 százalékát kitevő használt lakások esetében a jelenlegi szabályozás határozottan versenyhátrányt eredményez a lízing számára. Az illetékfizetés ugyanis lízing esetében kétszer jelentkezik: egyszer, amikor az eladótól a lízingcég tulajdonába kerül a lakás, majd a futamidő végén, amikor a lízinget igénylő neve kerül bejegyzésre a tulajdoni lapon. Míg az újépítésű lakások esetében a vételárban jelentkező ÁFA-rész kamatmentes finanszírozása révén az illetékhátrány kompenzálódik, addig a használtlakás-forgalomban a dupla illetékfizetés teljes mértékben negatív tényezőként jelentkezik.
Vállalati ingatlanlízing
A vállalati ingatlanlízinget két főbb csoportban érdemes vizsgálni: a nagyvállalati és KKV szegmensben. Nagyvállalatok esetében az ingatlanlízing elsősorban projektfinanszírozáshoz kapcsolódik, ahol az ingatlant birtokló projektcég részvényei, vagy üzletrészei cserélnek gazdát, így a kettős illetékterhelés nem sújtja ezt a konstrukciót. A kis- és középvállalati ingatlanlízing-finanszírozásban a képlet azonban teljesen más. Az ingatlanlízing itt elsősorban meglévő (visszlízing), vagy vásárolni kívánt (részletre vétel) telephely finanszírozásához kapcsolódóan jelentkezik. Mindkét esetben, azaz az ingatlan tulajdonosváltásainál 10-10 százalékos illetékteher fizetendő, ami gyakorlatilag minimalizálja a lízingfinanszírozás esélyeit. Ez azt jelenti, hogy a visszlízingnek a hitelhez viszonyítva minimum 12% (amennyiben a lízingcég rendelkezik a 2%-os kedvezménnyel), rossz esetben 20% a felára. Pedig pont ez a forma lehetne a szabad felhasználású jelzáloghitelek tökéletes és biztonságos alternatívája a bankcsoportok számára.
Fontos kiemelni, hogy ingatlan lízingcégen keresztüli vásárlásakor, tehát nem visszlízing esetében a felár hitelhez képest első ránézésre kedvező 2%. A forma mégsem terjed el, ugyanis hiába kerül tulajdonba a lízingcég - csökkentve a finanszírozási kockázatot -, ma már a KKV finanszírozás során nem olyan mértékűek a marzsok, hogy a kockázatcsökkenéssel együtt járó alacsonyabb finanszírozási teher kompenzálja a duplán jelentkező illetéket.
„A KKV szektor finanszírozásában kulcsszerepe lenne az ingatlanlízingnek. Ennek a szegmensnek ugyanis a külső finanszírozás fedezetére a legfőbb eszköze a saját ingatlanja. Az elmúlt 5 évben felfutott KKV-hitelezésben rejlő lehetőségek mérséklődni látszanak, hiszen a bankok hitelkockázata sem növelhető egy bizonyos határon túl. A KKV esetében az ingatlanlízing és a hitel összehasonlításában azt látjuk, hogy a finanszírozó tulajdonosi pozíciója a fedezethez képest jelentősen kedvezőbb, hiszen egy felszámolási eljárásban sokkal nehezebben érvényesítheti az érdekeit a hitelező (még első ranghelyi jelzálogjog esetében is), mint a bejegyzett tulajdonos. Pontosan az előbbiek miatt az ingatlanlízing finanszírozási szerepe a KKV szektorban lényegesen nagyobb lehetne, ha az illetékszabályozás figyelembe venné a lízing sajátosságait, és nem okozna 2-12 százalékos lépéshátrányt.” – nyilatkozta Kiss Zoltán.
A Hypo Alpe-Adria információi szerint a Lízingszövetség megkezdte az egyeztetést a megfelelő hatóságokkal a lízingcégek „tulajdonszerzéséhez” kapcsolódó illeték ügyében. A szakma gyors reakciót vár, hiszen a jelzáloghitelezési piacon kialakult kockázatok mérséklésére lenne szükség, melynek nem úgy kell megvalósulnia, hogy a bankok visszafogják a KKV szektor finanszírozását, hanem oly módon, hogy a korábbi években megszokott lendülettel haladhatnak, csak már nem feltétlenül hitelformában, hanem a kockázat szempontjából lényegesen kedvezőbb lízingformában (a meghatározó lízingcégek mindig egy bankcsoport részét képezik, ezért a bankok ténylegesen nem vesztenének ügyfelet, portfóliót.)
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
Először kaphatunk teljes képet az ingatlanlízing valós hazai súlyáról a Lízingszövetség statisztikáiban beállt változások révén. Meglehetősen nagy a lemaradás 
Megvitatnák a zaporizzsjai atomerőműben való amerikai jelenlét kérdését. 
