Elég lesz a támogatás a MÁV-nak, de...
A központi költségvetésből 2008-ra előirányzott 120 milliárd forint támogatás elégnek látszik a MÁV számára, de a személyszállítást végző MÁV Startnál várhatóan 40-50 milliárd forint hiányzik - mondta Sípos Sándor, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese.
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: ameddig közszolgáltatási szerződés hiányában az elismert költségeket nem határozzák meg, addig a költségvetési támogatás nem veszteségpótlás, hanem a MÁV ténylegesen felmerülő költségeinek részbeni fedezete. Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy a jelenlegi költségekben ne lennének akár jelentős hatékonysági tartalékok. Hozzátette: az európai gyakorlat is az, hogy az igazolt költségek megtérítése mellett a menedzsmentet a költségek folyamatos csökkentésére ösztönzik. A vasúti infrastruktúra fenntartása és üzemeltetése az értékesített menetjegyek árbevételéből messze nem fedezhető, és a hiányzó összeget gyakorlatilag mindenhol az adófizetők pénzéből pótolják.
Antal Dánielnek, a Magyar Vasúti Hivatal elnökének a sajtóban megjelent kijelentéseire: miszerint a MÁV vagyonvesztése 1995 óta meghaladja a kétezer milliárd forintot és az adósság az elmúlt 13 év alatt 780 milliárd forintra nőtt, Sípos Sándor elmondta: a vagyonvesztésbe feltehetően beleszámolták az évek során kapott költségvetési támogatásokat is, ami szerinte nem veszteségpótlás, hanem a megrendelt szolgáltatás érdekében ténylegesen felmerült költségek részbeni fedezete.
A 780 milliárd forint adóssággal kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. évi mérlegben kimutatott kötelezettségek összegéből 400 milliárd forint például olyan technikai elem, ami az állami vagyon (pályainfrastruktúra) használatára kötött vagyonkezelési szerződés alapján az állammal, mint a kincstári vagyon tulajdonosával szemben fennálló kötelezettség.
A vezérigazgató-helyettes megjegyezte, hogy 2006 végén meglévő 314 milliárd forint kölcsönből 198 milliárd forint a működést finanszírozta, éppen amiatt, mert a költségvetési támogatás nem fedezte a kiadásokat. A vasúttársaság egyébként 2007 végére - a kapott tőkepótlásnak köszönhetően - 246 milliárd forintra csökkentette hitelállományát, ami fele arányban a működéshez volt szükséges, fele pedig hosszú lejáratú beruházási hitel.
Sípos Sándor a működési költségekkel kapcsolatban kiemelte, hogy annak mintegy 80 százaléka állandó költség. A közel 40 ezer főt foglalkoztató MÁV személyi ráfordításai az összes költség 40 százalékát teszik ki. Másik 40 százalék anyagjellegű költség, míg 20 százalék az értékcsökkenési leírás és egyéb költségek. Az idei évben az energiaköltségek például várhatóan 30 százalékkal emelkednek, és ez önmagában hétmilliárd forint többletkiadást jelent 2007-hez képest.
A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy jelenleg az átlagos ülőhely kihasználtság 36-37 százalék körül van, az irányt adó európai benchmark pedig 40-45 százalék. Az, hogy magyar vasutak ilyen átlagos ülőhely-kihasználtsággal üzemelnek, számos okra vezethető vissza, részben az egyébként utaskomfortot növelő, közelmúltban bevezetett ütemes menetrend hatására. A menetrend paramétereit pedig a szolgáltatás megrendelője, a szabályozási feladatokat és tulajdonosi jogokat is ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adja meg - magyarázta a Sípos Sándor.
A MÁV vezérigazgató-helyettese a beszélgetésen arról tájékoztatta az újságírókat, hogy januárban megkezdték a társaság kiemelt folyamatainak átvilágítását, keresve a hatékonyság javítás lehetőségeit.
MÁV-VDSZSZ: a mai tárgyalás is időpocsékolás volt
Tippeljen, mire jutott a MÁV és a VDSZSZ!
MÁV Cargo: közösen lépnek fel a munkavállalók
MÁV-VDSZSZ: újabb kör, megint semmi
Kivizsgálják a MÁV-ot: törvénysértés?
A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta: ameddig közszolgáltatási szerződés hiányában az elismert költségeket nem határozzák meg, addig a költségvetési támogatás nem veszteségpótlás, hanem a MÁV ténylegesen felmerülő költségeinek részbeni fedezete. Természetesen ez távolról sem jelenti azt, hogy a jelenlegi költségekben ne lennének akár jelentős hatékonysági tartalékok. Hozzátette: az európai gyakorlat is az, hogy az igazolt költségek megtérítése mellett a menedzsmentet a költségek folyamatos csökkentésére ösztönzik. A vasúti infrastruktúra fenntartása és üzemeltetése az értékesített menetjegyek árbevételéből messze nem fedezhető, és a hiányzó összeget gyakorlatilag mindenhol az adófizetők pénzéből pótolják.
Antal Dánielnek, a Magyar Vasúti Hivatal elnökének a sajtóban megjelent kijelentéseire: miszerint a MÁV vagyonvesztése 1995 óta meghaladja a kétezer milliárd forintot és az adósság az elmúlt 13 év alatt 780 milliárd forintra nőtt, Sípos Sándor elmondta: a vagyonvesztésbe feltehetően beleszámolták az évek során kapott költségvetési támogatásokat is, ami szerinte nem veszteségpótlás, hanem a megrendelt szolgáltatás érdekében ténylegesen felmerült költségek részbeni fedezete.
A 780 milliárd forint adóssággal kapcsolatban pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a 2006. évi mérlegben kimutatott kötelezettségek összegéből 400 milliárd forint például olyan technikai elem, ami az állami vagyon (pályainfrastruktúra) használatára kötött vagyonkezelési szerződés alapján az állammal, mint a kincstári vagyon tulajdonosával szemben fennálló kötelezettség.
A vezérigazgató-helyettes megjegyezte, hogy 2006 végén meglévő 314 milliárd forint kölcsönből 198 milliárd forint a működést finanszírozta, éppen amiatt, mert a költségvetési támogatás nem fedezte a kiadásokat. A vasúttársaság egyébként 2007 végére - a kapott tőkepótlásnak köszönhetően - 246 milliárd forintra csökkentette hitelállományát, ami fele arányban a működéshez volt szükséges, fele pedig hosszú lejáratú beruházási hitel.
Sípos Sándor a működési költségekkel kapcsolatban kiemelte, hogy annak mintegy 80 százaléka állandó költség. A közel 40 ezer főt foglalkoztató MÁV személyi ráfordításai az összes költség 40 százalékát teszik ki. Másik 40 százalék anyagjellegű költség, míg 20 százalék az értékcsökkenési leírás és egyéb költségek. Az idei évben az energiaköltségek például várhatóan 30 százalékkal emelkednek, és ez önmagában hétmilliárd forint többletkiadást jelent 2007-hez képest.
A vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy jelenleg az átlagos ülőhely kihasználtság 36-37 százalék körül van, az irányt adó európai benchmark pedig 40-45 százalék. Az, hogy magyar vasutak ilyen átlagos ülőhely-kihasználtsággal üzemelnek, számos okra vezethető vissza, részben az egyébként utaskomfortot növelő, közelmúltban bevezetett ütemes menetrend hatására. A menetrend paramétereit pedig a szolgáltatás megrendelője, a szabályozási feladatokat és tulajdonosi jogokat is ellátó Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) adja meg - magyarázta a Sípos Sándor.
A MÁV vezérigazgató-helyettese a beszélgetésen arról tájékoztatta az újságírókat, hogy januárban megkezdték a társaság kiemelt folyamatainak átvilágítását, keresve a hatékonyság javítás lehetőségeit.
MÁV-VDSZSZ: a mai tárgyalás is időpocsékolás volt
Tippeljen, mire jutott a MÁV és a VDSZSZ!
MÁV Cargo: közösen lépnek fel a munkavállalók
MÁV-VDSZSZ: újabb kör, megint semmi
Kivizsgálják a MÁV-ot: törvénysértés?
MTI
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtök estére a reggeli szintekhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben. 
