Azt nem lehetett várni a találkozótól, hogy megoldja a nemzetközi gazdasági munkamegosztás strukturális problémáit. A reálisan elképzelhető legjobb forgatókönyv az volt, hogy a felek kölcsönösen beletörődnek egymás protekcionista intézkedéseibe - írja a szakértő az MTI-hez pénteken eljuttatott elemzésében.
Bár a G20 záródokumentuma a megfogalmazások szintjén szinte semmilyen konkrétumot nem tartalmaz, az elemző szerint valójában komoly hallgatólagos megállapodásokat rejt. Az Egyesült Államok elfogadta, hogy Kína abban az ütemben fogja felértékelni a jüant, ahogy az Kínának megfelel. Washington jóváhagyta továbbá minden partnerének jövőbeni, a tőkebeáramlást korlátozó intézkedéseit, beleértve a devizapiaci intervenciót is. Cserébe a G20 minden résztvevője eltekintett attól, hogy az amerikai nem konvencionális monetáris enyhítést kompetitív célú dollár-leértékelésnek nyilvánítsa a magas szintű diplomáciai kommunikációban.
Az elemző rámutat, hogy a G20-csúcsot megelőző napokban látványosan változtak a tárgyalási pozíciók.
A G20 és a devizapiac A G20 csúcson pénteken nyilatkozatok hangzottak el francia, német, olasz, spanyol és brit részről, hogy a befektetők nem kényszerülnek majd kötvénybefektetéseik leírására egy esetleges írországi uniós mentőcsomag esetén. A mentőcsomag hírét utóbb az ír kormányzat cáfolta. Részletek >>> |
Két nappal a szöuli csúcs előtt Kína rekordmértékben, 0,5 százalékkal felértékelte a jüant, jelezve, hogy szimbolikus lépésekre továbbra is hajlandó, feltéve, hogy nem követelik tőle pozíciói érdemi feladását. Az amerikai-kínai feszültség ezzel túljutott a tetőponton, elkezdődött az enyhülés. A pénzügyi buborékokat kiváltó tőkebeáramlás kockázatát kezelni hivatott adminisztratív korlátozások alkalmazhatóságának amerikai jóváhagyására pedig a Világbank és az IMF elvileg semleges, szakértői álláspontján keresztül került sor.
Kovács Krisztián úgy véli, a globális kereskedelmi egyensúlytalanságok kezelésére, a folyó fizetési mérlegek nagy hiányainak és többleteinek közelítésére szolgáló, a szöuli G20 csúcs által létrehozott intézményi keretek elsősorban szimbolikus jelentőséggel bírnak, az együttműködés szellemének és látszatának fenntartására szolgálnak. Egyáltalán nem elképzelhetetlen ugyanakkor, hogy ebből a folyamatból idővel érdemi kezdeményezések is kinőhetnek.
Globális gazdaságpolitikai koordinációt természetesen továbbra sem fogunk látni, legfeljebb akut válságok alkalmával, erre viszont - ahogy eddig - ezután is számítani lehet - teszi hozzá.
MTI