Az idei év végén soha nem látott magasságokba szöktek a világpiaci nyersanyagárak és jövőre sincs kilátás enyhülésre, elsősorban az élénkülő világgazdaság nyersanyagigényének fokozódása miatt.
Minden korábbinál magasabbra emelkedtek a nyersanyagárak novemberben - mutatta ki a hamburgi világgazdasági kutatóintézet (HWWI). A nyersanyagok dollárban kifejezett árának alakulását tükröző index az energiahordozók nélkül 3,2 százalékkal haladta meg novemberben az eddigi - 2008 júliusi - csúcsot. A dollárral szemben gyengülő euróban kifejezett árindex ennél is jóval nagyobb, 19,2 százalékos emelkedést mutatott a korábbi rekordhoz képest.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) számításai szerint a globális élelmiszerár-index a múlt hónapban megközelítette a 2008-as élelmiszerválság idején elért történelmi csúcsot. Az index 205,44 pontra, 28 havi rekordra szökött fel, és csupán 8 ponttal marad el a 2008 júniusi csúcsától. A mutató főként azért nőtt, mert a legnagyobb gabonatermelő országokban, Oroszországban, Ukrajnában és az Egyesült Államokban, rossz volt a termés.
A gyapot piacán 2008 óta az árak közel megduplázódtak, és az árnövekedésnek még nincs vége, tekintettel a fő termelők, Kína és Pakisztán rossz idei betakarítására. A gyapot ára közel 20 százalékkal emelkedett novemberben az egy hónappal korábbihoz képest, főként a több magyarországnyi területet elöntő pakisztáni árvizek és a kínai termés visszaesése miatt. Ugyancsak jelentősen, 13,8 százalékkal drágult a gyapjú.
A növényi olajok euróban 9,1 százalékkal drágultak novemberben, a cukor ára 9,1 százalékkal nőtt, a kávé 9,5 százalékkal, a gumigyártásban alkalmazott kaucsuk ára 12,5 százalékkal emelkedett.
Eddig a ruházati ipar a gyapotárak emelkedése ellenére igyekezett árait stabilan tartani - nem utolsósorban azért, mert a válság idején ezt amúgy sem tudta volna forgalomcsökkenés nélkül a fogyasztókra áthárítani -, jövőre azonban textilpiaci elemzők szerint mindenképpen drágulásra kell számítani.
Decemberben egy sor kulcsfontosságú nyersanyag ára kétéves csúcsra emelkedett. A réz tonnánkénti ára például meghaladta a 9 ezer dolláros határt, a londoni fémtőzsde (LME) irányadó mutatója pedig megközelítette a 2008-as nagy nyersanyagár-robbanás idején elért szintet.
Elemzők szerint újabb recesszió veszélye nem fenyeget, de 2011-ben jelentősen lassulhat a növekedés a nyersanyagok drágulása miatt.
A nyersanyagok áremelkedése így exportkorlátozásokra ösztönzi a nyersanyagban gazdag országokat, egyre inkább stratégiai jelentőségűvé téve néhány nyersanyagot: Oroszország a gabonára, Kína legutóbb a ritkaföldfémekre, India a gyapotra vezetett be kiviteli korlátozásokat.
A szakértők szerint ugyanakkor a spekuláció nem kiváltó oka a tartós áremelkedésnek, viszont gyorsíthatja a drágulás ütemét egyes nyersanyagok piacán.
Ma már az is előfordul, hogy pénzügyi alapok egyenesen "bevásárolnak" egyes piacokon, hogy maguk befolyásolhassák az árakat. Az idén például egy brit fedezeti alap a világ kakakóbab-termésének 7 százalékát felvásárolta, majd később, a már időközben megnövekedett árakon, busás haszonnal adta tovább a csokoládégyártóknak.
A nyersanyaghiány kétségtelen nyertesei a bankok és pénzügyi szolgáltatók. A nyersanyagpiaci befektetések hónapok óta a legjövedelmezőbbek között vannak: míg korábban csak a profi befektetők invesztáltak a nyersanyagokba, az árak szárnyalása mára a kisbefektetők étvágyát is meghozta, így a szaporodó számú határidős ügylet is tovább hizlalja a bevételeiket.
MTI