„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul.
Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul - mondta Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője egy budapesti konferencián.
A Joint Venture Szövetség által szervezett rendezvényen a kutatásvezető elmondta: a magyar tőkekivitelt elsősorban a térségbeli államokban megvalósuló erőteljes gazdasági növekedés és a magyarországinál nagyobb regionális piac ösztönzi, valamint az, hogy a belső piac már szűknek bizonyult további fejlődésükhöz.
Novák Tamás hozzátette: nem állnak rendelkezésre megbízható statisztikák arról, ténylegesen mennyi magyar tőkét vittek ki az országból befektetési céllal. Becslések szerint legkevesebb 8-9 milliárd euró lehet a magyar tőkeexport nagysága, de akár a 12 milliárd eurót is elérheti.
Megjegyezte, hogy csupán a nagyobb cégek dokumentálják megfelelően külföldi tőkeberuházásaikat. Aláhúzta: ezzel együtt valószínűsíthető, hogy a magyar tőkekivitel további erőteljes növekedésére lehet számítani a következő években, és 2010-re a magyar tőkekivitel akár 14-16 milliárd euróra is emelkedhet.
A kutató elmondta a régióban a magyar tőke külföldi befektetéseit teljesen különböző célok alapozzák meg. Egyrészt jelen vannak olyan regionális multinacionális vállalattá fejlődött cégek, mint az OTP és a Mol, másrészt nagyszámú, közepes, kicsi és mikro befektetés is található, elsősorban a határ menti részeken. Rámutatott: igen eltérőek egyes társaságok földrajzi terjeszkedésének határai is. Így a nagyvállalatok az adott régióban gondolkodnak, míg a kis cégek elsősorban a határ menti, sőt esetenként kifejezetten a magyarlakta területekre viszik ki tőkéjüket.
Motiváló tényező lehet az, hogy jellemzően alacsonyabbak a termelési költségek a balkán államokban, de az is ösztönző lehet, hogy Románia és Bulgária az idei év elejétől az Európai Unió tagja lett, ezáltal a gazdasági élet ottani szabályozása egyre közelebb kerül a magyar jogi háttérhez.
A konferencián felvetődött az, hogyan fogadták a célállamokban a magyar befektetőket, illetve, hogy általában milyen a magyar terjeszkedő cégek megítélése. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: napjainkban a bankszakmákban már nem azt nézik, hogy egy adott befektető cég vagy hitelintézet melyik országból érkezik, hanem az a lényeg, hogy milyen szolgáltatásokat hoz az országba a beruházás révén.
Wolf László aláhúzta: az OTP terjeszkedésének kezdetén, a szlovákiai akvizíciókor sem érzett "ellenséges hangulatot", később Bulgáriában is csupán az osztrák versenytárs "heccelte a közhangulatot az OTP-vel szemben". Az OTP vezérigazgató-helyettese kiemelte: Oroszországban pedig kifejezetten elismert nyugati bankként tartják számon az OTP-t.
Bartha Ferenc, a TriGránit Holding elnöke elmondta: véleménye szerint jó helyi partnerrel kell rendelkezni a terjeszkedés megkezdésekor, és az is előny, ha a cégnek jó helyi államigazgatási kapcsolatai vannak. Bartha Ferenc úgy fogalmazott: a magyar cégek "diverzifikált" fogadtatásban részesülnek a közép-kelet-európai régióban. Példának említette, hogy romániai beruházások kapcsán a tárgyalások kezdetén inkább egyik tulajdonosuk egy kanadai cég szakembereit szerepeltették a megbeszéléseken, másutt azonban kifejezetten kedvezően ítélik meg a magyarokat, Oroszországban például napjainkban jobb a magyar cégek fogadtatása, mint a multinacionális vállalatoké.
A konferencia másik kiemelt kérdése az volt, mennyire kellene a magyar államnak állami eszközökkel segítenie az innen kiinduló tőkekivitelt. Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Magyar Eximbank és a Mehib elnöke elmondta: elsődlegesen a magyar cégeknek maguknak kell megteremteniük terjeszkedésük feltételét, a magyar állam csupán a gazdasági, jogi háttérrel, illetve egyes befektetéseket segítő termékekkel tudja ösztönözni a tőkekivitelt. A Mehibnek, illetve az Eximbanknak számos olyan terméke van, amely könnyebbé teszi a magyar cégek külföldi befektetéseit, így például a Mehibnek befektetés biztosítási konstrukciója is van.
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért. Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul. .jpg)
.jpg)
A Hamász megfontolja az izraeli ajánlatot. 
