.jpg)
A Financial Times szerint Tommaso Padoa-Schioppa olasz pénzügyminiszter, az EBRD kormányzótanácsának elnöke február 29-én levelet írt az összes részvényesnek, kérve, hogy március 20-áig nyújtsák be jelöléseiket. Mire azonban a levelet elküldték volna, a verseny szinte le is zárult. Az EU-pénzügyminiszterek március 4-én tanácskoztak Brüsszelben; először a 13 euróövezeti miniszter találkozott, és Mirow-t támogatta.
Utána a 27 tagállam mindegyikének szakminiszterei összeültek, és "kész tényekkel szembesültek, a jelenlévők szerint erőfeszítés sem történt arra, hogy a versenyt nyíltként kezeljék, és a többség Mirow-ra szavazott".
A Financial Times szerint azonban Magyarország, "szakítva a konvencióval, elvetette a többségi véleményt, és hitet tett amellett, hogy kampányolni fog Surányi György, a hivatalos magyar jelölt mellett".
Veres János pénzügyminiszter a londoni gazdasági napilap egyenes idézete szerint azt mondta, hogy "a kelet-európai jelölteknek nem volt esélyük, nehezményezem, hogy a döntést egy szűkebb kör hozta meg, az eurócsoporton belüli konzultáció során. Az EBRD működési területe Kelet-Európa".
A Financial Times szerint Mirow-nak volt a legkevesebb tapasztalata a posztkommunista gazdaságokkal kapcsolatban, "de ez mit sem számított: mögötte álltak a legnagyobb támogatók".
A lap szerint vita van arról az amerikai követelésről is, hogy az EBRD most már fizessen osztalékot a részvényes országoknak. Sok kisebb részvényes ország, köztük az új EU-tagok azonban ezt sem támogatják, azzal érvelve, hogy az osztalékfizetés a szegény országoktól csoportosítana át forrásokat a gazdagokhoz, áll a terjedelmes elemzésben.
Az EBRD mandátumának következő felülvizsgálata 2010 előtt nem esedékes, de a Financial Times szerint az utódlásról és az osztalékról folyó viták kérdéseket vetettek fel a bank jövőjével kapcsolatban.
A lap szerint a március eleji EU-pénzügyminiszteri ülésen Padoa-Schioppa és Joaquín Almunia, az unió gazdasági biztosa dokumentumot terjesztett az EBRD-ről a részvevők elé: a felsorolt négy lehetőség között volt a bezárás, az összevonás az Európai Beruházási Bankkal (EIB) - az EU fejlesztési bankjával -, a szorosabb EBRD-EIB együttműködés, vagy a jelenlegi helyzet fenntartása. Döntés nem született, de már az is aggályokat keltett az EBRD-n belül, hogy "az EU egyáltalán eltöprengett a bank kimúlásán".
Az ezzel kapcsolatos félelmeket támasztotta alá Matthias Kollatz-Ahnennek, az EIB német alelnökének újságírók előtt tett kijelentése, miszerint az EIB többségi részesedést akar szerezni az EBRD-ben, fokozatosan kivásárolva az EU-n kívüli részvényeseket.
Az EIB és a német kormány egyaránt Kollatz-Ahnen "személyes véleményének" nyilvánította a kijelentést, de ezek a cáfolatok kevéssé enyhítették azok aggodalmát, akik "EBRD-ellenes összeesküvést gyanítanak", áll a Financial Times elemzésében.
A jövőben a magánszektorra koncentrál az EBRD
Surányi is versenyben az EBRD elnöki posztjáért
FT: Magyarország elismerte vereségét
Bank: az EBRD mindenképp marad
MTI