Forinthitelek: visszasírjuk még a svájci frankot?

Árfolyamkockázat helyett a kamatkockázat kifejezéssel ismerkedhetnek meg a végtörlesztők, akik a franknál is rosszabbul járhatnak a forinttal - véli Zsiday Viktor, az alapkezelő szerint a hazai fizetőeszköz oly mértékben meggyengülhet, hogy az kamatemelést vonhat maga után. A forinthitelek így akár annyira megdrágulhatnak, hogy értelmetlenné tehetik a CHF-hitelek átváltását.

Ki ugrik ki a rajtrácsról?

Zsiday Viktor tőkepiaci szakértő, alapkezelő szerint két eset lehetséges a 180 forintos fix svájci frank árfolyamú végtörlesztés kapcsán: vagy csak kevesen törlesztenek vissza, vagy sokan, vagyis a többség. Ha kevesen, akiknek egyébként is van megtakarításuk, akkor csak a gazdagokon segít a kormány. Ennek mi értelme? - teszi fel a kérdést befektetési blogjában a szerző.
Ha sokan törlesztik vissza, az csak úgy lehetséges, ha a bankok hajlandóak forinthitelt nyújtani a devizahitelek kiváltására.

Ha már  egy bank hajlandó, és elkezdi, akkor muszáj lesz a többieknek is utána mennie, így valószínűleg igaza van a miniszterelnöknek, hogy ezt a piac megoldja, tehát a devizahitelek leváltása elkezdődik, és lesz belőle forinthitel - prognosztizálja Zsiday.

A Privátbankár által megkérdezett, a piaci folyamatokat jól ismerő, neve elhallgatását kérő szakember szerint a végtörlesztés akár erőteljes forintgyengüléshez is vezethet, ami az olcsó forinthitelezés beindítására késztetheti a bankokat, csakhogy a piac szereplőinek össze kell fogniuk, ha minimalizálni akarják veszteségeiket. Nagy kérdés tehát jelenleg az, hogy ki ugrik majd ki először a rajtrácsról, és kezdi olcsó hitellel átcsábítani a többi bank fizetőképes ügyfeleit.

Zsiday véleménye szerint ugyanakkor a rosszabbik eset az , ha ez a folyamat beindul,és nagyon nagy számban törlesztenek elő a devizahitelesek. "Mi történik ekkor? A magyar bankrendszernek hatalmas mennyiségű devizát kell megvennie/forintot eladnia, azaz a forint igen jelentősen gyengül, valószínűleg az MNB-nek kellene interveniálnia. Ráadásul a bankok maguk alatt fogják vágni a fát, mert ahogy megy fel a CHF/HUF árfolyam úgy nőnek a veszteségeik, úgy lesznek kénytelenek egyre több CHF-et megvenni" - von a Privátbankár által megkérdezett szakértőkhöz hasonló mérleget az alapkezelő.

A folyamat vége, hogy a bankrendszer akár a saját tőkéjének nagy részét is elveszítheti pár hónap alatt. Eközben a forint meggyengül, ami miatt az MNB-nek kamatot kell emelnie. De nem csak MNB kamatemelésre lesz szükség, hanem a forintforrások bevonásához jelentős banki betéti kamat emelésre is, ami együtt jár a forinthitelkamatok emelésével - írja Zsiday.

Kamatkockázat: erre is ráfizethetünk

Ne feledjük, a forinthiteleknek is megvan a maga kockázata! A devizahitelek árfolyamkockázata mellett talán kevésbé tűnik veszélyesnek a forinthitelek kamatkockázata, de az adósok jelenlegi helyzetét elnézve ez is okozhat problémákat.

Ahogy Zsiday meg is jegyzi, ha a forinthitelkamatok megugranak, akkor hiába vált át a svájci hiteles forintra, mert innentől a devizakockázat helyett a forintkamatok megemelkedésének kockázatát futja, sőt, a törlesztőrészlete magasabb lesz, mintha maradt volna CHF-ben.

Azaz a devizahitelesek terhei nem csökkennek, miközben a bankrendszer elveszíti szavatolótőkéjének nagy részét, a forint begyengül, a forintkamatok megugranak. Ráadásul a meglévő vállalati hiteleit is vissza kell szívnia a bankrendszernek - mert nem lesz jó a tőkemegfelelése - ami miatt a recesszió egészen súlyossá válhat jövőre - véli a szakember.

Privátbankár