Azok a pénzintézetek, amelyek lehetőségként élik meg a jelen helyzetet, innovatívan és rugalmasan alkalmazkodnak az új fejleményekhez, azok számára teljesen új piaci, növekedési dimenziók nyílhatnak meg.
Azok a pénzintézetek, amelyek lehetőségként élik meg a jelen helyzetet, innovatívan és rugalmasan alkalmazkodnak az új fejleményekhez, azok számára teljesen új piaci, növekedési dimenziók nyílhatnak meg.
Az elmúlt napok világgazdaságot ért sokkhatásai nemcsak igazolták, hanem bizonyos tekintetben felül is múlták a Deloitte nemrég elkészült, átfogó féléves elemzésének megállapításait, amelyben a tanácsadócég a pénzügyi szektor több kiemelt területét vizsgálta. A Deloitte féléves „kitekintésében” a bank- és a biztosítási szektor lehetséges fejlődésének irányaira világít rá, bemutatja ugyanakkor a pénzügyi szektorra leselkedő legfontosabb veszélyeket is. A Deloitte elemzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a pénzügyi piacon a vállalatok túlélésének záloga az innovatív működés lehet, továbbá az, hogy a cégek időben ismerjék fel a változtatás szükségességét.
Fülöp András, a Deloitte Pénzintézeti Szektorának vezető partnere elmondta: a banki szektor nem vonhatta ki magát az elmúlt időszak legnagyobb horderejű világgazdasági tendenciái, többek között a kamatok általános növekedése és az amerikai hitelválság hatásai alól. Ezzel párhuzamosan a pénzügyi szektor legtöbb területén – így a bankok esetében is - felértékelődött a vállalati kockázatkezelés (ERM) szerepe, amely kiemelt hangsúlyt érdemel a piaci tendenciák hatásainak komplex értékelése, és a sikeres vállalati működés fenntartása szempontjából is – emelete ki Fülöp András.
A Deloitte szakértője hozzátette: a bankszektornak épp a kockázatkezelés tekintetében kell fejlődést produkálnia, mind a hitel-, mind pedig a likviditási kockázatok területén. A bankoknak a kockázatok felméréséhez sokkal kifinomultabb eszközökre van szükségük – egy ilyen eszköz lehet például a „stressz-teszt” is -, amelyek alapján meg lehet állapítani a ritkán előforduló események esetleges negatív hatását, hiszen ezekről a szempontokról a hagyományos kockázati modellek általában megfeledkeznek.
Ennek megfelelően a Deloitte számos olyan alapvető kérdéssel találkozott, amelyekre a cégeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie, például a kölcsönök kezességvállalásának szabályai, az értékbecslés módszerei, a hitelezésből eredő veszteségekre képzett tartalék, a belső szabályozások, a mérlegen kívüli kockázatok, a kockázat közzététele. A bankoknak pedig fel kell készülniük a pénzügyi és működési kockázatuk és teljesítményük sokkal alaposabb felügyeletére, mi több, ezt a gyakorlatba is mihamarabb át kell ültetniük.
A Deloitte szakértője szerint a biztosítási szektorban működő cégeknek is fel kell készülniük az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Jelentési Szabványok) szabályrendszer alkalmazására, amelynek biztosítási piacra vonatkozó szabályozási környezete jelenleg még kidolgozás alatt áll. Az új jelentési szabványrendszer lényeges előnyökkel is járhat a vállalatok számára, hiszen az IFRS szerint a biztosítási szerződéseket becsült értéken (fair value) kell értékelni. A cégeknek ugyanakkor már most el kellene kezdeniük fejleszteni és tesztelni azokat a modern, kifinomult szimulációs modelleket, illetve megtervezni azokat a szükséges technológiai és szervezeti változásokat, amelyekre a szigorú IFRS szabályrendszer bevezetéséből adódóan fel kell készülniük.
Fülöp András elmondta: a Deloitte pénzügyi szektor vállalataira vonatkozó elemzése megmutatta, hogy hosszú távon csupán az innovatív vállalatok tudnak fennmaradni, és kiegyensúlyozottan működni a piacon – kiemelten igaz ez a biztosítási piac cégeire, amelyeknek alapvetően meg kell változtatniuk eddigi gondolkodásukat. A piac folyamatos változása szükségessé teszi, hogy az aktuáriusi számításokat, elemzéseket az eddiginél pontosabban és több területen alkalmazzák, és a mobiltechnológia segítségével az adatokat valós időben elemezzék. Az innovatív vállalatok már most is integrálják a magas szintű elemzéseket a vállalati folyamatokba, aminek révén nem a múltbeli adatok elemzése, hanem a jövő előrejelzése – és így a versenytársakkal szembeni előny - válik fontossá.
Hozzátette: ahhoz, hogy a biztosítók sikerrel kapcsolódjanak be az egyre növekvő nyugdíjpiacra, az életbiztosítások terén innovatív ajánlatokat kell létrehozniuk, például amelyek jövedelem- és vagyonbiztosítást is jelentenek egyszerre. Olyan új termékek bevezetésére is szükség van, amelyek kialakításánál a vállalatok - komplex aktuáriusi tudásukra építve - kockázatközösségeket hoznak létre, amelyek képesek az ügyfelek egyéni kockázatát minimalizálni, és a termékeket még inkább egyéni elvárásokhoz, kockázati hajlandósághoz is igazítani.
A Deloitte szakértője kiemelte: fontos, hogy mind a banki, mind a biztosítási szektor cégei nyitottak legyenek a szervezeti és a technológiai változásokra is, keressék és kövessék egyben a fejlődés útját. Mindkét szektor szereplői akkor maradhatnak sikeresek a piacon, ha a cégek vezetői felismerik a szervezeti fejlesztések szükségességét, az integrált vállalatirányítás megteremtésének óriási jelentőségét.
A banki szektorban a szervezetfejlesztés központi kérdése például a bankfiókok rendszerének kialakítása. A bankoknak át kell tehát gondolniuk a fiókjaikkal kapcsolatos stratégiájukat, új generációs elképzeléseket kell kidolgozniuk, és a verseny rákényszerítheti őket, hogy egyre nagyobb részben alkalmazzanak egyszerre tanácsadói és értékesítői képességekkel is rendelkező munkatársakat. A bankszektor vállalatai számára további kedvező folyamatok indulhatnak el annak révén, hogy bankok a kifizetéseket alacsonyabb költségű csatornákra terelik, vagy például kimondottan egy bizonyos területre specializálódott fiókokat hoznak létre.
Fülöp András kiemelte: a hitelválság következtében sok esetben történt változás a vállalatok felsővezetésében, ami mindenesetre utal arra, hogy a cégeknek nagyobb hangsúlyt kellene fektetniük a vezetőképzésre, a tehetséggondozásra, saját vezetők kinevelésére. Fontos, hogy a felsővezetés az igazgatótanáccsal és a HR területtel együttműködve fejlessze ki a vállalaton belüli karrierépítés, menedzserképzés módszertanát.
A felvásárlások, fúziók szintén negatívan érinthetik a vállalatvezetést, amennyiben ezek a folyamatok nincsenek megfelelően kidolgozva. Fontos és megoldandó kérdésről van szó, mivel az előrejelzések szerint a következő időszakban egyre több stratégiai együttműködésre, illetve fúziókra és a felvásárlásokra látunk majd példát a pénzügyi szolgáltató szektorban – sőt, az elmúlt napok hírei között számos konkrét ügylet előkészítéséről jelent meg információ. A sikeresen teljesítő cégeknek mindenekelőtt hosszú távú stratégiával kell rendelkezniük, valamint képesnek kell lenniük gyorsan és hatékonyan kivitelezni a fúziókat, átgondolt menetrenddel, és egy megfelelően felkészült menedzsmenttel a hátuk mögött – tette hozzá a Deloitte szakértője.
Fülöp András hangsúlyozta: a szervezeti fejlesztések mellett természetesen nem szabad megfeledkezni a technológia fejlesztéséről sem. Ebben a folyamatok automatizálása, az IT-infrastruktúra korszerűsítése révén ma még jelentős lehetőségek és tartalékok érhetők tetten a cégeknél. Fontos a hatékony vállalatirányítási rendszer kialakítása, amely hozzájárulhat a költségek csökkentéséhez, a rugalmasság növeléséhez, azaz a piaci változások minél gyorsabb követéséhez.
Összefoglalva a jelen piaci fejlemények a félig tele, félig üres pohár dilemmájához hasonlíthatók, vagyis amely pénzintézetek lehetőségként élik meg a jelen helyzetet, innovatívan és rugalmasan alkalmazkodnak az új fejleményekhez, azok számára teljesen új piaci, növekedési dimenziók nyílhatnak meg – mondta a Deloitte vezető partnere.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Azok a pénzintézetek, amelyek lehetőségként élik meg a jelen helyzetet, innovatívan és rugalmasan alkalmazkodnak az új fejleményekhez, azok számára teljesen új piaci, növekedési dimenziók nyílhatnak meg. .jpg)
.jpg)
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
