Tekintettel arra, hogy a nyár folyamán a növekedés megállt és a nemzetközi környezet a korábban vártnál kevésbé kedvező, az Ernst & Young úgy becsüli, hogy az eurózóna GDP-jének növekedése 2012-ben 1,1%-ra fog csökkenni, egyúttal a 2011-es előrejelzését is 2%-ról 1,6%-ra módosította. Ám még ennek is előfeltétele, hogy Görögországban sikerül fegyelmezett szerkezetátalakítást végrehajtani és a többi bajban lévő ország is segítséget kap.
Az Eurozone Forecast (EEF) mostani becslése szerint 35% az esélye annak, hogy az euróövezet újra válságba kerül, ha nem sikerül sürgős intézkedéseket hozni, mégpedig most különösen a fő tagállamok részéről van szükség a nagyobb fokú pénzügyi egység iránti elkötelezettségre. Mint azt az Ernst & Young korábban is következetesen állította, az áprilisi és júliusi kamatemelés elhibázott lépés volt, és az Európai Központi Banknak (EKB) a régión belüli növekedés fellendítése érdekében határozottan csökkentenie kell a kamatokat.
A Görögországnak szóló új csomag júliusi bejelentése ellenére a nyár folyamán az eurózóna egészében jelentősen romlott a helyzet. A pénzügyi piacok bizonytalansága, a főbb országok növekedésének lassulása és a perifériális országok gazdaságának folyamatos zsugorodása mind azt jelzi, hogy az adósságválság tovább fog mélyülni, és egyben aláássa a jövő évi növekedési kilátásokat.
Sürgős fellépés és nagyobb elkötelezettség szükséges
A jelenlegi helyzetet övező bizonytalanság és a piaci aggodalmak miatt most Olaszország és Spanyolország került a figyelem középpontjába. Mindkét ország gazdasága (és adósságszintje) jóval nagyobb, mint Görögország, Írország és Portugália gazdasága (és államadóssága) együttvéve.
Túl sok jóra nem számíthat az euróövezet Az euróövezeti és jelentős eséllyel az amerikai gazdaság is újabb recessziós időszakot él át jövőre. Részletek>> |
Az őszi előrejelzés a vezető országoknál 2011 és 2015 között – a 2009-es válság előtti évtizedhez hasonlóan – már csupán évi mintegy 2%-os GDP növekedéssel számol. Ezzel szemben a perifériális országokban 2011-2015 között a GDP várhatóan csak évi 1,2%kal fog emelkedni, ami a válság előtti növekedés felét sem éri el.
Az alacsony és bizonytalan növekedési kilátások azt jelentik, hogy a vállalati beruházási terveket valószínűleg el fogják halasztani, különösen, hogy a finanszírozási költségek emelkednek, a hitelkondíciók pedig romlanak. A fogyasztók várhatóan ugyanilyen óvatosak lesznek, mivel a jövedelmeket adópolitikai intézkedések és magas munkanélküliségi arány sújtja. Ez utóbbi az euróövezet egészében egy ideig 10% körül állandósulhat.
Vannak azért reménytkeltő tényezők
A növekedés fő mozgatórugója várhatóan az export lesz, amely 2011-ben és 2012-ben mintegy 2-3 százalékponttal járul hozzá a GDP növekedéséhez. A feldolgozóipari szektor jelenleg annak az előnyeit élvezi, hogy az exporttermékek iránt erős a kereslet, különösen a feltörekvő piacokon. Az üzleti szolgáltatások szektora is várhatóan gyorsabban fog nőni, mint a teljes gazdaság.
Az EKB-nak fontolóra kell vennie a kamatcsökkentést
A komor kilátások következtében az EKB-ra egyre nehezebb feladat vár. Miután a várakozásokat meghaladó inflációra válaszul az EKB áprilisban és júliusban kamatot emelt, 2011 második felére vonatkozóan is kamatemelésre célozgatott. A súlyosbodó helyzet miatt ugyanakkor irányt kellett változtatnia. Az Ernst & Young most arra számít, hogy az EKB az év hátralévő részében, utána pedig 2012 elején csökkenti a kamatlábat.
Göröngyös út áll előttünk
Tekintettel az egyre súlyosabb helyzetre és a lassuló amerikai és globális gazdaság további zsugorodásának kockázataira, az elemzők tovább csökkentették az eurózóna GDP-növekedésére vonatkozó következő két évre szóló előrejelzésüket. Az eurózóna GDP-je a 2008/2009-es veszteségek csupán mintegy kétharmadát volt képes visszaszerezni, és öt-hat negyedévbe is telhet, mire eléri a válság előtti szintet. Ez azonban azt feltételezi, hogy a júliusi görögországi ügylettel, a görög államadósság kezelésével, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erőforrásaival, az EKB folyamatos támogató intézkedéseivel, valamint az eurózónának a helyzet stabilizálása érdekében összefogó országainak nagyobb fokú politikai elkötelezettségével sikerül majd a jelenlegi válságot hatástalanítani.
Magyarország sincs jobb helyzetben
A 2011. harmadik negyedévében megnőtt piaci bizonytalanságok, a befektetők kockázattűrő képességének csökkenése, mind a magyar eszközök, mind pedig a forint általános gyengüléséhez vezettek.
Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója az előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a Nyugat-Európához fűződő kereskedelmi és beruházási kapcsolatok nagyon nagy hatással vannak a magyar kibocsátásra, a magyarországi növekedést elkerülhetetlenül korlátozza az euróövezet következő évekre várt rossz teljesítménye. Jelenleg csak a növekedés lassulásával számolunk, azonban egy ellenőrizetlen görög csőd, és az azt követő láncreakció, vagy egy Nyugat-Európát sújtó recesszió, akár drámai visszaesést is okozhat.
Az Ernst & Young londoni elemzői erre az évre csupán 1,8%-os GDP növekedéssel számolnak, mivel az export növekedése az eurózóna gyengébb teljesítménye miatt lassú, és a fokozódó bizonytalanságok eredményeképpen a beruházások növekedése is alacsonyabb. 2012-re nem számolnak gyorsuló emelkedéssel, így 1,7%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. Ám a beruházások és az építőipar lassú élénkülése miatt 2013-ra nagyobb növekedésre számítanak. A magyar GDP várható emelkedése 2013-ban az Ernst & Young várakozásai szerint 3,6% lesz, és 2014/2015-re is hasonló arányt mutat.
Privátbankár