
A kötelező egészségbiztosításról szóló törvény hatályos szövege kimondja, hogy a vizitdíjból és a kórházi napidíjból beszedett összeg az Egészségbiztosítási Alapból történő támogatásnak minősül. Az egészségügyi szolgáltató a befolyt pénz legalább 30 százalékát köteles munkabérre és annak közterheire fordítani.
E szabály helyére azt javasolja a Fidesz, hogy jövő év első napjától a pénznyerő automaták üzemeltetése után befolyó adó 28 százalékát a kórházak gép- és műszerbeszerzésének támogatására, további 12 százalékot pedig bérekre és azok közterheire kelljen fordítani. Ezt a támogatást a mindenkori - nevétől független - egészségügyi minisztérium fejezetben tartalmazza az állami költségvetés. Az adóbevétel kórházak közti megosztását az egészségügyi miniszter rendeletben szabályozza majd.
A kórházi napidíj analógiájára - az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény módosításával - a pénznyerő automaták játékadójának 33 százalékát utalja a javaslat a háziorvosokhoz. Ebből a pénzből nemcsak gépeket, műszereket szerezhetnek be, hanem a rendelőt is felújíthatják. Ez a javaslatrész is jövő és első napján lépne hatályba, akár az egyetemek, főiskolák részére a játékadóból leosztott 27 százalékos részesedés szabálya. A felsőoktatási intézményeknek juttatott összeg saját bevételnek minősül, és felét a kiemelkedő teljesítményű hallgatók támogatására kell fordítani. A másik fele pedig az intézmények fejlesztését szolgálja.
A költségvetési törvény szerint a szerencsejáték koncessziós díj 2008-ban 1,746 milliárd, a játékadó bevétel pedig 73,5 milliárd forint. Ez utóbbit nem osztja tovább a törvény szerencsejáték-típusok szerint. A Fidesz javaslatának indoklása 40 milliárdra teszi a pénznyerő automaták adóját, ezt kell az említett százalékok szerint elosztani. A szerencsejáték törvény előírása szerint gépenként és havonta 100 ezer forint az adó, kivéve, ha a játékgép kaszinóban üzemel, mert akkor havi 120 ezer forint az adója. A szerencsejáték adója ez idő szerint ugyanúgy a költségvetési bevételek része, mint az áfa, vagy a személyi jövedelemadó. A "nagy kalapba" befolyó pénzt osztja a költségvetés tovább kiadásokra, de hogy melyik kiadást melyik adónem fedezi, arra nincs szabály.
A felsőoktatási törvény jelenlegi szövege úgy szól, hogy a felsőoktatási képzés lehet államilag támogatott és költségtérítéses. Az előbbi esetben a költségek többségét az állam, míg a második esetben a képzés teljes költségét a hallgató viseli. A módosítás úgy szól, hogy az államilag támogatott képzés költségeit az állami költségvetés viseli, ha csak a felsőoktatási törvény másként nem rendelkezik. Tehát a Fidesz javaslata is tartalmaz egy kiskaput.
A javaslat több mint három oldalon át sorolja fel az idei költségvetés módosítására tett javaslatokat, amelyek végső összege 15,8 milliárd forint. A több minisztériumtól elvont kisebb-nagyobb összegek az Oktatási és Kulturális Minisztériumhoz, valamint az Egészségbiztosítási Alapba érkeznének.
Néhány tétel a javasoltak közül: a Miniszterelnöki Hivatal igazgatási költsége 6,976 milliárd forint a költségvetésben, ezt venné le a Fidesz javaslata 6,751 milliárdra, vagyis 225 milliót spórolna itt. Ugyanennél a hivatalnál a személyi juttatásokat 160 millióval kurtítaná. A kormány lakossági tájékoztatásra szánt 1,026 milliárdjából pedig 256 milliót hagyna a Fidesz, az átcsoportosítható megtakarítás 770 millió. A Külügyminisztérium állami protokoll kiadásai közül a kormányfői protokollra előirányzott 180 millió forintból 91,6 milliót hagyna a javaslat.
Az átcsoportosítás után a Egészségbiztosítási Alap támogatása 307 milliárdról 320,5 milliárd forintra növekedne.
A Fidesz-KDNP még éjszaka benyújtotta törvényjavaslatát a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlése miatt kieső összegek pótlása ügyében - mondta előzőleg Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn Budapesten, a Fidesz-KDNP frakciószövetségi ülése után. Mint mondta, a javaslat első része módosítja a 2008-as költségvetést, az oktatási és a külügyi tárca, valamint a Pénzügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal "kormányzati luxuskiadásaiból" csoportosít át forrásokat, amellyel fedezhető a vizitdíjból és a kórházi napidíjból az idei évre betervezett 18 milliárd forint. Mivel a tandíjat még nem vezették be, így itt kieső bevétel sincs - tette hozzá.
A frakcióvezető azt mondta: a népszavazás után az lenne célszerű, ha a kormány visszavonná az egészségbiztosítási törvényt, hiszen ősszel erről is referendum lesz. Kérdésre válaszolva elmondta: a napokban születik döntés arról, hol tartja a Fidesz március 15-i megemlékezését.
A Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatnak kedden lesz az általános és részletes vitája - mondta az Országgyűlés elnöke.
A frakciók között egyetértés volt abban, hogy házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a Ház mind a két törvényt - közölte Szili Katalin. Mint mondta, a házszabálytól való eltérés szerint kedden 12 órakor kezdené meg az Országgyűlés a két törvényjavaslat együttes általános és részletes vitáját. A frakcióknak négy órás időkeret áll majd rendelkezésére. Közölte: március 17-én lenne a határozathozatala az MSZP és a Fidesz törvényjavaslatának.
Az SZDSZ nem bízik az újraelosztásban
Az SZDSZ egyetlen olyan javaslatot sem fog támogatni, amely a népszavazás végeredményének kompenzációjaként "további társadalmi csoportokat károsítana meg" - mondta fővárosi sajtótájékoztatóján Kóka János. Megjegyezte: az Alkotmánybíróság referendumot engedélyező döntése lejáratta a népszavazás intézményét. Hozzátette, hogy a költségvetést érintő kérdésekről van szó, de miután az Alkotmánybíróság megengedte a referendum kiírását, a kieső bevételek nem pótolhatóak költségvetési forrásokból.
A választók döntéséről úgy nyilatkozott, hogy annak súlyos következményei vannak, mert tízmilliárdokat vett ki az orvosok, a rendelők, a kórházak, az egyetemek és a főiskolák zsebéből.
Hozzátette: a "kárenyhítésre" mozgásteret azok az összegek jelenthetnek, amelyeket a költségvetés ma is tartalmaz. Példaként említette a gyermekorvosok, a nyugdíjasok és a munkanélküliek már meglévő vizitdíj-kompenzációját. Mint mondta, ha nem kell vizitdíjat fizetni, akkor felmerül a kérdés: ezeket az összességében ötmilliárd forintot kitevő forrásokat hogyan lehet átcsoportosítani a körzeti orvosok és a kórházak működőképességének biztosítására.
A liberális pártelnök kiemelte: a kormánynak biztosítani kell az oktatás és az egészségügy működését, de ha mindent kompenzálnának, akkor azt a polgárok pénzéből adnák, sokkal rosszabb hatékonysággal, központi újraelosztás keretében.
Mint elhangzott, a vizitdíj és a kórházi napidíj minél hamarabbi eltörlését célzó szocialista törvénymódosító javaslathoz a liberálisok is szeretnének módosítókat benyújtani. A szabad demokraták azt akarják elérni, hogy azokat a betegirányítási eszközöket, amelyeket a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése előtt az egészségügyi törvény előírt, ne szüntessék meg.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a népszavazás végeredményétől függetlenül az SZDSZ teljes vezetése kiáll Horváth Ágnes mellett.
A sajtótájékoztatón részt vevő egészségügyi miniszter szerint a népszavazás végeredménye a háziorvosoknak átlagosan havi 160-170 ezer forint, míg a kórházaknak, szakrendelőknek néhány millió vagy néhány tízmillió forintos nagyságrendű kárt okoz. Horváth Ágnes hozzátette: az egészségügy egészét évente 22 milliárd forinttal károsítja meg a népszavazás eredménye, miközben elvész a megtakarításokból származó negyvenmilliárd forint is.
Totális vereség: Gyurcsány utolsó megmérettetése?
Mit gondolnak külföldön a népszavazásról?
Kieső bevételek: a kormány széttárja a kezét
Orbán: Magyarország győzött!
Gyurcsány: eltöröljük, de a pénzt nem pótoljuk
Ekkora részvételre senki sem számított - elemzői vélemények
MTI