.jpg)
"Ezért itt is megerősítem, amit már az ENSZ megalakulásának 60. évfordulóján tartott csúcstalálkozón 2005 szeptemberében is hangoztattam: szükség van egy ENSZ környezetvédelmi világszervezet megalakítására, amely erős jogosítványokkal rendelkezik" - mondta Sólyom László. (Az ENSZ-nek jelenleg is van Környezetvédelmi Programja, az UNEP, amely éppen a mostani háromnapos konferencián indítja útjára a természeti erőforrások megóvását célzó új kezdeményezését.)
A Tudomány Világfórumát harmadik alkalommal rendezi meg Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia az UNESCO-val, a Tudomány Nemzetközi Tanácsával és az Európai Unióval karöltve, Sólyom László meghívására felszólal a horvát, a görög és az osztrák államfő is.
Sólyom László azt mondta: a három köztársasági elnök részvétele a konferencián azt mutatja, hogy Európában sok államfő kész így kifejezni a tágan értett környezetvédelem melletti elkötelezettségét, így ők joggal nevezhetők "zöld elnököknek". Hangsúlyozta: a kormányoknak kell egyrészt a gazdasági növekedés és a jelen társadalmi igények, másrészt a jövő nemzedékek igényei és döntési lehetőségei közötti ellentmondást megoldani, méghozzá konkrét intézkedésekkel.
Mint mondta, lokálisan az állam mindenekelőtt a megfelelő szabályokért és intézményekét felelős. Magyarországi példaként említette erre a magyar alkotmányban szereplő, egészséges környezethez való jogot, és a jövő nemzedék ombudsmani posztjának létrehozását. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon további erőműveket építenek, ahelyett, hogy az energiahatékonyságra koncentrálnának, és a közutak építése van előnyben a vasútfejlesztéssel szemben.
Sólyom László azt is kiemelte, a World Science Forum kiváló alkalom, hogy a tudomány és a politika kérdéseket tegyen fel egymásnak. A magyar államfő ugyanakkor arra figyelmeztetett: a tudomány előrejelzéseire alapuló politikai elhatározásokban és a programokban nincs hiány, a klímaváltozást mára közügyként fogadták el, ennek ellenére úgy látszik, hogy a politikának továbbra sincs elég ereje a gazdasági érdekekkel szemben.
Világossá kell tenni, hogy minden további lépésnek a gazdasági és a társadalmi fejlődésben alapvető szempontja, hogy az ökológiai erőforrások fenntartását és emellett perspektivikusan a gazdasági és a ökológiai javak méltányosabb elosztását szolgálja-e - jelentette ki.
Mint mondta, az Európai Unió csak akkor lehet hiteles a harmadik világban saját terveivel, ha magán demonstrálja, képes az újonnan csatlakozott országok szükséges, gyors gazdasági fejlődését, és életszínvonaluk emelését úgy megoldani, hogy közben az unió ökológiai lábnyoma csökken vagy legalább jelenlegi állapotában marad.
A fenntartható fejlődés és a kutatás-fejlesztés fontosságát hangsúlyozta az ellenőrizetlen gazdasági növekedéssel szemben a görög, a horvát és az osztrák államfő. Karolosz Papuliasz görög államfő azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrizetlen gazdasági növekedésre és a profitra hivatkozva pusztítja az emberiség a környezetet, holott az emiatt történő tragédia nem válogat majd a bűnösök és ártatlanok között. "Hiába a gazdasági növekedés és a profit, ha megfulladunk a szén-dioxidban" - mondta Karolosz Papuliasz, hozzátéve, hogy valaminek történnie kell.
A görög államfő megállapodások aláírását ösztönözte egyebek mellett a globális felmelegedésben az autóknál is nagyobb szerepet játszó őserdő-pusztítással kapcsolatban. Kitért arra, hogy az emberiséget az erőforrásokért folyó háború fenyegeti, mivel barbár módon pusztítja azokat. A jövő generációja azt örökli, amit mi ráhagyunk, de az utódokon kívül a történelem és Föld iránt is felelősséggel tartozik a jelen nemzedéke - vélekedett Karolosz Papuliasz.
Stjepan Mesic horvát államfő arról beszélt, hogy a technológiai lehetőségek már léteznek, ennek ellenére a világ egyre kevésbé harmonikus környezeti, szociális, és gazdasági szempontból. Szerinte a jelen generációknak nincs joguk a Föld természeti erőforrásait olyan mértékben kihasználni, hogy a következő nemzedékek lehetőségeit szűkítsék.
A horvát államfő arra figyelmeztetett, hogy a társadalom egyre növekvő fogyasztása visszafordíthatatlan következményekkel fenyeget a jövő számára. A környezet pusztulásán kívül a természeti erőforrások egyre igazságtalanabb elosztását és a szegénység növekedését említette a legfőbb globális kihívások között. Stjepan Mesic a fenntarthatóság megteremtéséhez a legerősebb fegyvernek az oktatást tartja. A hatékony neveléshez azonban pénz kell, ennek felismerése pedig állami felelősség - emelte ki a horvát államfő.
Heinz Fischer osztrák köztársasági elnök beszédében szintén azt hangsúlyozta, hogy a tudásnak és az oktatásnak mindenki számára elérhetőnek kell lennie. A szomszédos ország államfője arra figyelmeztetett, hogy a világon a fegyverkezésre költött források évről évre egyre nagyobbak, csaknem egymilliárd dollárt tesznek ki, míg a kutatás-fejlesztésre ennél sokkal kevesebbet fordítanak. Heinz Fischer ezért a jövőbe és a tudásba való befektetés fontosságát hangsúlyozta a háborúba való "befektetéssel" szemben.
Az ásványoktól függünk még jó pár évig
Újabb 214 milliárd környezetvédelemre
Fodor: 1700 milliárdot kap a környezetvédelem (hanganyag)
MTI