.jpg)
A miniszterelnök a kínai vezetőkkel folytatott tárgyalásait összegző, Kóka János gazdasági és közlekedési miniszterrel, valamint Veres János pénzügyminiszterrel közös esti sajtóértekezletén beszélt erről magyar újságíróknak. A két évvel ezelőtt munkalátogatás után most hivatalos látogatáson is fogadott magyar kormányfő délelőtt részt vett a magyar-kínai Gazdasági és Üzleti Fórumon és Magyar Turisztikai és Gasztronómiai Hetet nyitott meg a nagy és rangos pekingi Shangri-La szállodában, délután pedig többek közt Ceng Csing-hunggal (Zeng Qinghong), a Kínai Népköztársaság alelnökével, majd kínai kollégájával, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel folytatott kétoldalú megbeszélést az Országos Népi Gyűlés (parlament) épületében.
A kormányfő szerint a magyar-kínai kapcsolatok különleges voltára jellemző, hogy 2002 óta már harmadszor látogatott magyar miniszterelnök a világügyekben megkerülhetetlen hatalmas ázsiai országba, míg a megelőző 15 évben egyszer sem. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok hivatalos minősítésében, formalitásában nincs eltérés az Európai Unióhoz képest, különbség inkább "a kapcsolatok minőségében, intenzitásában, finomságában van".
A kínai kollégájával, Ven Csia-paóval folytatott tárgyalásokról Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a nemzetközi politikai vonatkozásokat illetően többször hangsúlyosan visszatértek Koszovó, Tajvan, a globális felmelegedés, az Európai Unió és Kína viszonyának kérdésére. Koszovó ügyében a kormányfő azt kérte a kínai miniszterelnöktől és az alelnöktől is, a Biztonsági Tanács tagjaként érezzék át annak felelősségét, hogy van egy befagyott konfliktus Európában, amelyet meg kell oldani. Kérte, hogy a magyar álláspont figyelembe vételével fogalmazzák meg a végleges kínai álláspontot.
A megbeszéléseken szó esett emberi jogi kérdésekről is. Ezzel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc emlékeztette a magyar sajtót arra a kevéssé ismert tényre, hogy a kelet-közép-európai régióban egyetlenként létezik a magyar-kínai emberi jogi dialógus, amelynek éppen egy hete tartották ötödik fordulóját Pekingben. Ez azon kevés dialógusok egyike, amelyeket Kína is elfogad mint progresszív hozzájárulást az emberi jogok problémájának megtárgyalásához.
A magyar-kínai vonatkozásokat illetően több partnerével "közösen ünnepelték" azt a minden jelenlevő egybehangzó véleménye szerint is frenetikus - veterán pekingi diplomaták szerint példa nélkül álló - sikert, amelyet a kínai Magyar Évadnak a Tiltott városban több magas rangú kínai tisztségviselő jelenlétében tartott vasárnap esti zenés-táncos nyitógálája jelentett, s amelyen jeles magyar művészek adtak elő a magyar zeneművészet legjavából.
A sajtóértekezleten a miniszterelnök elmondta, hogy nagyon pártolná a két ország közti felsőoktatási együttműködés erősítését. Szerinte alig lehet lemérni annak a hatását, hogy ha egy országban nagyon sok olyan szakember van, aki egy másik ország egyetemén végzett. A miniszterelnök szeretné megsokszorozni a jelenlegi ösztöndíjprogram alapján évente Magyarországon tanuló bő tucatnyi kínai diák számát.
Gyurcsány Ferenc szerint Oroszország után Magyarország építhetne kórházakat Kínában is, ahol most készülnek a vidéki egészségügy reformjára, az egészségbiztosítási rendszer bevezetésére, ami nyilvánvalóan nagyon sok eszközbeszerzést és kórházberuházást fog maga után vonni.
A miniszterelnök kormánya külgazdasági- és Kína-politikáját magyarázva hangsúlyozta: nincs a világon egyetlen olyan igazán sikeres ország sem, amely az elmúlt 10-15 évben nem abból ért el eredményt, hogy ki merte nyitni piacait és elkezdett versengeni. Elismerte, hogy ez rövid távon egy nagyon nehéz konfliktus, de "a világ legerősebb országai hosszabb távon mind abból nyerték erejüket, hogy mertek nyitni".
Gagyi után jönnek a márkás kínai áruk
Nem szeretik, mégis veszik: kínai áruk az USA-ban
Az olimpia lehűti a gazdaságot?
MTI