Idehaza nem kell a magyar elektromos autó?

Japán és az USA vállalataihoz képest az európai autógyártók lépéshátrányban vannak az elektromos autók fejlesztésében. A fokozódó versenyre az ipari kémkedés is rányomja bélyegét. Közben itthon is indultak fejlesztések - de a szaktárcát ez egyelőre nem érdekli

A BMW 2013-tól kezdődő gyártásába 400 millió eurós befektetéséről döntött.  Szövetséget kötött a német Daimler és a Bosch, a Renault a Nissannal közösen fejleszt.  Angela Merkel 1 millió elektromos autót szeretne látni 2020-ra a német utakon. Az OGH Hírügynökség értesülése szerint a fokozódó piaci versenyre az ipari kémkedés árnyéka is rávetült.  A hazai villanyautó gyártás jövőjéről eközben biztató és lelombozó hírek egyaránt napvilágot láttak.

Horváth Sándor László, a hazai villanyautó gyártást tervező Brixxon ügyvezetője korábban úgy nyilatkozott: a vállalat saját tervezésű, Bontino nevű elektromos autóját, valamint az ehhez kapcsolódó termékeket, így a töltőoszlopokat gyártanák Magyarországon. Az elektromos autókra egy bérautó hálózat is ráépülne, az ezzel kapcsolatos egyeztetések azonban elakadtak Budapesten.

Az ügyvezető  egy korábbi interjúban sajnálatát fejezte ki, hogy Magyarországon  nem tapasztalt  kellő fogadókészséget a projektre, ezért a  német és litván piac mellett született stratégia döntés a további terjeszkedésre. A Brixxon tavaly nyár óta igyekezett támogatást szerezni, de Horváth Sándor László elmondása szerint sem a fővárosi önkormányzat, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem akart tárgyalni a céggel, aki csak a projekt minimális feltételeit szerette volna megteremteni.  Célul tűzték ki ugyanis, hogy az elektromos autóknak ne kelljen parkolási díjat fizetniük, ahogy az Európában már bevett gyakorlatnak számít.

Más magyar vonatkozású fejlesztéseknek, találmányoknak is szoríthatunk eközben. Több folyamatban levő ígéretes hazai projekteket is hiába keresünk azonban majd az idei RENEXPO-n, a megújuló energiák hazai vezető trendbemutatóján. A várva várt magyar „csodabusz” feltalálója időközben Németországba távozott, mivel ott kapott lehetőséget a jármű gyártására és forgalmazására. A Kecskeméti Főiskola saját fejlesztésű, világdíjas autóját, a Megametert financiális okokból nem hozza el a főiskola. A jármű ugyan nem tömeggyártásra készült, hanem inkább érdekesség, de sokat mondó neve elárulja fő előnyét – 1 liter benzinnel 1941 km-t képes megtenni –, és a leginnovatívabb csapat díját nyerte el a 35. Finnországi Eco-marathon versenyen.

„Az elektromos autók elterjedésének alapfeltétele a megfizethető elektromos töltőállomások hálózatának kiépítése Magyarországon – ezt célozza meg egy magyar gyártó, Makai Róbert, a Makor Kft. ügyvezetője. A kiállítóink közt várható még a Suzukikat elektromos autókká átalakító TZ-ELMA megjelenése, valamint érdekes színfolt lesz a győri Széchenyi-futam versenyzőinek járművei. Az eseményen az Alternatív Hajtású Járműsport Szövetség is több járművel képviselteti magát. Terveik szerint kiállítanak autót és hajót, különleges koncepció- és vizsgáztatott – közúti forgalomban is használható – járműveket, továbbá dinamikus bemutatókkal is készülnek a helyszínen, bár egyik szponzoruk sajnálatos visszalépése okoz némi zavart” – mondta el az OGH Hírügynökségnek Varga István, az immár hivatalosan is EU elnökségi rendezvénnyé előlépett RENEXPO szakmai igazgatója.

A nemzetközi piac egyre jobban nyílik, a Volkswagen, Mercedes, Citroën, Mitsubishi, Tesla, Nissan és a Fiat is be szeretnék hozni az elektromos autóikat. Tervben van, hogy Zöld Szálloda címmel rendelkező hotelek előtt helyeznék el őket, a Volkswagen pedig zöld taxihálózatban is gondolkodik már. Ehhez azonban a nagyobb vidéki városokban és a fővárosban is több töltőállomásra lenne szükség.

Az európai piac eközben magasabb sebességre próbál kapcsolni. Szövetséget kötött a német Daimler és a Bosch, a Renault pedig a Nissannal közösen fejleszt. A hírek szerint a két utóbbi vállalat új elektromos modellje  forradalmasíthatja a járműgyártást. A két vállalat eddig négymilliárd eurót fektetett be az elektromos modelljének fejlesztésébe, amelyet várhatóan 2014-ben mutatnak be. A verseny az ipari kémkedés gyanújától sem mentes. A Renault-nál 2011 januárjában három alkalmazottat gyanúsítottak meg ipari kémkedéssel, de végül a bíróság nem talált bizonyítékot bűnösségükre, és felmentették őket.

A legtöbb vezető autómárkával dicsekedő német autóiparnak üzent közben  a német kancellár, Angela Merkel, aki azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra legalább egymillió elektromos autó közlekedjen már Németország útjain. 
Varga István szerint nyilvánvaló, hogy a nagy márkákkal nem tudunk igazán versenyezni, de megfontolandó lehetne az elektromos buszok hazai gyártásának visszaállítása, és a városi tömegközlekedésben lehetőleg "zöldárammal" való önkormányzati üzemeltetése „Tény, hogy a fosszilis energiaforrások csökkenése és a környezetszennyezés miatt a megújuló energiák alkalmazásának egyik legaktuálisabb célterülete a fenntartható közlekedés lett. 2011. május 7-én a megújuló energia témájának vezető szakmai rendezvényén belül ezért szervezzük meg az Elektromos Mobilitás Napját is” – zárta az OGH Hírügynökségnek adott összefoglalót a RENEXPO 2011 szakmai igazgatója.

Privátbankár