"Vártunk, türelmesek voltunk, de mindennek van határa. Elérkezett az a pont, amikor, ha másnak nem, a képviselőknek példát kell mutatni demokráciavédelemből" - mondta a téren újságíróknak a Fidesz elnöke, aki szerint szomorú, hogy 17 évvel a rendszerváltás után arra kényszerültek, hogy ilyen formában védjék meg az alkotmányos rendet és a demokráciát. "Mi szeretjük a demokráciát, el vagyunk kötelezve mellette és ilyenkor cselekszünk" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a kordonok lebontása miatt nem tart-e zavargásoktól a Parlament környékén, Orbán Viktor azt felelte: abban bíznak, hogy az alkotmány által egyébként tágan meghatározott kereteken belül fogja gyakorolni mindenki gyülekezési és véleménynyilvánítási jogát, egyben mindenkit kérnek is erre. Valamint arra is, "hogy legyenek határozottak álljanak ki és védjék meg a demokráciát" - tette hozzá.
Pénteken nem sokkal dél előtt mintegy háromszáz szimpatizáns és érdeklődő állt a Kossuth tér körül, ahol egyre gyűlt a tömeg - jelentette az MTI helyszíni tudósítója. Néhány parkoló autóra Árpád-sávos és nemzeti lobogót erősítettek. "Aki magyar idejön!" jelszó skandálásával próbálták csoportba szervezni az embereket. Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője úgy nyilatkozott a távirati irodának, hogy február 25-ig van területfoglalási engedélyük a Kossuth Lajos térre, szerinte akár már most is visszatérhetnek ide. Hozzátette: nem zárkóznak el a Fidesszel való közös demonstrációtól sem. |
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e tömeggyűlésre pénteken, a Fidesz elnöke azt mondta: nem számítanak semmire, mert "konspiráltak", így csak néhányan tudták, hogy mi fog történni.
A rendőrség egy időre lezárta a Kossuth Lajos térre vezető összes utcát, és leállították a forgalmat a Parlament épülete előtt az alsó rakparton is. Közben pedig megkezdték a kordon újjáépítését is.
A rendőrségi kordon lebontása egyértelműen jogsértés - mondta Kolláth György alkotmányjogász az MTI érdeklődésére pénteken. A jogászt az MTI annak kapcsán kereste meg, hogy polgári engedetlenségi akció keretében a Fidesz országgyűlési és európai parlamenti képviselői pénteken bő fél óra alatt elbontották a Kossuth Lajos teret elkerítő kordont.
Nem lehet jogszerű az olyan polgári engedetlenség, ami törvénysértés árán valósul meg. Ilyen alkotmányos joga senkinek, még a parlamenti képviselőknek sincs - jelentette ki. Mint mondta, polgári engedetlenség az lehet, ha valaki éhségsztrájkba kezd, vagy nem vágja le a szakállát.
A rendőrség egyelőre értékeli és elemzi a Kossuth téri kordonbontás után kialakult helyzetet - mondta Bálint Gabriella, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. |
Kolláth György szerint a Kossuth téri kordon ellen úgy lehetett volna törvényesen fellépni, hogy bejelentenek egy tüntetést arra a helyszínre, és ha azt a rendőrség elutasítja, a bíróságon megtámadják a határozatot, a bíróság pedig majd eldönti, hogy valóban jogszerű-e a kordon fenntartása.
A kormánynak az az elvi álláspontja, hogy a jogszabályokat mindenkinek, köztük az országgyűlési képviselőknek is be kell tartaniuk - mondta pénteki sajtótájékoztatóján Danks Emese kormányszóvivő azzal kapcsolatosan, hogy a Kossuth téren a Fidesz képviselői elbontották a Parlament épületét övező kordont. A kormányszóvivő azt is hangsúlyozta, minden, a rendőrség jogszerű intézkedésével szemben történő fellépés jogszerűtlen. Hozzátette: a rendőrség jogszerűen fog eljárni, és megteszi a szükséges intézkedéseket. "Ha valaki azt a példát mutatja, hogy a rendőrséggel szembeszegül, akkor sokan felhatalmazásnak fogják tekinteni a törvényellenes cselekedetek végrehajtására" - húzta alá Danks Emese. Mint mondta, addig, amíg a bíróság nem mondja ki a rendőrség intézkedéséről, hogy jogszerűtlen, nincs helye önbíráskodásnak, ugyanakkor a rendőrség eljárását véleményezni lehet. |
Felhívta a figyelmet arra: a rendőrségnek nem szabad eltűrnie a jogsértést. A képviselők mentelmi jogával kapcsolatban megjegyezte: ebben az esetben nincs mentelmi jogról lemondás, hiszen a képviselőket a rendőrök tetten érték. Szavai szerint jogilag mindegy, hogy képviselő vagy közember bontotta-e a kordont.
"Az országgyűlési képviselőknek meg kellene tanulniuk: nekik nem a joguk több, mint egy közemberé, hanem a kötelességük, a felelősségük. Nekik azt is tilos politikai-erkölcsi okokból megtenni, amit a közembernek egyébként jogilag szabad. Amennyiben parlamenti képviselő bontotta le a kordont, a történtek megítélése ettől jogilag nem enyhébb, hanem súlyosabb" - jelentette ki.
A KDNP egyetért és szolidaritást vállal a Fidesz képviselőinek polgári engedetlenségi akciójával - közölte Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője.
Ez a fideszes politika megbélyegzi a magyar jobboldalt, eltakarja a kormányzati hibákat, és ezzel csak a kormány és Gyurcsány Ferenc érdekeit szolgálja - közölte az MDF elnöke a történtekre reagálva. "A Fidesz lebontott egy kerítést, de ezzel egy falat húzott a törvényes megoldások és az általa támogatott agresszív politika közé" - fogalmazott közleményében Dávid Ibolya. Szerinte két ellenzéki politika van ma Magyarországon: az egyik a törvénytelen magatartás és önkényeskedés, a másik, a középosztály megerősítését szolgáló, építő politika.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint senki nem kérdőjelezheti meg a saját véleménye alapján a törvényeket; a kormányfő több mint károsnak nevezte a Fidesz kordonbontását. Hangsúlyozta, hogy a rendet meg kell őrizni. Véleménye szerint az országgyűlési képviselőknek különösen vigyázniuk kell azzal, hogy mit cselekszenek, mert a példa ragadós lehet.
A Fidesz nem a kormánnyal, nem is a rendőrséggel, hanem Magyarország jogrendjével szállt szembe - értékelte a történteket az MSZP szóvivője. Nyakó István azt mondta: ez nem politika, és nem hőstett, hanem provokáció, amely a Magyar Köztársaságot érte.
Gusztos Péter politikai majomparádénak nevezte a kordonbontást. Az SZDSZ képviselője azt mondta: a legnagyobb ellenzéki párt képviselői visszaéltek mentelmi jogukkal. Egyetlen egy parlamenti képviselőnek sincs felhatalmazása arra, hogy önkényesen, fizikailag így közbeavatkozzon - jelentette ki, hozzátéve, hogy a megoldás nem ez.
Emlékeztetett, a politikai elemzők a tavasz nagy kérdéseként beszéltek arról, hogy vajon a Fidesz a konszolidált parlamenti politizálás, vagy pedig az utcai radikalizmus útját választja az őszi események után. "Nem kellett sokat várnunk, hogy erre megadja a választ maga a Fidesz, illetve a vezetője, Orbán Viktor" - mondta Gusztos Péter.
A maximumot kapta a magyar demokrácia
Székház-ostrom: megvannak a felelősök?
727 milliós veszteséget okoztak a zavargások
Hiába a hangfelvétel, így is egymásra mutogatnak
Már 2 milliárdnál többe kerültek a rendőri intézkedések