Hogyan keletkezik a buborék?

Az indianai Purdue Egyetem vegyészmérnöke, David Corti a folyamatot egy hegy megmászásához hasonlította. Egy kisebb légrés keletkezése a hegy lábánál kezdődik – ez a folyadék-állapot -, melynek át kell jutnia a hegycsúcson a másik oldalra – a pára-állapotba -, hogy buborék válhasson belőle.

„A kis buboréknak fel kell jutnia a hegy egyik oldalán, át kell kelnie egy hágón, mielőtt legördül a másik oldalon, egyre nagyobb buborékká válva” – fogalmazott Corti. A korábbi nézetek szerint miután túljutott a csúcson, egy hógolyóhoz hasonlóan egyre nagyobbá válik. Az legújabb számítógépes modell szerint viszont a hegynek egyszerűen nincs másik oldala.

„Azt figyeltük meg, hogy miután a képződmény túljut a csúcson, a hegy gyakorlatilag eltűnik” – mondta Corti. Anélkül, hogy a hegy lejtőjéhez hasonlított fázis lejátszódna, a buborék egyszer csak párává válik. Ez azt jelenti, hogy a buborék képződése a korábban hittnél sokkal gyorsabban játszódik le. A hegymászós példánál maradva: a keletkező buborék nem csak egy-két hegyi ösvényen juthat fel a csúcsra, mint ahogyan azt eddig hitték. A képzeletbeli hegyoldal sokkal kevésbé meredek, és rengeteg jól járható út szeli át.

Az új kutatási eredményeknek köszönhetően a tudósok pontosabban meg tudják határozni az egyes folyamatoknál a várható buborékképződés mértékét, segítve minden olyan iparágat, ahol ez szükséges: legyen szó a pezsgőgyártókról, a szivacsok készítőiről vagy a szigetelőanyagok előállítóiról.

Forrás: LiveScience.com