Így nem mehetnek tovább a dolgok, valaminek történnie kell - így összegezhető Csaba László közgazdász, valamint Stumpf István és Mráz Ágoston politológus előadása
A magyar gazdaságot és a politikát is a fenntarthatatlanság jellemzi, így nem mehetnek tovább a dolgok, valaminek történnie kell; így összegezhető Csaba László közgazdász, valamint Stumpf István és Mráz Ágoston politológus előadása, amelyet a Fidesz-KDNP frakció nyári szünet előtti utolsó ülésén tartott kedden, Budapesten.
Stumpf István, a Századvég politikai műhely vezetője, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere az új választások kiírásában látja a kiutat, mert szerinte a jelenlegi válság megoldása - amely a Fideszt terheli majd - új választói felhatalmazást igényel. Mint mondta, a Fidesz eddig soha nem látott lehetőség és felelősség kapujába érkezett, hiszen a választások után a rendkívül rossz állapotban lévő, morálisan elbizonytalanodott, versenyképességében meggyengült ország helyreállításában kell szerepet játszania.
"A politikusok hallgatnak" címet viselő rendezvényen Stumpf István a fideszes és KDNP-s képviselők, köztük Orbán Viktor előtt azt mondta: ugyan foglalkozni kell az elmúlt négy évvel, hogy megértsük, miért jutott ide az ország, de a Fidesznek inkább a "poszt-gyurcsányi" ciklusra kell koncentrálnia. A volt kancelláriaminiszter szavai szerint az állam válságában, a kormányzás működési zavaraiban, a jogbizonytalanságban, és a köztisztviselői szféra válságában látja a legnagyobb problémát, ezért szerinte az új választások után bárki kerül hatalomra, első dolga az állam rendbetétele kell, hogy legyen.
A politológus egy "neoweberiánus állam" képét vázolta fel, amely erős, aktív, intelligens, de korlátozott más hatalmi ágak által, egyszerre képviseli legalizmust és a "menedzserizmust", és visszaállítja a köztisztviselői étoszt. Stumpf István azt mondta: nem lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenc meddig lesz miniszterelnök, de az látható, hogy a "béna kacsa" kormány élén "megsebzett vadkanként közlekedik", utolsó vérig küzd az életben maradásért.
Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy politikailag fenntarthatatlan a helyzet Magyarországon, a március 9-i népszavazás óta "vihar előtti csend" állapota van, ezért "valaminek történnie kell, valami történni fog a közeljövőben". A politológus egy focihasonlattal élve azt mondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazótáborának felét elveszített MSZP elnöke, "harmadik félidőt" akar biztosítani magának, azonban ez nem lehetséges, csak a hosszabbítás, ami azt jelenti, hogy nem azonnal van vége a meccsnek, hanem hamarosan, de a pontos időpontot nem lehet tudni.
"Harmadik félidőt nem hirdettek meg, ilyen a fociban nem ismeretes, hosszabbítás van, és meglátjuk meddig tart" - fogalmazott a kutató, aki három lehetséges időpontot vázolt fel, amikor a "meccs" befejeződhet. Ez megtörténhet ősszel-télen az adótörvények, illetve a költségvetés parlamenti szavazásakor, amikor kiderül van-e többségük szocialistáknak, vagy jövő februárban, az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol világos lesz, hogy Gyurcsányt támogatják-e pártelnökként a szocialisták, vagy 2009 júniusában az európai parlamenti választások után.
A politológus a közeljövőre nézve több forgatókönyvet vázolt fel: vagy marad Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, úgy, hogy sikerül a kisebbségi kormány mellé többséget szereznie az SZDSZ egészének vagy egyik szárnyának megnyerésével, vagy lecserélik a kormányfőt, amivel szerinte nem olyan biztos, hogy az MSZP újra meg tudja szólítani a szavazókat. Szerinte az első verzió a Fidesznek sem kártékony, mert Gyurcsány helyzetének stabilizálásával, az ellenzéki párt véglegessé teheti mára kialakult hárommilliós szavazótáborát, amelyet leginkább Gyurcsány elutasítása tart össze.
Vagy pedig - folytatta - előre hozott választások következnek. Mráz Ágoston ebben is két utat lát: a schröderi modell alapján vagy maga Gyurcsány Ferenc hirdet előrehozott választást, és így ismét felsorakoztathatja maga mögé a pártot, vagy a miniszterelnök elleni parlamenti többség szerveződik össze, és így következik be az Országgyűlés feloszlatása.
Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a növekedésben, a foglalkoztatásban, az államháztartás helyzetében, az állam működésében és a közbizalom tekintetében is fenntarthatatlan a helyzet. "A dolgok úgy nem mehetnek tovább, ahogy eddig" - fogalmazott a közgazdász, aki szerint az elmúlt öt év magyar gazdaságpolitikájával ellentétben nem szabad azt gondolni, hogy a problémák maguktól elmúlnak.
Csaba László szerint az alacsony növekedés mellett az alacsony mértékű foglalkoztatottság a magyar társadalom legnagyobb gondja. A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy "bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű megoldások", ezért óvna az olyan tévtanoktól, hogy ha leszállítjuk az adót, akkor a gazdaság növekszik, és több munkahely lesz. Szerinte a foglalkoztatás fenntarthatatlanságának mély szerkezeti okai vannak, és ha a gazdasági növekedés nem éri el a 4-5 százalékos mértéket, akkor az egyéb munkahelyteremtő intézkedések nem lesznek eredményesek.
A szakember "önfelszámoló politikának" nevezte a kormány utóbbi években folytatott tevékenységét, és úgy vélte: a közbizalom helyreállítása a legfontosabb, és meg kell fogalmazni egy 5-8 éves középtávú gazdasági programot, adó és költségvetési programmal, társadalmi párbeszédet kell kezdeni, karcsúsítani az államot és szélesíteni az adóalapot. Van lehetőség arra, hogy megoldjuk a gondokat, ha nem fordítva ülünk a lovon - tette hozzá a közgazdász, aki szerint először makroterv kell.
Navracsics Tibor frakcióvezető az előadások előtti bevezetőjében úgy fogalmazott: a három előadót tanácsadásra, véleményük elmondására kérték fel, nem pedig arra, hogy "hűségesküt tegyenek a Fidesz politikája vagy világképe mellett", így ők nem a Fidesz hivatalos vagy nem hivatalos véleményét jelzik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Így nem mehetnek tovább a dolgok, valaminek történnie kell - így összegezhető Csaba László közgazdász, valamint Stumpf István és Mráz Ágoston politológus előadása .jpg)
.jpg)
Európai szinten csökkent az államháztartási hiány, de nőtt az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Miként teljesítettek az egyes országok? 
