A Capital Economics - az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - kommentárja szerint a közgyűlésről származó nem hivatalos értesülések alapján a döntéshozók éppen azt a "háromirányú támadást" vették fontolóra, amelyre szükség lenne: nagyarányú közadósság-leírás, hatalmas összegű pénzügyi segélyalap a jövőbeni finanszírozási igényekre, és a valutauniós bankok támogatása.
A ház szerint ugyanakkor úgy tűnik, hogy ezeket a javaslatokat kizárólag az IMF fogalmazta meg, és az elképzelés csekély, vagy egyáltalán semmilyen támogatásra nem lelt a térségi kormányok részéről. A Capital Economics szerint különösen valószínűtlen, hogy Németország rábólintson erre a csomagra.
Bővítenék a támogatási kapacitást Előrehaladott állapotban van annak az akciótervnek a kidolgozása, amellyel az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitásait felhasználva tőkeáttételes eljárással bővítenék az euróövezeti támogatási kapacitást. Erről a CNBC üzleti televíziós csatorna tájékoztatott euróövezeti forrásokra hivatkozva. A televíziós csatorna értesülései szerint az áttétel aránya 8:1 lehet, így a tényleges mentőkapacitás mértéke akár a 2 billió eurót is meghaladhatja. A CNBC szerint a hatóságok arra várnak, hogy az EFSF-et valamennyi euróövezeti tagállam megszavazza, mielőtt nyilvánosságra hoznák terveiket.
Újabb kötvényvásárlásokkal segített az EKB
A CNBC szerint a 440 milliárd euró kapacitású EFSF egy részét az európai bankok feltőkésítésére használnák fel, míg egy másik részét garanciaként kötnék le az Európai Beruházási Banknál. Utóbbi egy különleges célú gazdasági egységet (special puropse vehicle - SPV) hozna létre, amely kötvényeket bocsátana ki és az euróövezeti tagállamok adósságát vásárolná, az SPV által kibocsátott kötvények pedig garanciaként szolgálnának az Európai Központi Bank felé.
Az EKB tájékoztatása szerint szeptember 15-21 között 3,952 milliárd euró értékben vásárolt kötvényeket, ami jóval kevesebb az azt megelőző héten lezárt 9,8 milliárd eurónyi ügylettel. A szervezet minden hétfőn az előző héten lezárt tranzakciókról közöl adatokat.
A Reuters brit hírügynökség által megkérdezett elemzők átlagosan 10 milliárd eurós heti kötvényvásárlásra számítottak.
A frankfurti intézmény így összesen 156,5 milliárd euró értékben tart állampapírt, miután az elmúlt héten 69 millió eurónyi kötvény járt le. A szervezet azonban - amerikai és brit társaival ellentétben - továbbra sem folytat mennyiségi enyhítési politikát, keddi egyhetes tenderén államkötvény-állományának megfelelő összegben szív le likviditást a piacról.
Az EKB nem közöl arra vonatkozó információt, hogy pontosan milyen kötvényeket vásárolt a szervezet. Elemzők és kereskedők azonban úgy vélik, hogy a szervezet mintegy 45 milliárd eurós görög állampapír-állománnyal rendelkezik, míg az SMP augusztusi újraindítása óta elsősorban olasz és spanyol kötvényeket vásárolt. Azóta összesen 83,952 milliárd euró értékben vett állampapírt a frankfurti pénzintézet.
A Bundesbank elnöke kritikával illette az EKB-t
Óvatosságra intett Jens Weidmann, a német jegybank Bundesbank elnöke szerint az euróövezetben vagy világos szabályrendszer mentén mélyíteni kellene a fiskális integrációt, vagy minden egyes kormánynak vállalnia kellene a felelősséget saját döntései után.
A német közgazdász kijelentette, hogy az euróövezeti vezetők az elmúlt 18 hónapban téves ösztönzőket hoztak létre a mentőmechanizmusokkal. Különösen a július 21-i megállapodás - amely egyrészt adósságelengedést, másrészt pedig az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásbővítését tartalmazza - mutat ilyen irányba. Megfogalmazása szerint "éppen azzal ellentétes, ami szükséges volna az adósságválság megoldásához, azt kockáztatjuk ugyanis, hogy az érintett országok költségvetési deficitje tovább nő a jövőben".
A jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy vagy a meglévő szabályozási keretet kell alapvetően megváltoztatni, vagy a meglévő kereten belül kell megerősíteni az egyensúlyi költségvetés ösztönzőit.
Weidmann szerint a pénzpiaci zavarok közepette nagyobb a kockázata annak, hogy a német gazdaság robosztus növekedése veszélybe kerül. Ezért politikai válaszok kellenek a válságra, nem olyanok, amelyek eddig is voltak.
A Bundesbank elnöke - burkoltan ugyan, de - kritikával illette az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programját. Elmondta, hogy a piaci zavarok nyomást gyakorolhatnak a monetáris politikára, hogy enyhítsék a magas államadósság jelentette terheken, például azzal, hogy tovább enyhítenek politikájukon, vagy a központi bankok mérlegeit használják a terhek államok közötti elosztására.
Elemzők korábban arra mutattak rá, hogy a jelenleg érvényes szabályozás szerint Németország az EKB veszteségeinek mintegy felét lenne kénytelen állni. Az EKB eleddig 156 milliárd eurónyi euróövezeti államkötvényt vásárolt másodpiaci intervenciós programjának keretében.
MTI, Privátbankár