Ha megszakadnak is itthon maradnak a vállalkozások
A legsikeresebb hazai cégek is megszenvedik az elvonásokat és a megszorításokat. Teret kaphat a korrupció vagy a kkv-szektor ismét gyógyírt jelenthet a bajokra?
Alultőkésítettség, gyűrűző nemfizetés, nehézkes banki finanszírozás, valamint irreálisan magas közterhek, kiszámíthatatlanul változó szabályozói környezet és negatívan megélt hivatalos ellenőrzések: mindezek még a legdinamikusabb hazai kkv-k fejlődését is megnehezítik – derül ki a Coface Hungary és Az Üzlettárs magazin közös kutatásából, amelyet 2007 után, idén második alkalommal adtak közre.
A 100 Kistigris 2008 – Magyarország legdinamikusabban fejlődő kis- és középvállalkozásai című kiadvány alapját képező felmérés rámutat: a megszorításoktól és elvonásoktól sújtott hazai cégek legsikeresebbjei is bizonyos tevékenységek, iparágak „elszürkülésétől”, a korrupció elharapózásától tartanak. A kutatás ugyancsak kiemeli: még a legdinamikusabbak körében is komoly gondot okoz a módszeres üzleti tervezés és a profi forrásteremtés.
A hazai kkv-szektort gyakran úgy emlegetik, mint ami a gazdaság minden bajára orvosságot jelenthet, ugyanakkor Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója szerint a felmérés igazolja, hogy a súlyos költségvetési kiigazítások és az amerikai gazdasági válság hatásai a dinamikusan fejlődő cégek eredményeire is rányomják bélyegüket.
A kkv-k mindenre igen érzékenyen reagálnak, esetükben minden konjunkturális ingadozás kemény forintokban mérhető. Jellemző, hogy a tavalyi százas listáról mindössze egyetlen cég tudott olyan ütemben továbbfejlődni, hogy az idei rangsorba is bekerült.
A kutatás fókuszában a vizsgált vállalkozások dinamizmusának mérése volt. A cégeket teljesítményük és növekedési lehetőségeik szerint rangsorba állító lista a 2004–2006 közötti időszak nyilvánosan elérhető, jellemző gazdálkodási adatain (árbevétel, saját tőke, mérlegfőösszeg) és telefonos adatgyűjtésen, valamint az összegyűjtött adatokat értékelő dinamikus mutató felhasználásával készült.
Kizáró tényező volt a háromnál kevesebb lezárt üzleti év és a 25%-ot meghaladó külföldi, állami vagy önkormányzati tulajdonrész.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a nehéz helyzetet csak súlyosbítja a kkv-k gyenge kockázatkezelési kultúrája – mondta Dercze. – Pontosabban a kockázatkezelés szinte teljes hiánya.
A kkv-k azonban nemcsak nem vásárolnak, hanem nem is nyújtanak szívesen céginformációt: vonakodva nyilatkoznak, és még a sikereikről sem beszélnek szívesen – tette hozzá Kőrizs Imre, Az Üzlettárs főszerkesztője.
A cégvezetőktől, cégtulajdonosoktól szerzett tapasztalatokat a főszerkesztő a következőkben összegezte: „Idén is kevés volt az eredeti üzleti ötletre, újításra épülő cég, sok dinamikus vállalkozás még mindig nagyvállalati kiszervezések vagy a privatizáció talaján, esetleg kényszerből jött létre. Továbbra is szembeötlően alacsony - 15%-os - a gyártó-termelő cégek aránya is a legdinamikusabbak rangsorában. A legtöbb megkérdezett vállalkozás vezetője nehézségekkel telinek érzi a hazai üzleti környezetet, a kevésbé mozgékony termelő cégek pedig különösen ki vannak kiszolgáltatva a konjunkturális és jogszabályi változásoknak. Emellett többen panaszkodtak arra is, hogy a nehézkes banki hitelezés és a nemfizetési lánc olykor szinte áthidalhatatlan likviditási problémák elé állítja a céget."
Dercze szerint az amerikai másodlagos jelzálogpiaci válság a magyar cégekre is hat: „Nekik is szembe kell nézniük a visszaeső hazai fogyasztás problémájával, ezért értékesítési volumenük szinten tartása érdekében új piacokat kell keresniük más országokban, amivel ráadásul a több lábon állás előnyét is megvalósítják.
Az exportpiacok nyújtotta lehetőségek eredményes kiaknázása érdekében fontos lenne, hogy a hazai vállalatok bátran merjenek kereskedni a távolabbi régiókban is. Természetesen ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a cégek tisztában legyenek az adott célpiacok fizetési szokásaival, valamint az egyes kereskedelmi partnerek pénzügyi helyzetével. Ehhez nemcsak a partnervállalatokról kell pontos információval rendelkezni, hanem az országkockázatról is. Mindamellett megfelelő hitelbiztosítással még a legelőrelátóbb cégeknek is ajánlott rendelkeznie, hiszen a bevétel tört részért köthető biztosítások a legváratlanabb esetekben is hatékony védelmet biztosítanak.” - tette hozzá.
A külpiacra lépés lehetőségeit Kőrizs így összegezte: „Az összeállításból kiderül – mondta Kőrizs –, hogy az innovatív kkv-k régiós vagy még szélesebb terjeszkedéséhez információval, kiállítási részvétel támogatásával és külföldi befektetési lehetőségek felkutatásával nagyban hozzájárul a hathatós állami, intézményi segítség. És bár a kis- és középvállalkozások alapvetően óvatosak a külpiacra lépés tekintetében az idei százas listán három olyan cég is volt, amely az ITD Hungary támogatásával indult el a külpiacokon. Bátorságukat a jövőben ösztönözheti a magyar nagyvállalatok regionális terjeszkedése mellett a balkáni országok robbanásszerű fejlődése is.”
Az ország EU-csatlakozásában kevesen látnak lehetőségeket. A – ritka – exportot vagy a külföldön teljesített megbízásokat leszámítva kevesen élnek az EU-tagság intézményes lehetőségeivel: pályázatokon nem szívesen indulnak, mert – zömmel tanácsadó hiányában – nehéznek érzik az adminisztrációt, illetve nem tudják felmutatni a szükséges saját erőt. - szögezi le a Coface Hungary.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A legsikeresebb hazai cégek is megszenvedik az elvonásokat és a megszorításokat. Teret kaphat a korrupció vagy a kkv-szektor ismét gyógyírt jelenthet a bajokra? 
A pénzintézet a január végi határidőig nem küldte meg minden ügyfelének a bankszámlához kapcsolódó egyéni éves díjkimutatást. 
