.jpg)
A dokumentum szerint 2001-ben sem külső, sem belső kényszer nem volt új vadászrepülőgépek beszerzésére, sőt a beszerzés ellentétes volt egy országgyűlési határozati javaslattal, amely ezt 2003 utánra tervezte.
A jelentés emlékeztet arra, hogy a Honvédelmi Minisztérium nem a Gripen, hanem az F-16-os vadászgépek beszerzését javasolta a Nemzetbiztonsági Kabinetnek. A beszerzés előtt az alapvető hadműveleti, műszaki és gazdaságossági követelményeket sem fogalmazták meg, így nem voltak világosak a repülőtechnikával, a fegyverzettel, a kiképzéssel és a logisztikával szemben támasztott követelmények sem - áll a jelentésben.
Az MTI információi szerint a pénzügyi megállapítások között szerepel, hogy a döntés előtt egyáltalán nem készült teljes körű költségelemzés, és a döntéshozók rövidtávon gondolkodtak, hiszen a gazdasági megfontolások alapját nem a vadászrepülők teljes költsége, hanem az ellentételezési ajánlat és a pénzügyi ütemezés képezte.
A jelentés kitér arra, hogy nem volt közbeszerzési eljárás, és a szerződéskötés után sem volt tisztázott, hogy milyen forrásból akarják finanszírozni a gépek bérleti díját. Nem vizsgálták a bérleti szerződéssel összefüggő adókötelezettséget, ami tovább növelte a kiadásokat. Ezt bizonyítja, hogy a honvédelmi tárca 2002 májusában 25 milliárd forintot kért a miniszterelnöktől az áfára, "mivel azzal nem számoltak".
A távirati iroda úgy tudja, a jelentés indokoltnak találta a Gripen-szerződés 2003-as módosítását, mert így csökkenteni lehetett a költségeket.
A Gripen-beszerzés azért lett téma a nyáron, mert június elején a SVT svéd televízió tényfeltáró műsora azt állította: mintegy nyolcmillió dolláros kenőpénzre tehetett szert Alfons Mensdorff-Pouilly osztrák üzletember a magyarországi vadászgépbeszerzésekkel kapcsolatban kifejtett közvetítői tevékenységével. A műsor a Gripen-gépeket gyártó BAE Systems-SAAB brit-svéd konzorcium titkos megállapodásaira és dokumentumaira alapozta állítását. Mensdorff-Pouilly és cége a BAE Systems két off-shore vállalatán keresztül jutott állítólag a többmilliós kenőpénzhez, illetve közvetlenül is fizettek neki évi illetményt.
A svéd Gripen-gépek beszerzéséről az Orbán-kormány nemzetbiztonsági kabinetje 2001. szeptember 10-én döntött. A szerződést 2003-ban az MSZP-SZDSZ kormány idején módosították, a megállapodás értelmében Magyarország több mint 210 milliárd forintért lízingel Svédországtól 14 vadászgépet, amelyek tíz év után magyar tulajdonba kerülnek.
Gripen-nyomozás: minket is megnéznek
A Gripenek jót tettek a magyar-svéd kapcsolatnak
Újra Gripen-légicsata a földön
MTI