Gazdasági kilátások: ami elromolhat, az el is romlik

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb kutatása szerint  a  kilábalás az idei második negyedévben jelentősen megtorpant a fejlett gazdaságokban, miközben a fejlődő országok töretlen növekedést regisztrálhattak. Ennek következtében még nagyobb különbségek alakultak ki a világ gazdaságai között.

A munkanélküliségi helyzet csak lassan konszolidálódik, és a ráták továbbra is magas szinten állnak mindenhol, érdemi változás nem volt tapasztalható. A világgazdaság többsebességes fejlődése jelentős kihatással van az inflációs folyamatokra, miközben a fogyasztói árak dinamikája az elmúlt időszakban stabilizálódni látszódott a fejlett gazdaságokban, addig a fejlődő országok esetében továbbra is növekszik. A fiskális konszolidációt a gazdaságok lassulása hátráltatja, így a korábban tervezettnél jóval erőteljesebb kiigazításokra lesz szükség, amelyeket a piacok is sürgetnek.

A mezőgazdaság húzta fel a gazdaságot

A hazai növekedés a második negyedévben jelentősen elmaradt a várakozásainktól, aminek a külső kereslet lassulása mellett a fogyasztás stagnálása és a beruházások ismételt zuhanása áll a hátterében. Termelési oldalon jelentősen lassult az ipar, ezen belül is a feldolgozóipar hozzáadott értékének a volumennövekedése, míg a mezőgazdaság GDP-hozzájárulása a kedvező bázishatások miatt pozitívvá vált. Emellett az építőipari visszaesés ismét gyorsult negyedéves és éves bázison egyaránt.

A nemzetgazdaságban a négy fő feletti foglalkoztatóknál az elmúlt negyedévben csökkent a létszám az előző év azonos időszakához viszonyítva, azonban ez nagymértékben a közfoglalkoztatás rendszerével összefüggő negatív bázishatás következménye. A konjunktúra lassulása a versenyszféra statisztikáiban is tükröződik. A gyenge kereslet, a laza munkaerőpiac, valamint a lassan lecsengő kínálati sokkok következtében az árak és a bérek továbbra is visszafogott dinamikát mutatnak. Ennek ellenére a jegybank egyelőre nem nyúlt az alapkamathoz, azonban a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a döntéshozók a korábbi negatív kockázatok megvalósulását észlelik az inflációs és a reálgazdasági adatokban. A hitelezés továbbra is visszafogott, mind a vállalatok, mind a háztartások nettó hitel-visszafizetők voltak az elmúlt negyedévben.

1,6 százalékos idei, 1,1 százalékos jövő évi GDP bővülés

A Századvég Gazdaságkutató Zrt.  idei évre vonatkozó növekedési előrejelzését jelentős mértékben lefelé módosította, számításaik szerint a GDP-bővülése 1,6 százalékos lehet 2011-ben. A revízió hátterében egyrészt a romló külpiaci konjunktúra, másrészt a belső felhasználási tételek vártnál rosszabb alakulása áll. A fogyasztásnak az elkövetkező negyedévekben némi lendületet adhat a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése, azonban ez a hatás várhatóan átmeneti lesz, nem eredményezi a fogyasztás szintjének tartós megemelkedését.

A Századvég várakozásai szerint összességében a háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal fog emelkedni 2011-ben.  A beruházások visszaesése továbbra is jelentős marad, fordulatra csak 2012 második felében számítanak. Az export bővülése eközben 8,5 százalékra lassul, azonban a vártnál gyengébb belső felhasználás miatt a nettó export GDP-hozzájárulása növekedhet.

Számításaik szerint a jövő évi GDP növekedés 1,1 százalékot érhet el.  A fogyasztás az elkövetkező másfél éves horizonton stagnálni fog, mivel az idei enyhe növekedését a 2012-es 0,6 százalékos visszaesés nagyrészt ellensúlyozza. Az áfa- és a jövedékiadó-emelés ellenére a fogyasztói árindex mérsékelt maradhat, mivel a technikai hatást tompítja a vártnál rosszabb növekedés miatt lassabban záródó kibocsátási rés, valamint a mezőgazdasági termelői árindex bázishatással összefüggő csökkenése.

A Századvég előrejelzése alapján az idei évben 3,8, míg jövőre 3,5 százalékos lehet a fogyasztói árak emelkedésének a rátája. A munkaerőpiac várható fejlődését továbbra is a munkakínálat növekedése határozhatja meg, ami mellett a munkakereslet csak visszafogottan bővülhet a lanyha keresleti tendenciák miatt. A foglalkoztatottak számának lassú emelkedését ellensúlyozhatja az aktivitás bővülése, így a munkanélküliségi ráta érdemi csökkenésére nem számítunk. A bérek mindemellett visszafogott mértékben emelkednek csak, az idősorokban megfigyelhető változékonyságot a közfoglalkoztatással összefüggő bázishatás okozza.

Nyugdíjvagyon nélkül idén 7,9 százalék lenne a hiány

A hazai költségvetés idei alakulását számtalan egyedi tétel és a tervekhez képest vélhetően jelentősen romló makrogazdasági környezet alakítja. Becsléseik szerint az adóbevételek – elsősorban a vártnál kisebb fogyasztás és beruházás miatt – jelentősen elmaradnak az előirányzatban szereplő számoktól, ami 150 milliárd forintos bevételkiesést eredményez. Emellett komoly kockázatot lát a Gazdaságkutató Zrt. a kiadási oldalon is, a túlköltésre vonatkozó becslésük 200 milliárd forint.

Az említett tételeket ugyanakkor kompenzálhatja a februárban bejelentett 250 milliárd forintos stabilitási tartalék, az általános tartalékból megmaradt mintegy 26,9 milliárd forint és a szeptemberben bejelentett kiigazítás. Egyedi tételként azonban 250 milliárd forinttal rontja az egyenleget az Európai Bíróság áfával kapcsolatos ítélete. Ez utóbbi tétel miatt azt prognosztizálták, hogy az ESA-egyenleg a korábban tervezett 2 százalék helyett GDP-arányosan 1,1 százalékos többletet mutathat az idei évben. Ez azt jelenti, hogy a teljes nyugdíjvagyon nélkül 7,9 százalékos lenne a költségvetés hiánya.

Amennyiben az egyedi bevételi tételek mellett az egyedi kiadásokkal (MÁV, BKV, áfabírság) is korrigáljuk az egyenleget, akkor 5 százalékos deficitet kapunk. Bár a jövő évi költségvetési törvény még nem nyilvános, az már világosan látszik, hogy a konvergenciaprogramban felvázolt, GDP-arányosan 2,5 százalékos hiány eléréséhez komoly kiigazításra kényszerül a kormány. Az elemzők becslései szerint az egyedi bevételi tételek kiesése és a vártnál kedvezőtlenebb makrogazdasági környezet miatt nominálisan mintegy 580 milliárd forintos megtakarítás szükséges.

2011 első negyedévében tovább emelkedett a folyó fizetési mérleg aktívuma, amit a külkereskedelmi áruforgalom többletének növekedése táplált. A jövedelmek hiánya ugyanakkor nőtt a külföldi vállalatok profitabilitásának visszaállásával. Mivel a hazai gazdaság lassulása meghaladta várakozásokat, így a külkereskedelmi mérleg egyenlegének korábbi előrejelzésekhez képest nagyobb mértékű növekedésére számít a Századvég, továbbá a globális konjunktúra megtorpanása miatt a jövedelmek deficitje is enyhébb lehet. A folyó fizetési mérlegre vonatkozó prognózist ennek megfelelően 2011-re felfelé módosítják, a GDP 2,4 százalékára, 2012-re pedig a GDP 2,8 százalékának megfelelő egyenleg várható. A külkereskedelmi termékforgalom többletét 2011-re és 2012-re vonatkozóan 7,4, illetve 9 milliárd euróra becslik.

Privátbankár