Forint-torna: miértek, vesztesek és nyertesek

Miért erősödik a forint, kik nyernek és kik buknak a hazai deviza libikókázásán? A Privátbankár összefoglalójából az is kiderül, mi az árfolyamsáv és hogyan is működik a gyakorlatban!

Euró-forint: a pillanatnyi állás

Tavaly június végén még kongatták a vészharangokat, amikor a forint történelmi mélypontjára ért: az árfolyam 285 forint/euróig gyengült. Még egy év sem telt bele és az árfolyam majd negyven forinttal erősödött, megközelítve sávjának alsó határát.

Az erős forint egyik okozója a kiugróan magas jegybanki alapkamat. Tavaly ugyanis  jegybanki kamatemelési sorozat következett be, melynek során - az átmeneti forintgyengülés és a fellépő inflációs nyomás hatására - több lépésben 6%-ról egészen 8%-ig emelte a Monetáris Tanács az irányadó kamatot. A valuta visszaerősödése után az mégis változatlan maradt, teret nyitva a spekulatív tőke előtt. A Magyar Nemzeti Bank alapkamata így jelenleg 4,25 százalékponttal lépi túl az Európai Központi Bank irányadó rátáját.
Maradt az alapkamat, a sáveltörlésről nem volt szó

Az EKB rövid lejáratú pénzpiaci kamatlába 2006 júniusa óta ugyancsak emelkedett, mégpedig 2,5%-ról a jelenlegi 3,75%-ra (2005 decemberében még 2%-on  állt az alapkamat). Kamatemeléssel kezdődhet az európai nyár

Az erősödésben ugyancsak szerepet játszik a forint ingadozási sávjának eltörlésével kapcsolatban felélénkült spekuláció: a szlovák korona márciusi sávközép-eltolásának hírére ugyanis Magyarországon is hasonló intézkedést remélt a befektetői kör. Bár a felmerült találgatásokat az MNB folyamatosan cáfolta és mint arról Barlai Róbert, az Erste Befektetési Zrt. kereskedési igazgatója a Gazdasági Rádiónak korábban beszámolt, az újdonság varázsa elmúlt, de a sáveltolás szelleme továbbra is itt lebeg körülöttünk.

Barlai Róbert szerint ezen kívül a közeljövőben már látható, a gazdasági fundamentumokban bekövetkező változások azok, amik vonzóvá teszik a hazai devizát. Nem csoda hát, hogy a külföldiek mégis egyre nagyobb mértékben vásárolják fel devizánkat.
Lehallgatható széles-sávvita

Az erős forint egyik haszonélvezője az importszektor: a főként külföldi devizában lefolytatott behozatal miatt nem csoda, hogy akár egy-két forintos árfolyamerősödés is nagy jelentőséggel bír az ezzel foglalkozó cégek számára. 

A forint jelenlegi sávos árfolyamrendszere lényegi elemeit tekintve megegyezik az euró előszobájának számító ERM II. árfolyamrezsimmel. Az árfolyamsáv közepét és széleit az MNB az euróval szemben határozza meg. A forint jelenlegi középárfolyama 282,36 forint/euró, amelytől a piaci árfolyam mindkét irányban 15 százalékkal térhet el, vagyis az árfolyamsáv szélei a 324,71 forint/eurós és a 240,01 forint/eurós árfolyamszinteknél vannak.   A forintot a sávon belül a piac mozgatja. Az MNB-nek itt joga van beavatkozni a kurzus alakulásába, de ha a hazai deviza eléri a sáv szélét, akkor már kötelessége interveniálni, hogy a forintot sávon belül lehessen tartani. Ez azt jelenti, hogy a jegybank a sávszéleken devizavétellel vagy devizaeladással megakadályozza az árfolyam további erősödését vagy gyengülését.

Ezzel együtt vesztes a kivitel: ugyan a magyar exporttermelés erősen importfüggő, azokat a cégeket, melyek inputjukat hazai devizáért szerzik be, bevételük azonban külföldi devizából származik, érzékenyen érinti az erősödés. Különösen igaz ez a forgalmukat évek óta dollárban lebonyolító vállalatokra: míg 2002 elején a forint/dollár árfolyam még túllépte a 300-at, most már a 180-as szint megtartásával is komoly nehézségei vannak a zöldhasúnak.

Szintén nem járnak jól az erősödő forinttal azok, akik eddig külföldi devizában takarékoskodtak, vagy a külföldön fektettek be.  Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a forint adott devizával szembeni erősödése esetén akkor is csökken a külföldi papír forintban kifejezett árfolyama, ha annak az eredeti pénznemben kifejezett kurzusa meg se mozdul.
Kettős kockázat a devizás alapoknál

Fő haszonélvezői az árfolyam jelenlegi alakulásának a hitelfelvevők. A lakáshiteles kihelyezések döntő többségét a devizás kihelyezések adják, szabadfelhasználású jelzálogkonstrukciók esetében szinte csak devizahitel felvételével találkozni: az erős forintkurzus pedig számottevően csökkenti a hitelezettek főként svájci frankban, esetleg euróban jegyzett havi törlesztőrészletét.

Ha pl. egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű svájci frank alapú lakáshitel törlesztőrészletét 168,77 CHF/HUF árfolyam mellett 80 502 forintnak vesszük, ez 160,73-as kurzusnál már csak 76 668 forint kifizetését jelenti.
Devizahitelek, törlesztő részletek a Privátbankáron

A külföldön ingatlant, vagy értékes ingóságot vásárolni szándékozók mellett a vakációjukat tervezők is élvezhetik az izmos hazai deviza áldásos hatásait. Ők ugyanis - amellett hogy kihasználhatják az így szívesebben akciózó utazási irodák külhoni ajánlatait – a kiválasztott valutához kedvezményesen hozzájutva mérsékelhetik külföldön felmerülő szállás- és egyéb költségeiket, sőt, költőpénzüket is olcsóbban szerezhetik be.

Nem szabad megfeledkezni a tanulmányaikat külföldön folytatókról sem. Ők a több ezer eurós ill. dolláros tandíjaikhoz szükséges devizához tavaly júniushoz képest akár több százezer forinttal olcsóbban jutnak hozzá.  

A magyar gazdaság Bermuda-háromszöge
Jelentős növekedés a hosszú távú devizahitelekben
Forintban harcolnak a spekulánsok
Devizahitel árfolyamgaranciával? Kösz, inkább nem

Kováts Bence - Korcsog Miklós