Több nyugat-európai NATO-tagállam lakosságának zöme erősen ellenezné, hogy hazájuk katonai erővel védje meg a szövetség kelet-európai tagjait orosz támadás esetén a Financial Times kedden közzétett felmérése szerint.
Több nyugat-európai NATO-tagállam lakosságának zöme erősen ellenezné, hogy hazájuk katonai erővel védje meg a szövetség kelet-európai tagjait orosz támadás esetén a Financial Times kedden közzétett felmérése szerint.
A londoni gazdasági napilap megbízásából elvégzett közvélemény-kutatás öt nagy nyugat-európai országra - Németországra, Nagy-Britanniára, Olaszországra, Spanyolországra és Franciaországra -, valamint az Egyesült Államokra terjedt ki.
A vizsgálat kimutatta: jóllehet a NATO-alapokmány ötödik cikkelye a szövetségesek közötti kölcsönös segítségnyújtást írja elő, Németország, Olaszország és Spanyolország lakosságának többsége egyértelműen ellenezné, hogy országuk hadseregét bevessék például a balti köztársaságok megvédésére, ha azokat orosz fegyveres támadás érné.
Németországban eléri az 50 százalékot azoknak az aránya, akik elleneznék a baltiaknak nyújtandó fegyveres védelmet, és csak 26 százalék mondta azt, hogy támogatná.
Csak Nagy-Britanniában és Franciaországban vannak relatív többségben azok, akik helyeselnék a kelet-európai NATO-tagok fegyveres megvédését Oroszországgal szemben, de arányuk a britek között sem éri el a 40 százalékot, Franciaországban pedig épphogy meghaladja ezt a szintet.
A Harris közvélemény-kutató által elvégzett felmérés szerint a grúziai háború óta meredeken nőtt azoknak a nyugat-európaiaknak a száma, akik szerint Oroszország nagyobb veszélyt jelent a világ stabilitására, mint például Irán, Irak vagy Észak-Korea. Még augusztusban is, közvetlenül a grúziai orosz katonai bevonulás előtt, a megkérdezett nyugat-európaiak alig 4 százaléka tartotta Oroszországot a legnagyobb globális biztonsági fenyegetésnek; szeptemberre ez az arány 17 százalékra emelkedett.
Az Egyesült Államokban hasonló folyamat zajlott le: a leginkább Oroszországtól tartók aránya egyetlen hónap alatt 2 százalékról 13 százalékra szökött fel.
Ezzel együtt azonban a vizsgált országok lakosságának egyértelmű többsége ellenzi, hogy kormányuk a közegészségügy vagy a szociális programok rovására emelje a védelmi kiadásokat.
A Financial Times szerint az egész felmérés "legkirívóbb" eleme az a kontraszt, hogy jóllehet az európaiak egyre jobban félnek Oroszországtól, mégsem hajlandók támogatni semmilyen lépést a Moszkva által támasztott kihívások katonai ellensúlyozására.
Erős megosztottság mutatkozik a vizsgálat szerint Európa és Amerika között abban, hogy melyik amerikai elnökjelölt védené meg hatékonyabban az európai érdekeket Oroszországgal szemben.
A Financial Times keddi ismertetése szerint mind az öt nyugat-európai országban a lakosság jelentős többsége - Németországban és Spanyolországban csaknem a 60 százaléka - a demokrata párti jelöltben, Barack Obamában bízik, a republikánus John McCain ugyanakkor egyik nagy európai országban sem ért el 20 százalékot ezen a listán.
Az amerikaiak 41 százaléka szerint azonban McCain jobb lenne Európának, s csak 37 százalékuk vélekedett így Obamáról.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Több nyugat-európai NATO-tagállam lakosságának zöme erősen ellenezné, hogy hazájuk katonai erővel védje meg a szövetség kelet-európai tagjait orosz támadás esetén a Financial Times kedden közzétett felmérése szerint. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
