
A mintegy 230, különböző szakterületen dolgozó orvossal folytatott személyes interjúk rávilágítottak arra, hogy az orvosok jelentős fenyegetettséget éreznek munkájukat illetően és a legtöbben bizonytalanok helyzetüket tekintve. Munkaidejük nagy részét az adminisztráció tölti ki, ami alapvetően befolyásolja a betegellátást és az orvos-beteg kapcsolatot.
A kvalitatív felmérés eredményeiből kiderül, hogy az orvosok aggodalmat éreznek személyes sorsuk miatt, kevéssé látják tisztán a munkájukat alapvetően befolyásoló rendelkezések és változások célját. A betegellátás szempontjából pedig szinte minden megkérdezett nehézségekről számolt be.
A gyógyító munka alapja az, hogy az orvos végigviszi betegét a terápiás folyamaton, ami nagyon sokszor csapatmunka eredménye, nem pedig egyéni feladat. A személyes beszélgetésekből kiderült, hogy jelen helyzetben az orvosok azt észlelik, a terápiás folyamatot a szabályozók megszakítják és ez hátráltatja a tudásuk, képzettségük és tapasztalatuk szerinti lehető legjobb terápia megvalósítását.
A kórházi ellátás gyakorlatát vizsgálva jelentős eltérések vannak abban, hogy a szabályozóknak és a költségkorlátoknak miként felel meg egy-egy intézmény, mit helyez előtérbe, mennyit enged, illetve tud megvalósítani a teljes terápiás folyamatból, ami jelentős területi és intézményi különbségeket eredményezhet. Az orvosok jelentős része érzi úgy, hogy a kórházi szolgáltatások túlzottan költségvezéreltté váltak, ami miatt sok kórházban csupán a minimumra szorítkozó ellátási gyakorlat van kialakulóban.
Az orvosok úgy látják, a betegek sok esetben már fogyasztóként viselkednek – így például az ügyeletet a magánrendeléssel szemben olcsó ellátási lehetőségként veszik igénybe, holott a fizetett díj és az igénybe vett szolgáltatás egymással nem áll arányban. A betegek igényekkel – akár irreális igényekkel – jelennek meg, ugyanakkor az orvosi oldalon az ezeket az igényeket kielégítő szolgáltatás menedzsmentjének kevéssé vannak meg a feltételei.
„A változások egyértelmű pozitívumaként értékelték a megkérdezésben résztvevő orvosok a biztosítotti jogviszony tisztázását” – mondta el dr. Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. „Hasonlóképpen helyesnek ítélték meg az ügyelet utáni pihenőidő kötelező elrendelését is. A beszélgetésekből kiderült azonban, hogy az előírás betartását nehezíti a tény, miszerint nem minden intézményben sikerül mindig zökkenőmentesen megoldani az ügyeleti beosztásokat” – tette hozzá a szakember.
"Olyan rendszer kell, ami tényleg szolidáris"
Az egészségügyben a reformok után is fennmarad a nemzeti kockázatközösség, ugyanis mindenki számára kötelező lesz a biztosítás, mint eddig és most - hangsúlyozta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az "Egészségügy: maradás vagy változás?" című konferencián. A tanácskozást a Pénzügykutató Zrt. és a Fővárosi Vízművek rendezte.
A miniszter előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi ellátórendszer minősége nem megfelelő, nem biztosít azonos hozzáférést és nem elég hatékony. Ez a rendszer a beteg kiszolgáltatottságát tartja fenn, döntő benne a hálapénz, nem biztosítja a méltó körülményeket, sem a méltányos jövedelmeket a gyógyításra, sem az orvosoknak, sem az egészségügy más dolgozóinak.
A meghirdetett reformok célja, hogy a három alapproblémára, a minőségre, az igazságosságra és a fenntarthatóságra adjon terápiát. Fontos cél - mint mondta -, hogy hatékonyabb legyen az egészségügyi rendszer működése, hogy olyan rendszer jöjjön létre, amely valódi szolidaritást biztosít. A legfőbb újdonságként említette, hogy a létrejövő egészségbiztosítási pénztárak között verseny lesz, ami nyilván a hatékonyság növeléséhez fog hozzájárulni.
Elmondta azt is, ami már korábban ismertté vált, hogy a tervek szerint 22 egészségbiztosítási pénztár jön majd létre. Ezeknek a kisebbségi részére, azaz 49 százalékos részvénycsomagjára licitálhatnak majd a befektetők. Mint mondta: várhatóan 8-10 pénztár fog megmaradni, illetve fogja megkezdeni működését, az ügyfélszámuk ezeknek 500 ezer és 2 millió között lehet.
Kiemelte, valamennyi pénztár országos működésű lesz, ami azt jelenti, hogy bárhonnan fogadhatnak, sőt, kötelesek fogadni embereket, viszont területi felelősségük is lesz, aki nem jelentkezik, azokat is kötelesek lesznek majd felvenni tagjaik sorába.
GfK Hungária Piackutató, MTI
.Szili: Mindenkinek tetsző egészségügyet szeretnénk
Megalakult a háziorvosok egyesülete
55 milliárd az egészségügybe: indul az osztás (hanganyag)
MTI