A világban és itthon tegnap is folytatódó tőzsdecsuszamlás aljától már nem lehetünk nagyon messze - állítja Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. A világgazdasági fejlődést is meghatározó amerikai növekedés lelassulása várhatóan az év közepén nyugvópontra jut, utána múlnak el csak a válsággal kapcsolatos félelmek, és várhatóan visszatér a bizalom, valamint a kockázatvállalási kedv a tőkepiacokra. Utóbbi a magyar tőzsde újabb emelkedésében és a forint erősödésében is tetten érhető lesz - írja a Magyar Hírlap.
Ebből a szempontból a múlt héten kezdődő tőzsdecsuszamlás csupán kisebb korrekciónak fogható fel, hiszen a kínai hírek mellett a negatív amerikai makrogazdasági adatok a már rég várt lassulást jelezték. Az idegesség hevében azonban sokan profitrealizálásba kezdtek, és eladták részvényeiket, hogy aztán biztonságosabb állampapírokba vagy éppen forintból dollárba meneküljenek. Ez a folyamat okozza a feltörekvő országok – a többi közt Magyarország – valutáinak gyengülését.
Londoni értékforgalmazók szerint a nyugat-európai részvénypiacok még kedden is lefelé tarthatnak nyitáskor, de a kezdeti veszteségek várhatóan sokkal kisebbek lesznek a hétfőinél, és a nap folyamán kiigazítás lehetséges már fölfelé, az ázsiai piacok példájára. |
Súlyos, de nem életveszélyes - így jellemezték a múlt hét keddje óta tartó tőzsdei árfolyam-ereszkedést a különböző befektetési házak szakértői. A vélemények egybehangzóak: aki teheti, menekül a részvényektől, a kockázattól, s inkább állampapírt vásárol - írja a Népszabadság.
E folyamattal szoros összefüggésben három hónapos csúcsra erősödött a jen, s fosztja meg a nyereségtől mindazokat, akik a félszázalékos japán irányadó kamatra támaszkodva a szigetországi valutában adósodtak el, hogy aztán más, magasabb kamatú piacokon fialtassák a pénzüket, például a részvényárfolyamok felfelé erőltetésével, ahogy az történt tavaly nyár óta szinte szakadatlanul.
Legfeljebb találgatni lehet, meddig esnek még az árfolyamok. A Financial Times tegnap idézte David Schwartz tőzsdetörténészt, aki azt mondja, az utóbbi 25 évben 64 rövid ideig tartó, de öt százalékot meghaladó korrekciót éltek át a börzék, s az átlagos kiigazítási periódus 32 napig tartott.
A tokiói értéktőzsde fő mutatója kedden, ötnapi visszaesés után, emelkedésnek indult: a kiigazítást támogatta a kissé olcsóbbodott jen, a befektetők óvatosan visszavásároltak a nagy exportőrtök utóbbi napokban jelentősen olcsóbbodott részvényeiből is. A 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 202,25 pontos, azaz 1,22 százalékos nyereséggel 16 844,50 ponton zárt, 2,21 százalékkal alacsonyabban az év végi értékénél.
Kedden tőzsdezáráskor a dollár 116,29 jen volt Tokióban, 0,75 jennel drágább a hétfői későinél, és az euró 152,40 jen, 1,19 jennel drágább, mint hétfőn későn. A jen kedden gyengült a fő valutákhoz képest a részvénypiaccal kölcsönhatásban, habár csak a hétfőn és kedd reggel elért háromhavi csúcsokhoz képest vesztett.
Legfrissebb devizaárfolyamok |
Gyengültek a vezető New York-i tőzsdemutatók hétfőn. A nagy tőkeértékű részvények erősödése mérsékelte a veszteséget, amit a kisebb részvényektől és más kockázatos befektetésektől való globális befektetői elfordulás okozott. A technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 1,15 százalék (27,32 pont) gyengüléssel 2340,68 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 12 050,41 ponton zárt 0,53 százalék (63,69 pont) csökkenéssel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 319,31 pontos csökkenéssel, 22.769,40 ponton zárt hétfőn. Részletek...
Ha nem Kína, akkor mi hat az értékpapírpiacra?
Kína visszafogottabb növekedést vár
Nehéz márciust jósolnak a forintnak
Almunia átmeneti technikai korrekcióról beszél
Esőre zakó: zaklatott napok a tőzsdén
Katasztrofális hét után: mi lesz a tőzsdéken?
Forrás: Magyar Hírlap, Népszabadság