Meredeken csökkent az idén a nagy-britanniai munkapiacon állást vállaló kelet-európai EU-állampolgárok száma a brit belügyminisztérium legújabb összesítése szerint, amely megerősíti a keleti munkaerő-beáramlás független londoni elemző házak által már észlelt megtorpanását.
Meredeken csökkent az idén a nagy-britanniai munkapiacon állást vállaló kelet-európai EU-állampolgárok száma a brit belügyminisztérium legújabb összesítése szerint, amely megerősíti a keleti munkaerő-beáramlás független londoni elemző házak által már észlelt megtorpanását.
A szaktárca idei első negyedéves jelentése szerint a 2004. május 1-jei EU-bővítéssel uniós taggá vált nyolc kelet-európai országból idén március végéig összesen 845 ezren jelentették be nagy-britanniai munkavállalási szándékukat; a jóváhagyott munkahely-bejegyzési folyamodványok 67 százalékát lengyeleknek adták ki.
Az idei első negyedévben azonban már csak 45 ezernél alig több új bejegyzési kérvény érkezett a belügyminisztériumhoz, a tavalyi azonos időszakban feljegyzett 52 ezer után.
Tavaly mind a négy negyedévben 50 ezer felett volt a brit munkapiacra újonnan érkező kelet-európaiak száma; a harmadik negyedben csaknem 60 ezer új munkahely-bejegyzési folyamodványt adtak be a minisztériumba.
A friss összesítés szerint idén januárban és februárban egyaránt 16-16 ezer, márciusban azonban már csak 12 ezer kelet-európai jelezte nagy-britanniai munkavállalását, vagyis az idei első negyedév utolsó hónapjában érkezők száma kevesebb mint a fele volt az eddigi havi csúcsnak, a 2006 októberében mért 25 ezernek.
A brit munkapiac iránti kezdeti hatalmas érdeklődés erős megcsappanását már független londoni elemzők is kimutatták.
Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű vezető londoni kutatóintézet által a 2004 májusában EU-taggá vált nyolc ország - Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Szlovénia és a balti köztársaságok - munkavállalóiról összeállított, az új tagországok csatlakozásának negyedik évfordulójára időzített minapi felmérés szerint az EU-bővítés óta munkavállalási céllal Nagy-Britanniába érkezett kelet-európaiak fele már hazament.
Az IPPR jelentése is kiemelte, hogy a tömeges hazatéréssel együtt most már meredeken csökken az újonnan érkezett keletiek száma. Az intézet adatai azt mutatták, hogy a tavalyi év második felében 17 százalékkal kevesebb kelet-európai munkavállaló jegyeztette be nagy-britanniai állását, mint 2006 azonos időszakában.
A már hazatért lengyelek körében külön elvégzett IPPR-felmérésből az derült ki, hogy 40 százalékuk szerint Lengyelországban már jobbak a munkalehetőségek, mint Nagy-Britanniában. Lengyelországban tavaly 6 százalék feletti éves növekedést mértek, miközben a brit gazdaság a mind gyakoribb szakértői figyelmeztetések szerint - jórészt a nem elsőrendű (subprime) amerikai jelzálogadósi körből kiindult globális likviditáspiaci válság miatt - akár a recesszió felé is irányt vehet.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik legnagyobb független londoni gazdasági előrejelző intézet - múlt hónapban közzétett legújabb becslése szerint a brit gazdaság az idén, egész éves átlagban, alig 1,5 százalékkal fog növekedni, vagyis kevesebb mint a felével a tavaly mért 3,1 százalékos ütemnek. A CEBR elemzői jövőre is mindössze 1,7 százalékos brit növekedéssel számolnak.
A keletiek nagy-britanniai munkavállalási hajlandóságának csökkenését máris erősen érzi például a brit mezőgazdaság.
A The Independent, a legnagyobb brit liberális napilap múlt héten közölt körképe szerint a brit agrárszféra évi 3,5 milliárd font (1000 milliárd forint) összbevételű kertészeti ágazatában most kellene kezdődnie a betakarításnak, a termelők azonban nem találnak munkaerőt az 50 ezer tonnányi eper, málna és egyéb gyümölcsféle leszedésére, miután ezrével térnek haza az elmúlt években alkalmazott lengyel és más kelet-európai szezonális munkások. A brit kistermelők szerint félő, hogy az ágazat termésének akár a 20 százaléka a földeken rothad el az idén.
A brit belügyminisztérium most közzétett új kimutatásából kiderül az is, hogy Magyarországról változatlanul igen kevesen érdeklődnek a brit munkapiac iránt. A jelentés szerint az idei első negyedévben jóváhagyott munkahely-bejegyzési kérelmeknek a 6 százalékát adták be magyarok; ez 2500-nál kevesebb magyar munkavállalót jelent.
A jóval kisebb népességű Szlovákiából csaknem ötezren érkeztek 2008 első három hónapjában, ami a teljes első negyedévi szám 12 százaléka volt.
A brit munkavállalás lehetősége a legkevésbé a szlovénokat érdekli: közülük az idei első negyedévben mindössze negyvenöten érkeztek, és a 2004-es bővítés óta összesen is csak 755-en.
A lengyel munkavállalók száma az elmúlt négy évben meghaladta az 540 ezret; Magyarországról összesen 28 ezren érkeztek eddig.
Nagy-Britannia volt a legnagyobb olyan nyugati EU-tagállam, amely a négy évvel ezelőtti bővítés után átmeneti korlátozás nélkül megnyitotta munkapiacát az akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt. Az évi 5-13 ezer keleti betelepülővel számoló előzetes brit kormányzati becslés azonban igen óvatosnak bizonyult: a hivatalos adatok szerint csak az első másfél évben majdnem 300 ezer kelet-európai érkezett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Meredeken csökkent az idén a nagy-britanniai munkapiacon állást vállaló kelet-európai EU-állampolgárok száma a brit belügyminisztérium legújabb összesítése szerint, amely megerősíti a keleti munkaerő-beáramlás független londoni elemző házak által már észlelt megtorpanását. .jpg)
.jpg)
Donald Trump szerint Kína esetében jelentősen csökkennek a behozatali vámok a jelenlegi 145 százalékos szintről. 
