Az ismertetett esetek közül a legkirívóbb 2001 novemberében történt az amerikai Georgia államban, ahol egy elítélt a méreginjekciós kivégzés kezdete után 69 perccel halt meg. Egy másik, tavaly májusi esetben, Ohio államban a kivégzést végrehajtó orvosi személyzet 22 percig keresgélte a megfelelő vénát, ahová a méreginjekciós katétert be lehetett illeszteni. A halálos koktél azonban így sem jutott a véráramba, és a leszíjazott elítélt maga szólt öt alkalommal, hogy "nem működik a dolog". Ezután még 30 percig tartott egy újabb véna felkutatása; a későbbi kórbonctani vizsgálat összesen 19 szúrásnyomot talált az elítélt testén.
Az Amnesty International jelentésében idézett orvosi vélemények szerint a méreginjekciókkal végrehajtott kivégzések során az alkalmazott elegy eszméletvesztést okozó összetevőjének hatása - nem megfelelő adagolás esetén - még azelőtt elmúlhat, hogy a szívmegállást okozó komponens hatni kezdene, és ez rendkívüli fájdalommal járhat. Mivel azonban az injekcióban izombénító hatású szer is van, az elítélt már nem képes tudatni szenvedését a személyzettel.
A jelentésben számos olyan eset leírása szerepel, amelyekben a halálra ítéltek a kivégzés során fuldokolni kezdtek, illetve súlyos izomgörcsök jeleit mutatták. Éppen ezért például az amerikai Texas államban, ahol az Egyesült Államokon belül a leggyakrabban alkalmazzák a méreginjekciós kivégzést, az állatorvosok számára megtiltották a halálos ítéletek végrehajtásához használt szer alkalmazását elaltatásra szánt kutyákon és macskákon.
Az AI szerint orvosoknak és ápolóknak nem lenne szabad részt venniük a méreginjekciós kivégzéseken, mivel ezzel orvosetikai esküjüket szegik meg. Az egészségügyi tevékenységet foglalkozásszerűen űzőket arra képezték ki, hogy a páciensek egészségét szolgálják munkájukkal, nem arra, hogy az állam által elrendelt kivégzésekben vegyenek részt - áll a jelentésben.
Az emberjogi szervezet szerint a méreginjekció használata nem oldja meg a halálbüntetéstől elválaszthatatlan problémákat: e büntetési fajta kegyetlenségét, jóvátehetetlenségét, az ártatlanul elítéltek kivégzésének kockázatát és azt, hogy alkalmazása nem eredményezi a bűnözés hatékony visszaszorítását.
A jelentés szerint 1982 óta legalább ezer embert végeztek ki a világban méreginjekcióval, ebből 900-at az Egyesült Államokban. A valós szám azonban ennél minden bizonnyal sokkal magasabb, mivel Kínában - ahol a kivégzések száma államtitok, és ahol a hatóságok buszokból átalakított mobil kivégzőkamrákat alkalmaznak - minden hozzáférhető adat szerint több embert végeznek ki, mint a világ összes többi országában együtt.
Az Amnesty International a jelentésben ismét felszólította a világ kormányait a halálbüntetés teljes eltörlésére.
Rács mögött hagyná a bűnözőket az MDF
Az együttműködő gyilkosokat nem végzik ki
Halálbüntetés rabszolgatartásért
Béla, Zoli, Laci, s más rettegett sorozatgyilkosok
MTI
A méreginjekciós kivégzések végrehajtásának bojkottjára szólította fel a börtönök egészségügyi személyzetét Londonban kiadott átfogó jelentésében az Amnesty International, amely szerint az Egyesült Államokban már állatok elaltatására sem alkalmazzák az emberi kivégzésekhez használt vegyszereket.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára.



