Fiókban maradt az olló - de még előkerülhet

A Monetáris Tanács változatlanul 7,75 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot hétfői ülésén - közölte a Magyar Nemzeti Bank. A Monetáris Tanács döntése megfelel a piaci várakozásoknak.

A testület legutóbb június 25-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 8 százalékról 7,75 százalékra.

Az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiinduló pénzpiaci turbulenciák számottevően megnövelték a nemzetközi befektetői környezet bizonytalanságát, ami a forinteszközöktől elvárt kockázati prémium emelkedéséhez vezetett - emlékeztetnek. A Monetáris Tanács megítélése szerint azonban a hazai gazdaság külső és belső egyensúlyhiánya határozottan mérséklődik, és az irányzat folytatódására számít, ami jelenősen csökkentheti az ország külső sebezhetőségét.

A Monetáris Tanács – az inflációs és az általános gazdasági kilátásokkal összhangban – továbbra is lehetőséget lát az irányadó kamat csökkentésére, a nemzetközi befektetői környezet jelenlegi nagyfokú bizonytalansága azonban fokozott óvatosságot indokol a monetáris politikai döntésekben - fogalmaz a testület.


Simor: a kockázati felárak emelkedése érinti negatívan Magyarországot

Döntő részben nemzetközi pénzpiaci hatások indokolták azt, hogy a Monetáris Tanács a jegybanki alapkamat 7,75 százalékon való tartása mellett döntött - értékelte a testület döntését Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.

Az elnök elmondta: "ha Magyarország gazdasága zárt gazdaság lenne, akkor akár a csökkentés mellett is dönthetett volna a tanács, a külső tényezők azonban óvatosságra intették a tagokat, a tartás melletti javaslat hatott döntően". Közlése szerint a belső folyamatok alapján a tanács ülésén 25 bázispontos csökkentésre is hangzott el javaslat.

Simor András kérdésre válaszolva nyomatékosította: a nemzetközi pénzpiaci tényezők közül a kockázati felárak emelkedése érinti negatívan Magyarországot és ez a kamat tartására sarkallta a tanács tagjainak többségét. Kiemelte azonban, hogy sem az amerikai másodlagos jelzálogpiacon tapasztalt jelenségek, sem a világban felmerült likviditási gondok nem hatottak eddig Magyarországra.

A nemzetközi folyamatokkal kapcsolatban Simor András aláhúzta: ugyan a jegybanki szakértők már számítottak arra, hogy előbb-utóbb a nemzetközi pénz- és tőkepiacokon a kockázati felárak alacsony szintje változik, a nyáron tapasztalt jelenségeket azonban nem lehetett előre kiszámítani. Simor András ezzel kapcsolatban kiemelte: "sajnálatos az, hogy a nemzetközi piac Magyarországot olyan országokkal helyezi egy csoportba, amelyeknél előbbre tartunk az egyensúly helyreállításában". Aláhúzta: a kiigazítási folyamat hatásaként jelentősen csökkent Magyarország sebezhetősége.

A belső és külső folyamatokat számba véve kiemelte: a kamattartásra vonatkozó határozat nehéz döntés volt, a Monetáris Tanács azonban reméli, hogy a piac további alakulása lehetővé teszi az esetleges kamatcsökkentést.


Infláció: 7,6 százalék, GDP: 2 százalék

A Magyar Nemzeti Bank 2007-ben éves átlagban 7,6 százalékra emelte inflációs várakozását, szemben a májusban jósolt 7,3 százalékkal, 2008-ra 4,5 százalékos átlagos drágulást valószínűsít, míg korábban 3,6 százalékot prognosztizált - derül ki a jegybank hétfőn közzétett inflációs jelentéséből. Az MNB ugyanakkor csökkentette a 2009-re várt infláció mértékét, a májusban prognosztizált 2,8 százalékról 2,4 százalékra.

A Magyar Nemzeti Bank a korábban várt 2,5 százalékról 2 százalékra csökkentette a GDP idei várható növekedési ütemét. Jövőre a jegybank 2,7 százalékos növekedést prognosztizál a májusban közölt 2,8 százalékkal szemben. Nem változott a jegybanki szakemberek 2009-re vonatkozó előrejelzése, továbbra is a GDP 3,4 százalékos bővülését tartják valószínűnek.

A maginflációt - vagyis a szezonális hatásoktól megtisztított pénzromlás ütemét - 2007-re a korábbi 5,7 százalék helyett 5,9 százalékra valószínűsítik, a 2008-ra korábban várt 3,4 százalékot 4,3 százalékra emelték, míg a 2009-re vártat 3,1 százalékról 2,7 százalékra csökkentették.

Az augusztusi inflációs jelentésben a beruházások idei várható növekedését a korábban várt 2,3 százalékkal szemben 1,8 százalékra csökkentette a jegybank, míg  jövőre és 2009-ben korábbi prognózisához képest  0,1 százalékponttal alacsonyabb: 4,5 illetve 5,8 százalékos bővülési ütemet valószínűsít. A lakossági fogyasztás  a májusban várt 0,8 százalék helyett várhatóan 0,9 százalékkal mérséklődik az idén, és a korábban várt 0,6 százalék helyett csak 0,2 százalékkal bővül 2008-ban.

Az MNB hangsúlyozza, hogy a júliusi átlagos monetáris kondíciók fennmaradását feltételező frissített előrejelzése szerint az infláció jóval lassabban fog mérséklődni, mint májusban várták, de 2009-re valamivel a középtávú cél alá csökken. Bár az alapvető makrogazdasági folyamatok (negatív kibocsátási rés, illetve a feltételezett béralkalmazkodás) továbbra is a dezinfláció irányába mutatnak, az infláció pályáját az élelmiszerárak és az olajárak elmúlt időszakban bekövetkezett emelkedése jelentősen megváltoztatta - jegyzik meg, hozzátéve, hogy a korábbi gyakorlatnak és előrejelzési szabályoknak megfelelően ezeket a kínálati sokkokat jórészt átmenetinek tekintették.

Továbbra is azt feltételezik, hogy a középtávú inflációs cél horgonyozza az inflációs várakozásokat. A költségsokkok gyors lecsengése az inflációs várakozások horgonyzottságára vonatkozó feltevésükből következik, amit erősít a negatív kibocsátási rés dezinflációs hatása. A költség és kínálati sokkokhoz történő alkalmazkodásban kulcsszerepe van a béralakulásnak - hangsúlyozzák.

Becsléseik a béralkalmazkodás megindulására utalnak 2007 első félévében, és megjegyzik: a szolgáltató szektor eddig tapasztalt árazási viselkedése is azt valószínűsíti, hogy a szektor termelékenységét meghaladó reálbér-növekedés átmenetinek tekinthető. Bár a lassabban mérséklődő infláció növeli a magasabb bérpálya valószínűségét, a gazdasági növekedés erőteljesebb lassulása ezzel ellentétes hatású. Így az MNB összességében nem változtatott gyors béralkalmazkodást feltételező májusi előrejelzésén. Továbbra is arra számítanak, hogy a versenyszektor bérnövekedési üteme 2007 folyamán számottevően csökken, és 2008-2009 folyamán a középtávú inflációs célnak, valamint a hosszú távú termelékenységi tendenciáknak megfelelő szintre áll be.

A reálgazdasági kilátások a továbbra is kedvező nemzetközi konjunktúra ellenére negatív irányba változtak, elsősorban a második negyedévre vonatkozó alacsony növekedési adat miatt - áll az összefoglalóban.

Míg a kedvezőtlen mezőgazdasági folyamatok alapvetően a GDP idei évi növekedését befolyásolják, a második negyedévre vonatkozó konjunkturális indikátorok szerint a vártnál nagyobb lassulás ennél szélesebb körű lehet: az állami szektor visszaesésén túlmenően számos egyéb piaci szektort is érinthet. Az építőipari termelés további esése a beruházások visszafogott alakulását valószínűsíti, ami a gazdaság hosszabb távú növekedési pályáját is veszélyeztetheti - jegyzik meg. Tekintve, hogy a fogyasztás növekedése mindvégig rendkívül moderált marad, a várható reálgazdasági folyamatok alakulása továbbra is támogatja a dezinfláció kibontakozását, ugyanakkor érdemben nem segíti elő a hosszabb távú gazdasági felzárkózás felgyorsulását - fogalmaz az MNB.

Az előrejelzési horizonton az inflációs kockázatokat az alappályához képest felfelé mutatónak, míg a gazdasági növekedést övező kockázatokat enyhén lefelé mutatónak ítéli meg a jegybank. Hangsúlyozzák: ha a gazdasági növekedés várakozásuknál nagyobb mértékben lassul, vagy ha az általuk feltételezettnél erőteljesebb a dezinflációs hatása, az az inflációs kockázatokat is mérsékli. Ugyanakkor a korábban vártnál lassabb dezinfláció megnöveli a célnál magasabb inflációs várakozások kialakulásának kockázatát - figyelmeztetnek a jegybank szakértői.
 

Nem meglepő a döntés

A jegybanki alapkamat szinten tartása megfelelt a piaci várakozásoknak, így az MTI által megkérdezett elemzőket sem a döntés, sem annak indoklása nem lepte meg, a forint árfolyama sem változott számottevően a bejelentést követően.

Németh Dávid, az ING Bank Magyarország elemzője felhívta a figyelmet a jegybank - szavai szerint - javuló kommunikációjára. Sokak szerint hibázott a jegybank amikor a májusi, optimista inflációs jelentést követően nem azonnal, csak később vágott kamatot - mondta, hozzátéve, hogy a mostani jelentés alátámasztja a testület döntését. Az elemző szerint a rövid távú inflációs kilátások jelentős romlása ellenére a hosszabb távú kilátások nem rosszak, így, ha a nemzetközi hangulat nem romlik, szeptemberben elképzelhetőnek tartotta a kamatcsökkentést.

Az inflációs prognózist megemelő tényezők közül Németh Dávid az élelmiszerárak várható drágulását említette, ami nem csak a kedvezőtlen hazai időjárással, hanem a kínálatnál dinamikusabban bővülő világpiaci kereslettel, illetve egyes mezőgazdasági termékek - például a kukorica - felhasználási körének bővülésével is összefügg. Az elemző szerint a reálbércsökkenés, illetve az ennek nyomán csökkenő kereslet és az alacsony növekedés is jótékony hatással lesz az inflációra. A középtávú inflációs cél elérésére továbbra is jó esély van, a jelenlegi ideges nemzetközi piaci hangulatban azonban érthető a jegybanki óvatosság - tette hozzá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2 százalékra csökkentett idei GDP-növekedési prognózis nagyjából annak a szintnek felel meg, amelyet a kiigazítási csomag bejelentésekor vártak. Hozzátette: a jegybank a lakossági fogyasztás csökkenése mellett a korábban vártnál jóval alacsonyabb, 1,8 százalékos beruházás-bővülést valószínűsít és 15,3 százalékról 14,7 százalékra mérsékelte az export várható növekedési ütemét is. Az inflációs prognózis megemelése mögött az élelmiszerárak emelkedése áll, a középtávú inflációs cél elérésében azonban továbbra is bízik a jegybank - tette hozzá Nyeste Orsolya.
 
Friss tőzsdei árfolyamok
Egy követ fújnak az elemzők és a kereskedők
Mindenki pénzt akar, de senki nem akar hitelezni
Kamatcsökkentés csak felhőtlen időben
Klimatizál a jegybank: tovább hűtenék az inflációs várakozásokat

MTI