
A tudósok modellező módszerek segítségével megállapították, hogy a Titán légkörében jellemző szelek egyfajta forgatónyomatékot gyakorolnak a hold felszínére, ebből pedig arra következtettek, hogy egy folyékony óceánnak kell lennie a külső burok alatt. Ilyen nagy mértékű elmozdulások ugyanis nem jönnének létre, ha a belső egy masszív, szilárd mag lenne.
„A kéreg általunk megfigyelt torzulásai csak úgy alakulhattak ki, ha maga a külső kéreg vékony, és a belső rétegektől folyékony óceán választja el” - fogalmazott Ralph Lorenz, a John Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizikai Laboratóriumának kutatója.
Ha a Titánon létezik a belső óceán, akkor 100 kilométer vastag jégpáncél és némi ammónia borítja. A föld alatti víztömeg magyarázatot adna arra is, hogyan képes a hold rendre újratermelni a légkörében lévő metánt.
A Titán azon kevés égitestek egyike a Naprendszer külső részében, amely értékelhető légkörrel rendelkezik. A kutatók régóta próbálják megfejteni, honnan származik az atmoszféra metántartalma. Elméletük szerint a metán a jégburokba fagyva található, és az alatta elterülő óceán által kiváltott folyamatok hatására szabadul fel onnan.
Lélegzetelállító képek a Szaturnusz gyűrűiről
A Föld 10 titka: ha ezt tudnánk, mindent tudnánk
Megtalálták Naprendszerünk kicsinyített mását
Szenzáció az űrben: elérte a Merkúrt egy űrszonda
Galaktikus mázli: egy hajszálon múlt, hogy élünk
AP