.jpg)
Az IMF szerint jövőre 2,5% helyett 3,6% lesz a magyar államháztartás hiánya. A Valutaalap Albániával emlegeti együtt hazánkat Az IMF szerint jövőre 2,5% helyett 3,6% lesz a magyar államháztartás hiánya. A Valutaalap Albániával emlegeti együtt hazánkat
Sérülékeny az ország
Az IMF a külső finanszírozásra utaltság miatt a régión belül a sérülékenyek között tartja Magyarországot számon. Az IMF szerint régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak - írja az Index a valutaalap most kiadott jelentése alapján.
Az eurózónán belüli állampapír-hozamok egy átmeneti közeledést követően az év közepétől ismét távolodni kezdtek egymástól, és ez a valutaövezeten kívüli országok közül Horvátországban és Magyarországban tükröződött vissza a legnagyobb mértékben. Az itt elvárt hozamszintek ugyanis az olaszokéval és a spanyolokéval vetekedtek, akik a mostani adósságválság két fő érintettjének számítanak - áll a jelentésben.
Az IMF szerint a költségvetés sérülékenysége és a helyi devizák CHF-hez mért gyengülése áll a háttérben - ez utóbbi pedig nagy terhet ró a háztartásokra valamint a bankszektorra is.
Magyarországot az államadósság nagysága miatt is előveszi az elemzés, holott az államdósság Magyarországon jelenleg 76,1% - ami az európai mezőnyt elnézve korántsem számít magasnak.
Az IMF szerint régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak. A GDP 10 százalékával megegyező összegnek ráadásul igen nagy hányada külföldi devizában denominált, ami tovább növeli a sérülékenységét az országnak.
A magyar hiánycél nem tartható
A hiánnyal azonban nincs gond a Valutaalap szerint, a jelenlegi deficitszintet nem tartja kirívónak az elemzés, bár jövőre a GDP 3,6%-nak megfelelő hiányt prognosztizál a szervezet. Európai összehasonlításban ez sem tűnik vészesnek, de alaposan felette van a kormány által tervezett 2,5%-nak. Erről az EU-nak megküldött EDF-jelentés kapcsán épp a Kormányszóvivői Iroda jelentetett meg nem rég közleményt, melyben ismételten leszögezte, a hiánycél kőbe van vésve. Sőt, a kormány várakozásai szerint idén év végén is tartható lesz a 2,94%-os célszám.
A tanulmány a fiskális szabályok értékelése kapcsán Magyarországra is kitér, és nem a hagyományos bírálatát adja az országnak. Miután az IMF elemzői vázolják, hogy milyen előnyei vannak a fiskális, ezen belül pedig a kiadási szabályoknak, több olyan tényezőt helyeznek mellé, amely árnyalja a képet.
Múltbeli tapasztalatok például azt mutatják, hogy csak akkor működnek, ha van politikai akarat az intézkedések mögött, enélkül ugyanis a végeredmény csak kreatív könyveléshez és büdzsén kívüli tételekhez vezet. Ugyanakkor önmagában a kiadás szabályozása nem mindig jelent jó megoldást a költségvetés konszolidációjára. Ilyen helyzet amikor a GDP növekedése a potenciális alatt van, de ha a hiány már eleve magas szinten van, akkor kifejezetten megnehezíti a fiskális konszolidációt.
A kirívó hiányra példaként Magyarország 2004-es 6,4 százalékos GDP-arányos deficitjét említi a tanulmány. Egy szimuláció alapján az elemzők szerint a fiskális szabályok követése Magyarországon még nagyobb hiányhoz vezetett volna, mint azt megelőzően volt.
A külpiaci folyamatokra való ráutaltság a belső gazdasági folyamatokban is megjelenik. A külső konjunktúra lassulása és borúsabbá válása a bizalmi indexként használt mutatókban is gyorsan lecsapódott. A feldolgozóipari MPI (beszerzési index) a feltörekvő piaci országoknál Magyarország és Lengyelország esetében is csökkent, míg az ipari termelés a régión belül a magyar gazdaságon túl Romániában és Bulgáriában mutatott számottevő gyengülést.
Sérülékeny az ország
Az IMF a külső finanszírozásra utaltság miatt a régión belül a sérülékenyek között tartja Magyarországot számon. Az IMF szerint régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak - írja az Index a valutaalap most kiadott jelentése alapján.
Az eurózónán belüli állampapír-hozamok egy átmeneti közeledést követően az év közepétől ismét távolodni kezdtek egymástól, és ez a valutaövezeten kívüli országok közül Horvátországban és Magyarországban tükröződött vissza a legnagyobb mértékben. Az itt elvárt hozamszintek ugyanis az olaszokéval és a spanyolokéval vetekedtek, akik a mostani adósságválság két fő érintettjének számítanak - áll a jelentésben.
Az IMF szerint a költségvetés sérülékenysége és a helyi devizák CHF-hez mért gyengülése áll a háttérben - ez utóbbi pedig nagy terhet ró a háztartásokra valamint a bankszektorra is.
Magyarországot az államadósság nagysága miatt is előveszi az elemzés, holott az államdósság Magyarországon jelenleg 76,1% - ami az európai mezőnyt elnézve korántsem számít magasnak.
Az IMF szerint régión belül a finanszírozásban (Albániával együtt) itt van a legnagyobb aránya a rövid lejáratú állampapíroknak. A GDP 10 százalékával megegyező összegnek ráadásul igen nagy hányada külföldi devizában denominált, ami tovább növeli a sérülékenységét az országnak.
A magyar hiánycél nem tartható
A hiánnyal azonban nincs gond a Valutaalap szerint, a jelenlegi deficitszintet nem tartja kirívónak az elemzés, bár jövőre a GDP 3,6%-nak megfelelő hiányt prognosztizál a szervezet. Európai összehasonlításban ez sem tűnik vészesnek, de alaposan felette van a kormány által tervezett 2,5%-nak. Erről az EU-nak megküldött EDF-jelentés kapcsán épp a Kormányszóvivői Iroda jelentetett meg nem rég közleményt, melyben ismételten leszögezte, a hiánycél kőbe van vésve. Sőt, a kormány várakozásai szerint idén év végén is tartható lesz a 2,94%-os célszám.
A tanulmány a fiskális szabályok értékelése kapcsán Magyarországra is kitér, és nem a hagyományos bírálatát adja az országnak. Miután az IMF elemzői vázolják, hogy milyen előnyei vannak a fiskális, ezen belül pedig a kiadási szabályoknak, több olyan tényezőt helyeznek mellé, amely árnyalja a képet.
Múltbeli tapasztalatok például azt mutatják, hogy csak akkor működnek, ha van politikai akarat az intézkedések mögött, enélkül ugyanis a végeredmény csak kreatív könyveléshez és büdzsén kívüli tételekhez vezet. Ugyanakkor önmagában a kiadás szabályozása nem mindig jelent jó megoldást a költségvetés konszolidációjára. Ilyen helyzet amikor a GDP növekedése a potenciális alatt van, de ha a hiány már eleve magas szinten van, akkor kifejezetten megnehezíti a fiskális konszolidációt.
A kirívó hiányra példaként Magyarország 2004-es 6,4 százalékos GDP-arányos deficitjét említi a tanulmány. Egy szimuláció alapján az elemzők szerint a fiskális szabályok követése Magyarországon még nagyobb hiányhoz vezetett volna, mint azt megelőzően volt.
A külpiaci folyamatokra való ráutaltság a belső gazdasági folyamatokban is megjelenik. A külső konjunktúra lassulása és borúsabbá válása a bizalmi indexként használt mutatókban is gyorsan lecsapódott. A feldolgozóipari MPI (beszerzési index) a feltörekvő piaci országoknál Magyarország és Lengyelország esetében is csökkent, míg az ipari termelés a régión belül a magyar gazdaságon túl Romániában és Bulgáriában mutatott számottevő gyengülést.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
