Egységes 20 százalékos szja-kulcsot és emellett 15 millió forint feletti jövedelem esetében egy 30 százalékos kulcs bevezetését javasolják adószakértők.
Egységesen 20 százalékos, 15 millió forint feletti jövedelemnél 30 százalékos szja-kulcsot, a különadó és később az iparűzési adó eltörlését, az áfa 23 százalékra történő emelését, a munkaadói tb járulékok 10 százalékpontos mérséklését javasolják egyebek között adószakértők és adótanácsadók.
A kedden Budapesten sajtótájékoztatón ismertetett, a Deloitte, az Ernst & Young, a KPMG és a PWC szakértői által összeállított javaslatban szerepel még a minimálbér adómentességének megszüntetése és értékalapú ingatlanadó bevezetése is.
Az adórendszer érdemi átalakításához a szakértők elengedhetetlennek tartják az újraelosztás tavalyi, a GDP 40 százalékát is kitevő mértékének az első évben legalább 1,5-2,5, közép távon 4,2-4,5 százalékpontos csökkentését,a költségvetési kiadások mérséklését, a feketegazdaság visszaszorítását és az adórendszer egyszerűsítését.
Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója ismertette: a javasolt intézkedések a bevezetésüket követő első évben már 1 százalékponttal, akár 4,5 százalékra növelhetnék a GDP bővülési ütemét, és ebben az évben akár 2,8 százalékponttal is mérsékelhetik az inflációt, a foglalkoztatottságot pedig fél-fél százalékkal javíthatják a bevezetés és az azt követő évben.
László Csaba a KPMG partnere ismertette: a javaslat jelentős, 1000-1100 milliárd forintos költségvetési hatása miatt a lépéseket nem egyszerre, hanem 2-4 év alatt javasolják megvalósítani, a konvergenciapályát nem veszélyeztetve és az államháztartási hiányt nem növelve.
A szakértő szerint a 270 milliárd forintos többletbevételt jelentő áfa emelésének átmeneti inflációs hatása még "vállalható", különösen azt szem előtt tartva, hogy a többi intézkedés a dezinfláció irányába hat.
A foglalkoztatási terhek csökkentése 320-330, - az iparűzési adó nélkül - a vállalkozásokat érintő változások pedig 210 milliárd forint, összesen 600 milliárd forintos költségvetési "áldozatvállalást" tesz szükségessé.
Lőcsei Tamás, a PWC adópartnere elmondta: szükség van a bevételen alapuló jövedelemátalányok (ekho, egyéni vállalkozó, őstermelő) megszüntetésére és a munkáltatói tb járulékok csökkentésére úgy, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék 24-ről 19 százalékra, az egészségbiztosítási pedig 5 százalékról 0 százalékra csökkenjen. Ellentételezésként a tételes egészségügyi hozzájárulás jelenlegi 1950 forintról 8000 forintra történő emelését javasolják.
A munkavállalóknál és munkáltatóknál 15 millió forintra emelkedne az egységes tb járulékplafon. Meggondolásra érdemesnek nevezik a 3 százalékos munkáltatói járulék megszüntetését, illetve a 1,5 százalékos munkavállalói járulék megemelését 1,5, vagy 3 százalékponttal.
Rencz Botond, az Ernst & Young partnere a vállalkozásokat érintő javaslatok közül említést tett még a tőkejövedelmek egységes, 20 százalékos adójáról a jelenlegi 25, illetve 35 százalék helyett, illetve a kis adók (innovációs, kulturális járulék, szakképzési hozzájárulás és rehabilitációs járadék) megszüntetéséről.
Az azonnali forrásteremtő intézkedések közé tartozik az adójóváírás megszüntetése - ezt tényleges rászorultsági alapú szociális támogatás váltaná fel -, az eho, a munkavállalói nyugdíjjárulék plafon és az áfa emelése, az értékalapú ingatlanadó bevezetése, valamint a hatósági ellenőrzések szigorítása. Az ingatlanadóból a számítások szerint, szja-ból leírható, valódi piaci értékhez igazodó, 0,5 százalékos kulcsú adó legalább 100 milliárdos bevételi többletet jelenthet a költségvetésnek.
A forrásteremtő lépéseket, illetve a foglalkoztatás adóterheit érintő változásokat, valamint a tőkejövedelmek 20 százalékos adóját a javaslat készítői együttesen, egyszerre és mielőbb javasolják bevezetni. Ezek 320-350 milliárd forintos bevételkiesését jelentenek a PM számításai szerint.
A különadó eltörlését is az első körben javasolják, a többi, a vállalkozásokat érintő módosítások végrehajtását pedig később a központi kiadások csökkentésével összhangban.
Támogatja a javaslatokat a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), az Amerikai Kereskedelmi Kamara, a Joint Venture Szövetség és a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága is.
PM: a javaslatok nagy része a gazdagoknak kedvez
Az adórendszer átalakítása nem járhat a költségvetési egyensúly felborulásával - hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium közleményében.
A kormánynak a jövő évi adóváltoztatások előkészítésével kapcsolatos munkájában meghatározó szempont a gazdaság versenyképességének javítása, az adórendszer egyszerűsítése, a feketegazdaság visszaszorítása. Hasonlóképpen az is, hogy a konvergencia programban megfogalmazott egyensúlyi célok 2009-ben és 2010-ben is megvalósulhassanak, és már jövőre Magyarország megfelelhessen az államháztartás tekintetében a maastrichti kritériumoknak, és napirendre kerülhessen az ERM-II-es csatlakozás kérdése - közli a Pénzügyminisztérium.
A szaktárca szerint az adószakértők és adótanácsadók által közösen kidolgozott, kedden nyilvánosságra hozott adóreform-javaslat több eleme találkozik a kormányzati elképzelésekkel. Ezek közé tartozik a feketegazdaság visszaszorítása, az adórendszer egyszerűsítése, a foglalkoztatás adóterhelésének mérséklése.
A minisztérium közleményében rámutat: a javaslat is azt bizonyítja, nem lehet külön kezelni a tervezett adóváltoztatásokat, vagyis a költségvetés bevételi oldalát a másik oldaltól, a jövőre várható kiadásoktól.
Az adótanácsadók javaslata 1.110 milliárd forintos egyensúlyromlással számol, a Pénzügyminisztérium számítása szerint azonban ez meghaladná a 1.250 milliárd forintot, a GDP 4 százalékát is. A közlemény megjegyzi: a javaslat ennek a forrásnak az előteremtését a kormányra bízza, ez pedig a jóléti, szociális rendszerek erőteljes megfaragása nélkül aligha lehetséges.
A szaktárca szerint a javaslat a jövedelmi viszonyokban olyan átrendezést tervez, ami elsősorban az alacsony és a közepes keresetűeket sújtja, és lényegesen kedvezőbb helyzetbe hozza a magasabb keresettel rendelkezőket. Megszűnne ugyanis az adójóváírás, a személyi jövedelemadó alsó kulcsa pedig 18 százalékról 20 százalékra emelkedne.
A járulékterhek mérséklése, a helyi iparűzési adó megszüntetése valamennyi vállalkozás számára kedvező lenne, ugyanakkor a tételes egészségügyi hozzájárulás drasztikus emelése - a jelenlegi, fejenként havonta fizetendő 1.950 forintról 8.000 forintra - azokat a kis- és középvállalkozásokat sújtaná a legjobban, amelyektől a kormány a foglalkoztatás számottevő bővítését várja, s amelyek fejlődését egyéb eszközökkel támogatni kívánja - mutat rá a Pénzügyminisztérium közleményében.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Egységes 20 százalékos szja-kulcsot és emellett 15 millió forint feletti jövedelem esetében egy 30 százalékos kulcs bevezetését javasolják adószakértők. .jpg)
.jpg)
Átalakítja a személyes értékesítési hálózatát a Kincstár. 
