Élet havi 200 fölött: mit kezdünk az adómegtakarítással?

A felső-közép (bruttó 200-400 ezer forint) és a felső (bruttó 400 ezer forint felett) jövedelmi szegmens körében végzett felmérés megerősíti, hogy itt eddig is az átlagosnál sokkal magasabb volt a megtakarítási hajlam, hiszen háromnegyedüknek már most is van megtakarítása (a teljes lakosságban ez az arány mindössze 20%). Jellemzően továbbra is ők azok, akik az adóváltozások hatására megnövekedett jövedelmet félre kívánják tenni - mondta el a sajtótájékoztatón Vasas Norbert termékmenedzser.

A kutatásból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 74%-a most fontosabbnak tartja, hogy legyen megtakarítása, mint 5 évvel ezelőtt, 61%-pedig többet tervez félretenni 2011-ben, mint korábban. A kutatásban résztvevők idén átlagosan havi 60 ezer forintot szeretnének megtakarítani, 11 ezer forinttal többet, mint eddig. A felső jövedelmi szegmensben a havi megtakarítás átlagos összege a válaszadók szerint az eddigi bő 74 ezer forintról közel 95 ezer forintra emelkedhet havonta.

Mit kezdünk a jövedelemtöbblettel?

Az szja-változások hatására a megkérdezettek 65%-ának nőtt a jövedelme: a bruttó 200 ezer fölött kereső válaszadók átlagosan havi 24 ezerrel kapnak többet nettóban az adóváltozásoknak köszönhetően. A felső jövedelemszegmens tagjai (400 ezer forint/hó kereset felett) 40 ezer forintnál is több havi nettóbér-emelkedésnek örülhetnek átlagosan.

A jövedelemnövekményről beszámolók jellemzően részben vagy egészében megtakarítják a keletkező többletet (38%), míg közel harmaduk (30%) azt a havi kiadások (rezsi, egyéb fix költségek) fedezésére fordítja. 13%-uk tervezi, hogy a plusz bevételből előtörleszti vagy teljes egészében kiváltja meglévő hitelét, míg tizedük még nem döntötte el, hogy elkölti vagy feléli-e a többletforintokat.

Többletjövedelmet megtakarítók magatartása

A jövedelemnövekményről beszámolók elsősorban biztonsági tartalék képzésére, lakás- és nyugdíjcélra illetve családtagok támogatására kívánnak félretenni. A megtakarítási formák népszerűségét vizsgálva kiderült, hogy még mindig a lekötött betét a legnépszerűbb (67%), ezt követi az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás (45%) és a befektetési alapok (43%). Elsősorban a felső jövedelmi szegmensbe tartozók körében növekedett az értékpapír alapú befektetések vonzereje, köszönhetően a körükben tapasztalt magasabb kockázatvállalási hajlandóságnak és szintén ők azok, akik nyitottabbak az újabb megtakarítási konstrukciók igénybevételére. A Tartós Befektetési Szerződést (TBSZ) még relatíve kevesen ismerik és veszik számításba – mindössze a válaszadók tizede számára merült fel alternatívaként – miközben a megkérdezettek 62%-a számára fontos, hogy adóelőnnyel járjon a megtakarítása.

A vizsgált csoport fele számára elsődleges szempont, hogy bármikor hozzáférhetőek legyenek befektetései. A hosszú távú gondolkodás még nem igazán jellemző: a legtöbben (51%) 1-5 évre kötnék le megtakarításaikat, amely igényre a hozamot terhelő adó csökkenésével, vagy adott esetben teljes mentesülésével a TBSZ igazán vonzó válasz lehet. 10 évnél hosszabb távra a megkérdezetteknek csak 12%-a kívánja félretenni többletjövedelmét, és jellemzően 36 éves kor felett kezdenek el nyugdíjra félrerakni a takarékoskodók.

„Idén az öngondoskodás előtérbe kerülésével, továbbá a személyi jövedelemadó-változások hatására a megtakarítási kedv erősödésére számítunk. Ugyanakkor a kutatásból az is kiderült, hogy az emberek még nem ismerik eléggé az igényeikre legelőnyösebb választ adó befektetési és megtakarítási lehetőségeket, ezért célunk, hogy felhívjuk ezekre a figyelmüket. Az átlag feletti keresettel rendelkezők jövedelem-emelkedése nyomán a következő hónapokban elsősorban a rövidebb távra szóló havi rendszerességű valamint az adóelőnnyel járó megtakarítások, ezen belül is elsősorban a TBSZ felfutását várjuk”- mondta el Pázmándi László, a Budapest Alapkezelő vezérigazgató-helyettese.

Privátbankár - Gáspár András