A brüsszeli plenáris ülésen elfogadott jelentés vitájában felszólalt Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ), aki egyebek között az adóhatóságok közötti együttműködés javításának, valamint az off-shore cégekkel kapcsolatos fellépésnek a szükségességéről beszélt. Jelentésében az EP utalt arra, hogy jelenleg évi 200-250 milliárd euró tűnik el az unióban adócsalás miatt, ez a teljes össztermék 2–2,25 százaléka.
„Az adócsalás súlyos következményekkel jár a nemzeti költségvetésekre és az Európai Unió forrásrendszerére, az ésszerű és átlátható adózás elvének megsértéseit eredményezi”, és torzítja a versenyt. Ráadásul „a tisztességes vállalkozások versenyhátrányt szenvednek az adócsalás miatt, és az adóbevétel kiesését végső soron az európai adófizetők kompenzálják más adók formájában” - áll az EP jelentésében.
A képviselők szerint „továbbra is hosszú távú megoldást jelent az adócsalás elleni hatékony küzdelemben a származási elven alapuló hozzáadottérték-adó rendszerének létrehozása”. Eszerint a tagállamok közötti áfaköteles ügyleteket a származási országban adóztatnák a nulla kulcs alkalmazása helyett. A jelentés szerint „az adóparadicsomok megszüntetéséhez többek között a következő háromágú stratégiára van szükség: az adókikerülés elleni küzdelem, a megtakarítási irányelv hatályának bővítése, és az OECD felkérése arra, hogy tagjai révén szankcionálja a nem együttműködő adóparadicsomokat”.
Kovács László a plenáris vitában bejelentette, hogy számos eddigi kezdeményezést követően a brüsszeli bizottság még idén három újabb dokumentumot hoz nyilvánosságra a témában. Az új javaslatok között szerepel például az adóhatóságok közti együttműködés javítása egy uniós hálózat segítségével, az áfajegyzékek korszerűsítése és a korszerű technológia jobb kihasználása.
Külön említette a magyar biztos az idevágó uniós adóirányelv felülvizsgálatát, amelynek egyik fő célja éppen az adócsalások elleni küzdelem javítása. Nagyon alapos felülvizsgálatról van szó, amely számos javaslatot is hoz majd - biztosította a képviselőket.
Becsey Zsolt örömét fejezte ki, hogy bontakozik a kérdéssel foglalkozó közösségi stratégia. Jelezte ugyanakkor: nem ért egyet a parlamenti jelentésnek azzal a kitételével, miszerint az erősödő adóverseny szükségtelenül torzítaná a belső piacot, és kikezdené a szociális modellt. Úgy ítélte meg, hogy még a "közösségi hatáskörbe tartozó közvetett adózásnál is elfogadhatatlan a kizárólagos minimum értékekre való hivatkozás politikája anélkül, hogy a maximum oldalt reguláznánk".
Uniós stratégia készül az adócsalás ellen
Ráharaptak az áfára a dunántúli apehosok
Liechtenstein nem dugdossa tovább az adócsalókat
Amnesztiát kapnak a csúcsvezetők
Korrupció: pellengérre állították Magyarországot
MTI