Hihetetlen, hogy nincs még egységes európai szabadalom

Éves szinten az egységes európai szabadalmi oltalom hiánya 700-800 millió euró veszteséget jelent a vállalkozói szektornak az EU-ban, 25 tagállam megunta a spanyolok és az olaszok ellenkezését. A magyar EU-elnökség eddigi legnagyobb eredményét hozhatják tető alá a napokban

Minden remény megvan arra, hogy megerősített együttműködés keretében végre elindulhat Európában az egységes szabadalmi rendszer kidolgozása, ami hatalmas lökést ad majd az európai innovációnak – fejtette ki a magyar EU-elnökség hivatalos oldalán megjelent interjújában Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium  (NGM) stratégiai államtitkára a Versenyképességi Tanács március 9-10-i ülése előtt.

A Tanács mostani ülésén a 7. kutatási keretprogramot vizsgálják felül annak félidejéhez érkezve, nem kicsita tét, hiszen 7 év alatt az EU 53 milliárd eurót szán kutatási célokra. A közösség hatalmasat léphetne előre ezen felül, ha elfogadják az egységes európai szabadalmi oltalom alapjait - ez a magyar elnökség eddigi legnagyobb diplomáciai sikere is lehetne egyben.

Az új tagállamok kutatói sem rosszabbak a nyugati kollégáknál

Cséfalvay elmondta az interjúban, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a pályázati eljárások és a hozzájuk kapcsolódó adminisztrációt egyszerűsíteni kell. "A másik fontos momentum, hogy néhány tagállam kutatói és tudományos intézetei kevésbé sikeresen tudtak részt venni a kutatási keretprogramban, legalábbis országuk gazdasági súlyához képest. Ezek jellemzően az újonnan csatlakozott tagállamok" - mondta az államtitkár.

Holott nem igaz, hogy a kelet-közép-európai kutatók kisebb arányban volnának sikeresek, mint nyugati társaik. A beadott és az elnyert pályázatok arányát nézve nincs nagy különbség:  a sikerráta itt is, ott is 20 százalék körül mozog. A probléma az, hogy hiányzik vagy szűk a kutatói háttérbázis, amelyből meríteni lehet.

Diplomáciai és stratégiai siker kapujában?

A magyar elnökségi időszak eddigi legnagyobb eredménye lehet az egységes szabadalmi oltalom létrehozására irányuló megerősített együttműködés elindítása - ez a Tanács felhatalmazására vár, viszont bizonyos tagállamok egyelőre kimaradhatnak belőle. 


 Maga az egységes szabadalom ötlete idestova ötven éves, és kisebb megszakítással több mint 10 éve folyik a vita a szóban forgó jogszabályról. "Európa többek között azért is van lemaradva az innovációs versenyfutásban, mert nincs egész Európára kiterjedő szabadalmi oltalom. Egy európai feltalálónak minden tagállamban külön-külön kell szabadalmaztatnia a találmányát, annak minden költségével, adminisztrációs terhével. Nagyon bonyolult, jogilag is nehezen kezelhető rendszerről van szó. Nem véletlenül mondják, hogy ez lényegében felér egy innovációra kivetett adóval" - jellemezte az eddigi gyakorlatot Cséfalvay.

Ez amúgy annak fényében is érdekes, hogy míg például a szerzői jog automatikusan érvényes az egész világon, addig az innovációt erősen fellendítő szabadalmi jog még mindig kis területi egységekhez kötött. Gondoljunk csak bele, hol tartana ma az Egyesült Államok K+F ipara, ha találmányokat, eljárásokat a kutatóknak minden egyes tagállamban meg kellett volna szerezniük.

Megunták a várakozást

Spanyol fal és olasz védekezés Spanyolország és Olaszország eddig nem csatalakozott a megerősített együttműködéshez - a nyelvi sokszínűség sérülésére (sőt, legutóbb egyenesen diszkriminációt emlegettek) hivatkozva. Az európai cégek azonban régóta sürgetik az egységes szabadalmat terheik csökkentése, és szabadalmaik hatványozottabb védelme érdekében. Olyan környezetben, amikor az EU és a tagállamok nem tudnak nagyobb gazdaságfejlesztő intézkedéseket elindítani, különösen sürgős lenne megoldást találni a problémára.

Az utóbbi években minden megállapodási kísérlet tulajdonképp a nyelvi rezsim kérdésén bukott meg, a kompromisszum-keresésében és az európai diplomáciában igen gyakorlott belga elnökség sem tudott dülőre jutni az összes tagállammal.  "Így jutottunk el oda, hogy decemberben 12 tagállam benyújtotta a megerősített együttműködés iránti kérelmét. A magyar szakdiplomaták nagyon intenzív és tiszteletre méltó munkájának eredményeképpen mára 25 ország csatlakozott a kezdeményezéshez, amelyet időközben az Európai Parlament is támogatásáról biztosított" - mondta el az NGM államtitkára.

Most a Tanácsnak kell megadnia a felhatalmazást ahhoz, hogy ezek az országok kidolgozzák az új egységes szabadalmi rendszer részleteit, vagyis hogy miként lehet majd egyetlen bejelentéssel valamennyi résztvevő tagállam területére szóló szabadalmi oltalmat szerezni.
"Reményeim szerint a Versenyképességi Tanács ezen az ülésen megadja a zöld jelzést ehhez. Figyelembe véve az ügy előtörténetét, nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez egy óriási előrelépés lenne. Gondoljunk csak bele, éves szinten az egységes szabadalmi oltalom hiánya 700-800 millió euró veszteséget jelent a vállalkozói szektornak" - hívta fel rá a figyelmet az interjúban Cséfalvay.

"Ha egy innovatív vállalkozás gyorsan, egyszerűen és olcsón tud jogilag biztosabb szabadalmat bejegyeztetni, könnyebben tud szerezni magának forrást is, gyorsabban tud kockázati tőkét bevonni. Vagyis fölértékelődik a külső befektetők számára, és könnyebben tud belépni az innovációs láncba. Persze vannak ellenérdekelt felek is, hiszen mindez sok terhet levesz a nemzeti szabadalmi hivatalok, az ügyvivők és fordítók válláról, ha munkájukat nem is teszi fölöslegessé" - mondta a stratégiai államtitkár.

Privátbankár - Zsiborás Gergő