Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul.
Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul - mondta Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatásvezetője egy budapesti konferencián.
A Joint Venture Szövetség által szervezett rendezvényen a kutatásvezető elmondta: a magyar tőkekivitelt elsősorban a térségbeli államokban megvalósuló erőteljes gazdasági növekedés és a magyarországinál nagyobb regionális piac ösztönzi, valamint az, hogy a belső piac már szűknek bizonyult további fejlődésükhöz.
Novák Tamás hozzátette: nem állnak rendelkezésre megbízható statisztikák arról, ténylegesen mennyi magyar tőkét vittek ki az országból befektetési céllal. Becslések szerint legkevesebb 8-9 milliárd euró lehet a magyar tőkeexport nagysága, de akár a 12 milliárd eurót is elérheti.
Megjegyezte, hogy csupán a nagyobb cégek dokumentálják megfelelően külföldi tőkeberuházásaikat. Aláhúzta: ezzel együtt valószínűsíthető, hogy a magyar tőkekivitel további erőteljes növekedésére lehet számítani a következő években, és 2010-re a magyar tőkekivitel akár 14-16 milliárd euróra is emelkedhet.
A kutató elmondta a régióban a magyar tőke külföldi befektetéseit teljesen különböző célok alapozzák meg. Egyrészt jelen vannak olyan regionális multinacionális vállalattá fejlődött cégek, mint az OTP és a Mol, másrészt nagyszámú, közepes, kicsi és mikro befektetés is található, elsősorban a határ menti részeken. Rámutatott: igen eltérőek egyes társaságok földrajzi terjeszkedésének határai is. Így a nagyvállalatok az adott régióban gondolkodnak, míg a kis cégek elsősorban a határ menti, sőt esetenként kifejezetten a magyarlakta területekre viszik ki tőkéjüket.
Motiváló tényező lehet az, hogy jellemzően alacsonyabbak a termelési költségek a balkán államokban, de az is ösztönző lehet, hogy Románia és Bulgária az idei év elejétől az Európai Unió tagja lett, ezáltal a gazdasági élet ottani szabályozása egyre közelebb kerül a magyar jogi háttérhez.
A konferencián felvetődött az, hogyan fogadták a célállamokban a magyar befektetőket, illetve, hogy általában milyen a magyar terjeszkedő cégek megítélése. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese elmondta: napjainkban a bankszakmákban már nem azt nézik, hogy egy adott befektető cég vagy hitelintézet melyik országból érkezik, hanem az a lényeg, hogy milyen szolgáltatásokat hoz az országba a beruházás révén.
Wolf László aláhúzta: az OTP terjeszkedésének kezdetén, a szlovákiai akvizíciókor sem érzett "ellenséges hangulatot", később Bulgáriában is csupán az osztrák versenytárs "heccelte a közhangulatot az OTP-vel szemben". Az OTP vezérigazgató-helyettese kiemelte: Oroszországban pedig kifejezetten elismert nyugati bankként tartják számon az OTP-t.
Bartha Ferenc, a TriGránit Holding elnöke elmondta: véleménye szerint jó helyi partnerrel kell rendelkezni a terjeszkedés megkezdésekor, és az is előny, ha a cégnek jó helyi államigazgatási kapcsolatai vannak. Bartha Ferenc úgy fogalmazott: a magyar cégek "diverzifikált" fogadtatásban részesülnek a közép-kelet-európai régióban. Példának említette, hogy romániai beruházások kapcsán a tárgyalások kezdetén inkább egyik tulajdonosuk egy kanadai cég szakembereit szerepeltették a megbeszéléseken, másutt azonban kifejezetten kedvezően ítélik meg a magyarokat, Oroszországban például napjainkban jobb a magyar cégek fogadtatása, mint a multinacionális vállalatoké.
A konferencia másik kiemelt kérdése az volt, mennyire kellene a magyar államnak állami eszközökkel segítenie az innen kiinduló tőkekivitelt. Csillag István, volt gazdasági és közlekedési miniszter, a Magyar Eximbank és a Mehib elnöke elmondta: elsődlegesen a magyar cégeknek maguknak kell megteremteniük terjeszkedésük feltételét, a magyar állam csupán a gazdasági, jogi háttérrel, illetve egyes befektetéseket segítő termékekkel tudja ösztönözni a tőkekivitelt. A Mehibnek, illetve az Eximbanknak számos olyan terméke van, amely könnyebbé teszi a magyar cégek külföldi befektetéseit, így például a Mehibnek befektetés biztosítási konstrukciója is van.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Erőteljes magyar tőkekivitel valósul meg a közép-kelet-európai, illetve a dél-európai államokba, a magyar tőkeexport 75-80 százaléka ebbe a térségbe irányul. .jpg)
.jpg)
Magyarország és Szlovákia közösen tiltakozik „a közép-európai energiabiztonságot sújtó” közös brüsszeli-kijevi javaslattal szemben. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
