Tekintettel arra, hogy a nyár folyamán a növekedés megállt és a nemzetközi környezet a korábban vártnál kevésbé kedvező, az Ernst & Young úgy becsüli, hogy az eurózóna GDP-jének növekedése 2012-ben 1,1%-ra fog csökkenni, egyúttal a 2011-es előrejelzését is 2%-ról 1,6%-ra módosította. Ám még ennek is előfeltétele, hogy Görögországban sikerül fegyelmezett szerkezetátalakítást végrehajtani és a többi bajban lévő ország is segítséget kap.
Az Eurozone Forecast (EEF) mostani becslése szerint 35% az esélye annak, hogy az euróövezet újra válságba kerül, ha nem sikerül sürgős intézkedéseket hozni, mégpedig most különösen a fő tagállamok részéről van szükség a nagyobb fokú pénzügyi egység iránti elkötelezettségre. Mint azt az Ernst & Young korábban is következetesen állította, az áprilisi és júliusi kamatemelés elhibázott lépés volt, és az Európai Központi Banknak (EKB) a régión belüli növekedés fellendítése érdekében határozottan csökkentenie kell a kamatokat.
A Görögországnak szóló új csomag júliusi bejelentése ellenére a nyár folyamán az eurózóna egészében jelentősen romlott a helyzet. A pénzügyi piacok bizonytalansága, a főbb országok növekedésének lassulása és a perifériális országok gazdaságának folyamatos zsugorodása mind azt jelzi, hogy az adósságválság tovább fog mélyülni, és egyben aláássa a jövő évi növekedési kilátásokat.
Sürgős fellépés és nagyobb elkötelezettség szükséges
A jelenlegi helyzetet övező bizonytalanság és a piaci aggodalmak miatt most Olaszország és Spanyolország került a figyelem középpontjába. Mindkét ország gazdasága (és adósságszintje) jóval nagyobb, mint Görögország, Írország és Portugália gazdasága (és államadóssága) együttvéve.
|
Túl sok jóra nem számíthat az euróövezet Az euróövezeti és jelentős eséllyel az amerikai gazdaság is újabb recessziós időszakot él át jövőre. Részletek>> |
Az őszi előrejelzés a vezető országoknál 2011 és 2015 között – a 2009-es válság előtti évtizedhez hasonlóan – már csupán évi mintegy 2%-os GDP növekedéssel számol. Ezzel szemben a perifériális országokban 2011-2015 között a GDP várhatóan csak évi 1,2%kal fog emelkedni, ami a válság előtti növekedés felét sem éri el.
Az alacsony és bizonytalan növekedési kilátások azt jelentik, hogy a vállalati beruházási terveket valószínűleg el fogják halasztani, különösen, hogy a finanszírozási költségek emelkednek, a hitelkondíciók pedig romlanak. A fogyasztók várhatóan ugyanilyen óvatosak lesznek, mivel a jövedelmeket adópolitikai intézkedések és magas munkanélküliségi arány sújtja. Ez utóbbi az euróövezet egészében egy ideig 10% körül állandósulhat.
Vannak azért reménytkeltő tényezők
A növekedés fő mozgatórugója várhatóan az export lesz, amely 2011-ben és 2012-ben mintegy 2-3 százalékponttal járul hozzá a GDP növekedéséhez. A feldolgozóipari szektor jelenleg annak az előnyeit élvezi, hogy az exporttermékek iránt erős a kereslet, különösen a feltörekvő piacokon. Az üzleti szolgáltatások szektora is várhatóan gyorsabban fog nőni, mint a teljes gazdaság.
Az EKB-nak fontolóra kell vennie a kamatcsökkentést
A komor kilátások következtében az EKB-ra egyre nehezebb feladat vár. Miután a várakozásokat meghaladó inflációra válaszul az EKB áprilisban és júliusban kamatot emelt, 2011 második felére vonatkozóan is kamatemelésre célozgatott. A súlyosbodó helyzet miatt ugyanakkor irányt kellett változtatnia. Az Ernst & Young most arra számít, hogy az EKB az év hátralévő részében, utána pedig 2012 elején csökkenti a kamatlábat.
Göröngyös út áll előttünk
Tekintettel az egyre súlyosabb helyzetre és a lassuló amerikai és globális gazdaság további zsugorodásának kockázataira, az elemzők tovább csökkentették az eurózóna GDP-növekedésére vonatkozó következő két évre szóló előrejelzésüket. Az eurózóna GDP-je a 2008/2009-es veszteségek csupán mintegy kétharmadát volt képes visszaszerezni, és öt-hat negyedévbe is telhet, mire eléri a válság előtti szintet. Ez azonban azt feltételezi, hogy a júliusi görögországi ügylettel, a görög államadósság kezelésével, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) erőforrásaival, az EKB folyamatos támogató intézkedéseivel, valamint az eurózónának a helyzet stabilizálása érdekében összefogó országainak nagyobb fokú politikai elkötelezettségével sikerül majd a jelenlegi válságot hatástalanítani.
Magyarország sincs jobb helyzetben
A 2011. harmadik negyedévében megnőtt piaci bizonytalanságok, a befektetők kockázattűrő képességének csökkenése, mind a magyar eszközök, mind pedig a forint általános gyengüléséhez vezettek.
Havas István, az Ernst & Young magyarországi vezérigazgatója az előrejelzéssel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a Nyugat-Európához fűződő kereskedelmi és beruházási kapcsolatok nagyon nagy hatással vannak a magyar kibocsátásra, a magyarországi növekedést elkerülhetetlenül korlátozza az euróövezet következő évekre várt rossz teljesítménye. Jelenleg csak a növekedés lassulásával számolunk, azonban egy ellenőrizetlen görög csőd, és az azt követő láncreakció, vagy egy Nyugat-Európát sújtó recesszió, akár drámai visszaesést is okozhat.
Az Ernst & Young londoni elemzői erre az évre csupán 1,8%-os GDP növekedéssel számolnak, mivel az export növekedése az eurózóna gyengébb teljesítménye miatt lassú, és a fokozódó bizonytalanságok eredményeképpen a beruházások növekedése is alacsonyabb. 2012-re nem számolnak gyorsuló emelkedéssel, így 1,7%-os GDP-növekedést prognosztizálnak. Ám a beruházások és az építőipar lassú élénkülése miatt 2013-ra nagyobb növekedésre számítanak. A magyar GDP várható emelkedése 2013-ban az Ernst & Young várakozásai szerint 3,6% lesz, és 2014/2015-re is hasonló arányt mutat.
Privátbankár
Ugrásszerűen megnőtt a veszélye annak, hogy újabb recesszió következik. Európa lelassulása különösen érzékenyen érintené hazánkat
Gyengült kissé a forint kedd reggelre főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.






