A pénteki gyorsbecslés szerint a szeptemberrel zárult három hónapban 1,6 százalékos volt az éves növekedés; negyedévi összevetésben 0,8 százalékkal bővült a magyar gazdaság teljesítménye.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont nagy londoni befektetési házak mindegyike gyorsulást jósolt a második negyedévhez képest, de az éves szintű növekedésre adott citybeli prognózisok igen széles sávban, 1,1-1,8 százalék között szóródtak.
Az előzetes harmadik negyedévi becslés pénteki ismertetése után a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének felzárkózó piaci szakértői kiemelték, hogy a KSH közleményéből a magánfogyasztásban bekövetkezett fordulatra lehet következtetni, azzal együtt is, hogy a tavalyi növekedés lefelé módosításából eredő bázishatásnak szintén része volt "a konszenzust jelentősen meghaladó" növekedési ütemben.
A GS londoni elemzői szerint ha a későbbi részletes GDP-adatokból valóban az derül ki, hogy tíz negyedévi visszaesés után nőtt a személyi fogyasztás, az a korábbi folyamatok nagy jelentőségű visszafordulását jelezné, annál is inkább, mivel e fordulatra a forint gyengülése, és ezzel együtt a devizaalapú háztartási hitelállomány törlesztési terheinek növekedése közepette kerülhetett sor.
A Goldman Sachs londoni elemzői 2010 egészére 1,2 százalékos, 2011-re 2,7 százalékos magyarországi növekedési előrejelzést adtak a pénteki előzetes becslés ismertetése után.
A JP Morgan bankcsoport citybeli szakértői közölték: saját számítási modelljük azt mutatja, hogy a belső kereslet hatása az éves összevetésű GDP-változásra a korábbi 2 százalékpontnak megfelelő visszahúzó erőből 1 százalékpontos pozitív hozzájárulássá fordult át.
A ház egyelőre fenntartja az idei évre szóló, 1 százalékos egész évi növekedési prognózisát, jóllehet a cég londoni elemzői megjegyezték, hogy a negyedéves összevetésben mért erőteljes harmadik negyedévi bővülés miatt erre az előrejelzésre "valamelyes felfelé ható kockázat" érvényesül.
A JP Morgan szakértői 2011-ben 2,8 százalékra gyorsuló magyarországi növekedést várnak, kiemelve, hogy a személyi jövedelemadó jelentős csökkenése és a munkapiaci helyzet várható javulása nyomán valószínűleg folytatódik a belső kereslet élénkülése.
A ház citybeli elemzői közölték ugyanakkor, hogy a magánfogyasztási kiadások jövő évi emelkedésére szóló saját előrejelzésük "kevésbé derűlátó", mint a kormányé, mert a cég azzal számol, hogy a háztartások az adócsökkentések nagyobb hányadát megtakarítják. A JP Morgan londoni elemzői nem először hangoztatják ezt a véleményüket.
A ház már múlt héten kiadott londoni elemzésében is azt jósolta, hogy a magyar háztartások az elkölthető jövedelmi hányad növekedésének jelentős részét megtakarítják, mivel az adóváltozások jórészt a magas jövedelmű háztartásoknak kedveznek, és ennek a rétegnek a fogyasztási határhajlandósága viszonylag alacsony. (A fogyasztási határhajlandóság gazdaságtani meghatározása azt jelöli, hogy adott jövedelemmódosulás tipikusan milyen mértékben befolyásolja a különböző jövedelmi kategóriákba tartozó társadalmi csoportok fogyasztási kiadásait.)
A harmadik negyedévről szóló pénteki GDP-becslés után a Capital Economics nevű vezető londoni befektetési tanácsadó cég szakelemzői - a környező gazdaságokban ismertetett GDP-adatokat is figyelembe véve - térségi összehasonlító helyzetértékelést adtak ki, megállapítva, hogy a régió országaiban még mindig az ipar - és különösen az ipari export - a növekedés fő motorja. Így nem véletlen, hogy azok az országok teljesítettek a legjobban - elsősorban Szlovákia és Csehország, és kisebb mértékben Magyarország -, amelyek a legnagyobb mértékben integrálódtak a német gazdaság beszállítói hálózatába.
Előretekintve azonban a cég szerint máris vannak jelei annak, hogy a német ipar lassulni fog a következő hónapokban, márpedig "a német lassulás a fő növekedési hajtóerőtől fosztja meg a közép-európai gazdaságokat". A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezek alapján valószínűtlen, hogy a növekedés a térség bármelyik országában elérné a válság kirobbanása előtti ütemet.
A cég Magyarországnak az idei évre 1 százalékos, jövőre 2 százalékos, 2012-re 3 százalékos egész évi gazdasági növekedést jósol. A Cityben vannak ennél jóval borúlátóbb növekedési prognózisok is.
A közép-kelet-európai gazdaságok és az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására alapított Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a tevékenységi területének növekedési kilátásairól október végén kiadott negyedéves előrejelzésében a magyar gazdaságra adott idei és jövő évi növekedési jóslatát jelentősen, az addigi 1,2 százalékról 0,8 százalékra, illetve 2,1 százalékról 1,7 százalékra - vagyis mindkét naptári évre egyaránt 0,4 százalékponttal - rontotta.
Az EBRD indoklása szerint a külföldi működőtőke-befektetők körében "nyugtalanságot" keltett az átfogó kiadási reformok részletes kifejtésének hiánya, valamint az egyes szektorokat megcélzó jelentős, "ad hoc jellegű" adóztatás terve, és mindez hatást gyakorolhat a magyar gazdaság növekedési potenciáljára.
MTI