.jpg)
A nagykövet példáként említette, hogy a 2007/2008-as téli idény kezdetén az elavult ukrán gázvezetékek közül jó néhány meghibásodott, és a rendszer a sűrű gázvezeték-hálózat miatt maradt működőképes. Jelenleg a Barátság gázvezetéken érkezik évi 160-180 milliárd köbméter földgáz és Lengyelország felé a Jamal-vezetéken évi 50 milliárd köbméter. A Törökországig elkészült Blue Stream (Kék Áramlat) 16 milliárd köbméter/év kapacitású, a már épülő North Stream (Északi Áramlat) kapacitása évi kétszer 27 milliárd köbméter lesz, a tervezés alatt lévő South Stream (Déli Áramlat) kapacitását pedig évi 36 milliárd köbméterre tervezik.
A tervező asztalon lévő Európai Uniós Nabucco projekttel az a legnagyobb probléma, hogy nincs tisztázva a finanszírozás forrása - mondta a nagykövet. Minimálisan 40-50 milliárd köbméter szállítóvezeték hiányzik a várható szükségletekhez képest, de reálisan akár 100 milliárd köbméterrel több kapacitásra lenne szükség ahhoz, hogy valóban verseny alakulhasson ki az európai gázpiacon - tette hozzá.
Székely Árpád emlékeztetett arra az orosz kormányzati programra, miszerint 2011-re a belföldi árakat piaci alapra - a szállítási költség nélkül számítva - ezer köbméterenként 130 dollárra kívánják emelni a lakosság számára is. Jelenleg nagyon nagy mértékű a pazarlás, hiszen a háztartási fogyasztóknak nincs gázórájuk, annyit használnak, amennyit akarnak.
A nagykövet hangsúlyozta, hogy a Belorussziával és Ukrajnával foglalkozó árvita ugyan a Gazprom profit-érdekeit szolgálja, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az árkedvezmény megvonásával az orosz politikai nyomásgyakorlás lehetősége is elvész.
A gázforrások tekintetében továbbra is alapvetően az orosz kitermelésre számíthatunk - mondta Székely Árpád. Hozzátette: a másik nagy termelő, Irán politikai kockázatot jelent, Katar pedig a cseppfolyós gáz (LNG) termelésére koncentrál. Az LNG Magyarország számára nem megoldás a tengerpart hiánya miatt. Nem számíthatunk arra, hogy legközelebbi földközi tengeri kikötőkben LNG terminált építhetünk.
Egyébként is drága lenne, a magyarországi szállítás költségei és a cseppfolyós gáz átfejtésénél keletkező mintegy 10 százalékos veszteség miatt. Szóba jöhetne még közép-ázsiai kitermelés, mint beszerzési forrás, de azt, Oroszország megkerülésével csak a Kaszpi-tenger alatti vezetéken érhetne el Európába. A jogi bizonytalanság miatt azonban a nagykövet véleménye szerint egy ilyen vezeték építésének jelenleg nincs realitása.
Ártámogatás: akinek jár, még kérhet
Törökországnak tetszik a független Koszovó
Oroszország lenne a stabil oszlop
A vártnál jobb a Mol
Gázos félelmek: még izgulhatunk Ukrajna miatt
MTI