Három év múlva talpra állhat Kelet-Európa

A globális pénzügyi válság a jelek szerint túl van a mélypontján. A nyugat-európai kormányok likviditásnövelő intézkedéseinek köszönhetően a pénzintézetek, köztük a kelet- és közép-európai leányvállalatokkal rendelkezők helyzete megszilárdult.

A térségbeli új európai uniós tagállamok - az unióhoz 2004-ben és azóta csatlakozott országok csoportja, Málta és Ciprus kivételével - bankrendszerének egyensúlya ennek ellenére továbbra is sérülékeny.

Az említett tíz új tagállam közül 2009-ben csak Csehországban, Lengyelországban és Bulgáriában várható az uniós átlagnál, vagyis 3,9 százaléknál kisebb GDP-csökkenés, a WIIW szerint.

Az uniós átlagnál nagyobb GDP-csökkenésre számít a WIIW Magyarországon, Szlovéniában, Szlovákiában és Romániában. Harmadik csoportot alkotnak az elemzés szerint a korábban szárnyaló balti államok, ahol az 1990-es évek elején tapasztalthoz mérhető, 16-20 százalékos GDP-visszaesés várható.

Általánosságban elmondható, hogy azok az országok, amelyek rögzített árfolyamrendszert alkalmaztak - mint a balti országok, valamint Szlovákia és Szlovénia -, rosszabbul reagáltak a válságra, mint azok, ahol rugalmas az árfolyamrendszer.

Románia és Magyarország példája azt mutatja azonban, hogy önmagában a rugalmas árfolyam sem biztosíték a sikeres válságkezelésre, állapította meg a kutatóintézet.

A szakértők hangsúlyozzák: a tíz új tagországban a makrogazdasági adatok alakulását jelentősen befolyásolhatja a nyugat-európából érkező tőkeimport, valamint az áruk és a szolgáltatások exportjának alakulása, és az is, hogy milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket hoznak a térség kormányai.

Éledezik a német feldolgozás
A zöld imázs jó húzás - csak senkit nem érdekel
Egyre jobban bízunk a reménytelen jövőben?
A következő negyedévben mindent elveszthetünk
Örömhír: megállt a magyar ipar zuhanása!
Leminősítették: Kaliforniának már egy centje sincs

MTI