Az Európai Beruházási Bank által a kis- és közepes vállalkozások támogatására létrehozott, több milliárd euró értékű globális hitel intézményrendszer több szempontból is kérdéses és számos problémát hordoz - derül ki a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat és hazai tagja, a Magyar Természetvédők Szövetségeúj kutatásának eredményeiből
Az Európai Beruházási Bank (EIB) által a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatására létrehozott, több milliárd euró értékű globális hitel intézményrendszer több szempontból is kérdéses és számos problémát hordoz - derül ki a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat (Bankfigyelő) és hazai tagja, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) új kutatásának eredményeiből.
Az EIB a globális hitelek folyósítása során közvetítő intézményekkel, legtöbbször kereskedelmi bankokkal köt szerződést, annak érdekében, hogy a források nagyobb hatékonysággal érjék el a kkv-szektort. Ez a hitelezési forma a gazdasági válság után még nagyobb szerepet kapott, így 2008-ban a döntéshozók szinte egyöntetűen álltak ki amellett, hogy a gazdaság igazi motorjai, a kisvállalkozások számára extra 15 milliárd euróval növekedjen a kedvezményekkel könnyített forráshoz jutás.
Mindezek ellenére a Bankfigyelő által vizsgált szempontok majdnem minden esetben hibára, pontatlanságra, téves következtetésekre mutattak rá az Európai Beruházási Bank intézményrendszerében.
A bankok nyelték le a pénzt?
A kkv-szektor alig részesült a hitelkeretből, miközben a kereskedelmi bankok hatalmas összegeket kaptak az EIB-től erre a célra. Azokban az esetekben, amikor a forrás mégis eljutott a vállalkozásokhoz, elmondható hogy egyes kereskedelmi bankok nem abban az országban adtak kölcsönt, ahová azt az EIB szánta, illetve, hogy a vállalkozások átlagos hiteligényéhez képest jóval nagyobb összegek jutottak egy-egy cégnek. Ezt már csak tetézi, hogy a közpénz felhasználása mellett az EIB külön kérés nélkül csak olyan részinformációkat hoz nyilvánosságra, melyekből érdemi következtetéseket levonni lehetetlen; míg a hazai kereskedelmi bankok még kérésre sem adnak semmilyen információt ez ügyben.
A Bankfigyelő vizsgálata során 30 kelet-európai országnak szánt globális hitelkeret elemzése történt meg, összesen 1,8 milliárd euró értékben a 2008 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan. A kutatás vezetője, Isabella Besedova a következőket nyilatkozta: "Hamar rájöttünk, hogy nagyon nagy fába vágtuk a fejszénket, hiszen az adatokhoz való hozzájutás rendkívül nehéz volt. A megszerzett információkból azonban az derül ki, hogy a kkv-szektorhoz alig jut el forrás, sőt teljesen felhasználatlan hitelkereteket is találtunk, miközben előfordult az is, hogy a kereskedelmi bankok más országok cégeihez juttattak a hitelkeretekből."
"A kialakult helyzetért felelősség terheli a kereskedelmi bankokat, akik az adatok szerint a vállalkozások kedvezményes forráshoz jutása helyett egyéb érdekeket helyeztek előtérbe. Ennél nagyobb felelősség terheli az EIB-t, amely nem tesz semmit ez ellen, miközben elvitathatatlan feladata lenne, hogy ellenőrizze a felhasználás folyamatát, annak aktuális állapotát és kezelje az esetlegesen feltárt szabálytalanságokat. De felelőssége van az Európai Bizottságnak is, mely megnövelt keretet biztosított az EIB globális hitelezése számára, és amely az EIB működését felügyeli. A feltárt adatok alapján kijelenthetjük, hogy sem az Európai Bizottság, sem az EIB nem kezelte jó gazdaként a közpénzek sorsát" – mondta Fazekas László, a Magyar Természetvédők Szövetsége regionális politika munkacsoportjának programfelelőse.
Ön magánnyugdíjpénztári tag marad, vagy visszalép az állami rendszerbe? Szavazzon!
A probléma azonban nem új keletű, a Bankfigyelő Hálózat több mint öt éve hangoztatja, hogy az EIB globális hitelezési rendszere hibákkal teli, a kkv-szektort alig támogatja. Az intézmény honlapján a hitelkeretekkel kapcsolatban csak az EIB és a közvetítő bank között létrejött szerződésben szereplő összegek találhatóak meg. A valóságban azonban gyakran nem úgy, nem azoknak a vállalkozásoknak és néha nem is abban az országba kerülnek ezek a források, ahogy az a szerződésekben szerepel.
Fazekas László hozzátette: "Az EIB Európai Unió területén végzett tevékenységének 20 százalékát a globális hitelkeretek teszik ki. A feltárt adatok alapján azt gondoljuk, hogy a hitelkeret feltételeit olyan módon szükséges átalakítani, hogy valódi kedvezmények jussanak el a kisvállalkozókhoz. Ezen túlmenően a nyilvánosságra hozott adatoknak sokkal részletesebben és az aktuális helyzetet ismertetően kell megjelenniük. Mindezek mellett a nyugat-európai globális hiteleknél tapasztalt kulcsterületek (kutatás-fejlesztés, megújuló energia területe, mikrovállalkozások) részére kialakított hitelkeretek elterjesztése rendkívül fontos lenne a mi régiónkban is."
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Az Európai Beruházási Bank által a kis- és közepes vállalkozások támogatására létrehozott, több milliárd euró értékű globális hitel intézményrendszer több szempontból is kérdéses és számos problémát hordoz - derül ki a Közép-Kelet Európai Bankfigyelő Hálózat és hazai tagja, a Magyar Természetvédők Szövetségeúj kutatásának eredményeiből .jpg)
.jpg)
Robert Fico szlovák kormányfő állapota a rajta elvégzett második, több mint két órát igénybe vevő műtétet követően stabil, de továbbra is súlyos. 
