Ugyanakkor megállapították, hogy a gazdasági válság miatt Európának 2015-ig várhatóan nem csupán a Déli Áramlatra és a Nabuccóra, hanem az Északi Áramlatra sem lesz szüksége, ugyanis egyáltalán nem látható ma előre, milyen mértékben növekszik majd a fogyasztás.
A Wood-Mackenzie Déli Áramlatra kidolgozott modellje azt mutatja, hogy 2014-ben a kezdeti kapacitás negyedére, 2015-ben nem több mint 33, 2020-ra valamivel több mint 50 százalékára lesz szükség. Az Északi áramlat pedig, amelynek első vezetékét 2011-ben szándékoznak üzembe helyezni, 2012-ben még üresen marad, és még 2013-ban is csupán kapacitása 20, 2020-ban 75 százalékát viszi majd. Ezért az elemzők szerint a rövid távú tervek megvalósítását "csakis az energetikai biztonság garantálása indokolhatja, a felkészülés arra, hogy leáll a szállítás az Ukrajnán áthaladó vezetéken", s megállapították, hogy Északnyugat-Európa középtávon az Ukrajnán át érkező szállítások kimaradását hosszabb ideig is el tudja viselni földalatti gáztárolói segítségével.
A Kommerszant azonban hozzátette: ettől eltérő vélemények is vannak. Idézte többek között Gyenyisz Boriszovot, a Szolid tanácsadó cég elemzőjét, aki úgy vélte: amennyiben a gazdagság felívelése egy-másfél év múlva megkezdődik, s az európai gázfogyasztás évi 1,5-2 százalékkal nő, akkor a Déli Áramlat 2016-tól közel 100 százalékos kapacitással működik majd. Boriszovnak meggyőződése, hogy ha sikerült leszorítani a Déli Áramlat építésének költségeit, akkor a tranzitdíj olyan olcsó lehet, hogy az új vezeték az ukrajnainak komoly konkurenciát jelenthet - írta a Kommerszant.
Gyurcsány: szükségünk van az oroszokra
Ismét fizetési nehézségekkel küzd a Naftogaz
A Világbank csak a gázt hiányolja a Nabuccóból
Jól lobbiztunk: kapunk pénzt a gázvezetékre
A Gazprom belevág: indul a Déli Áramlat építése
MTI