A mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt. A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés elenyésző. A lakossági rendszerből való lekérdezések száma tavaly meghaladta a 4,3 milliót, éves szinten 17 százalékkal emelkedett.
Egy személyre az előző évekhez hasonlóan átlagosan 1,5 mulasztás jut, a "dobogós" 18 késedelmesen törlesztett hitellel "dicsekedhet". Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62.500, 2007. január 1-jétől 65.500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Emellett az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően öt évig tartják nyilván.
Banki szakértők már évek óta szorgalmazzák, hogy - a vállalatokhoz hasonlóan - a magánszemélyek esetében is vezessék be a teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok kockázatelbírálását és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy sem. |
Néhány hónapja egyébként - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) vezetésével - ismét "életre kelt" az a bizottság, amelyik a Hitelintézeti törvény (Hpt.) tavalyi módosítását előkészítette. A bizottság munkájában egyebek mellett részt vesz a BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is. A bizottság munkájának gyümölcseként tavaly januártól a lakossági ügyfelek javára változtak a Hpt. adósnyilvántartásra vonatkozó rendelkezései: szabályozták a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségét és jogorvoslati lehetőséget biztosítottak a feketelistára kerülőknek. Bővült a hiteladósokról nyilvántartott adatok köre is, ami a megalapozottabb kockázatelbíráláson keresztül elősegíti, hogy a késedelmüket már rendezett ügyfelek ismét hitelhez jussanak.
Most azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen feltételekkel, garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása hiusította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza az MTI-nek elmondta, először az alapelveket rögzítik, majd miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát terveznek. "Maximálisan szem előtt tartjuk az adatvédelmi biztos szempontjait, reméljük, sikerül megegyezésre jutni" - hangsúlyozta.
Jól járnánk a pozitív adóslistával - ha lenne - Hallgassa meg a Gazdasági Rádió interjúját!
A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek - nevezetesen a lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást.
Személyre szabott hiteltanácsadás és lebonyolítás Forduljon a Privátbankár szakértőihez! Részletek itt! |
Banktitok, ha rossz adós?
Pozitív BAR-lista - alacsonyabb kamat?
Hitel BAR-listásoknak is: reszkessetek, bankok!
BAR-ból KHR, avagy mi is az adósnyilvántartás