.jpg)
Úgy tűnik, időközben kiderült: a szoft intézkedések nem biztos, hogy elérik a kívánt hatást, ezért lesz szükség közel 40 milliárdos zárolásra a minisztériumoknál Úgy tűnik, időközben kiderült: a szoft intézkedések nem biztos, hogy elérik a kívánt hatást, ezért lesz szükség közel 40 milliárdos zárolásra a minisztériumoknál.
Viszonylag gyenge lábakon áll az a 100 milliárd forintos csomag, amelyet az ez évi hiánycél csökkentése érdekében készített a kormány a Policy Agenda elemzése szerint. Az intézkedések között szerepelt a kormányzati szervekre kiterjedő 40 milliárd forintos beszerzési stop, és szintén 40 milliárd forinttal több ÁFA bevétel behajtását vállalta a NAV. Kisebb tételként szerepelt az intézkedések között a jövedéki adó, és a szerencsejáték adó emeléséből befolyó 10 milliárd forintos tétel. A csomag része volt a magánnyugdíj vagyonban lévő külföldi részvények utáni 10 milliárd forintos osztalék is. A kiigazító csomagból 20 milliárd forint beszedése tűnik intézkedésekkel is alátámasztottnak, míg a maradék forrás teljesüléséhez transzparens lépések kellenek, amelyek mutatják a kabinet tényleges elkötelezettségét a hiánycél tartását illetően.
Előkerült a zárolás, mint régi fegyver
A 2011. szeptember 19-ei Magyar Közlönyben megjelent az a kormány határozat, amely a 2011. évi költségvetési egyensúly megtartó intézkedésekről szól. Ebben amellett, hogy elrendeli a kabinet a beszerzési tilalmat, egy kicsit váratlanul 37,4 milliárd forintos zárolást rendel el az egyes minisztériumoknál. Az még érdekesebbé teszi ezt a döntést, hogy a miniszterelnök korábban még arról beszélt a központi közigazgatáson már nem lehet további megszorításokat elvégezni, mivel kimerültek a tartalékok.
Pedig ezzel az eszközzel már februárban is élt a pénzügyi adminisztráció, amikor a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságára hivatkozva 250 milliárd forintos zárolást rendeletek el a költségvetési fejezeteknél. Végül ez a zárolás elvonássá változott, hiszen még a nyári parlamenti ülésszak végén módosították az ez évi költségvetési törvényt, ahol csökkentették a tárcák számára rendelkezésre álló pénzügyi kereteket.
A mostani zárolás a már korábban kialakult nehéz pénzügyi helyzetet teszi szinte kezelhetetlenné. Miután az évből lényegében három hónap van hátra, ezáltal a források feletti politikai és gyakran érdemi döntések már megszülettek. Minimális tartalékok lehetnek a személyi kiadások terén, mivel a tárcák és háttérintézményeik valószínűleg a 250 milliárd forintos zárolási körben ezeket a mozgástereket felhasználták. Létszámleépítésekkel megtakarításokat pedig már lehetetlen ez évben hozniuk a minisztereknek. Ebből következően nem marad más, mint a korábbi döntéseiket felülvizsgálják, és akár meghirdetett pályázatokat (ezek száma amúgy is minimális) vonnak vissza, vagy támogatási szerződéseket tárgyalnak újra.
Az is csökkenti az egyes miniszterek mozgásterét, hogy a zárolás során a korábbihoz hasonlóan meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket nem lehet csökkenteni. Ezekkel tehát nem számolhatnak, mint lehetséges megtakarítást hozó terület.
Lehet, hogy mégsem 100 milliárd az idei probléma?
A kormány mostani döntése kétféleképpen értékelhető. Az első verzió, hogy a korábban bejelentett 100 milliárd forintos megtakarítási csomag nem nyújt elegendő fedezetet az idei költségvetési hiány betartására. Ezáltal újabb intézkedésekre volt szükség. Ebben az esetben láthatólag a kabinet inkább 140 milliárd forint körüli problémát igyekszik kezelni.
A második verzió, hogy a korábbi 100 milliárd forintos csomag tarthatóságába vetett hite csökkent a kabinetnek. Azaz nem látják biztosítottnak, hogy a szoft intézkedések, mint a 40 milliárd forinttal több ÁFA bevétel és a 40 milliárd forintos megtakarítás a beszerzési stopból hozza a kívánt hatást. Olyan lépesek kellettek tehát, amelyek végén biztosabbnak látszik, hogy a tervezett hiánycél közelíteni fog a valóságoshoz.
A Policy Agenda számításai szerint inkább a második verzió tűnik esélyesnek. Azaz a kormány továbbra is kitart amellett, hogy 100 milliárd forinttal romlott a költségvetés pozíciója a vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt, és ezt a lyukat próbálja mindenáron befoltozni. Az pedig az időközben végzett számításokból látták, hogy a korábbi döntések nem hozzák azt a nagyságrendet, amit elvárnak tőlük. Kérdés a zárolások kapcsán az is, hogy a feszített őszi menetrend miatt ezen intézkedések által kiváltott kisebb politikai konfliktusok mennyire lesznek hatással a közhangulatra, amennyiben ugyanis programokat, támogatásokat állítanak le egyes tárcák, akkor ezeknek a hatása gyorsan jelentkezhet a választók között.
Előkerült a zárolás, mint régi fegyver
A 2011. szeptember 19-ei Magyar Közlönyben megjelent az a kormány határozat, amely a 2011. évi költségvetési egyensúly megtartó intézkedésekről szól. Ebben amellett, hogy elrendeli a kabinet a beszerzési tilalmat, egy kicsit váratlanul 37,4 milliárd forintos zárolást rendel el az egyes minisztériumoknál. Az még érdekesebbé teszi ezt a döntést, hogy a miniszterelnök korábban még arról beszélt a központi közigazgatáson már nem lehet további megszorításokat elvégezni, mivel kimerültek a tartalékok.
Pedig ezzel az eszközzel már februárban is élt a pénzügyi adminisztráció, amikor a nemzetközi gazdasági környezet bizonytalanságára hivatkozva 250 milliárd forintos zárolást rendeletek el a költségvetési fejezeteknél. Végül ez a zárolás elvonássá változott, hiszen még a nyári parlamenti ülésszak végén módosították az ez évi költségvetési törvényt, ahol csökkentették a tárcák számára rendelkezésre álló pénzügyi kereteket.
A mostani zárolás a már korábban kialakult nehéz pénzügyi helyzetet teszi szinte kezelhetetlenné. Miután az évből lényegében három hónap van hátra, ezáltal a források feletti politikai és gyakran érdemi döntések már megszülettek. Minimális tartalékok lehetnek a személyi kiadások terén, mivel a tárcák és háttérintézményeik valószínűleg a 250 milliárd forintos zárolási körben ezeket a mozgástereket felhasználták. Létszámleépítésekkel megtakarításokat pedig már lehetetlen ez évben hozniuk a minisztereknek. Ebből következően nem marad más, mint a korábbi döntéseiket felülvizsgálják, és akár meghirdetett pályázatokat (ezek száma amúgy is minimális) vonnak vissza, vagy támogatási szerződéseket tárgyalnak újra.
Az is csökkenti az egyes miniszterek mozgásterét, hogy a zárolás során a korábbihoz hasonlóan meghatározta azokat az előirányzatokat, amelyeket nem lehet csökkenteni. Ezekkel tehát nem számolhatnak, mint lehetséges megtakarítást hozó terület.
Lehet, hogy mégsem 100 milliárd az idei probléma?
A kormány mostani döntése kétféleképpen értékelhető. Az első verzió, hogy a korábban bejelentett 100 milliárd forintos megtakarítási csomag nem nyújt elegendő fedezetet az idei költségvetési hiány betartására. Ezáltal újabb intézkedésekre volt szükség. Ebben az esetben láthatólag a kabinet inkább 140 milliárd forint körüli problémát igyekszik kezelni.
A második verzió, hogy a korábbi 100 milliárd forintos csomag tarthatóságába vetett hite csökkent a kabinetnek. Azaz nem látják biztosítottnak, hogy a szoft intézkedések, mint a 40 milliárd forinttal több ÁFA bevétel és a 40 milliárd forintos megtakarítás a beszerzési stopból hozza a kívánt hatást. Olyan lépesek kellettek tehát, amelyek végén biztosabbnak látszik, hogy a tervezett hiánycél közelíteni fog a valóságoshoz.
A Policy Agenda számításai szerint inkább a második verzió tűnik esélyesnek. Azaz a kormány továbbra is kitart amellett, hogy 100 milliárd forinttal romlott a költségvetés pozíciója a vártnál kisebb gazdasági növekedés miatt, és ezt a lyukat próbálja mindenáron befoltozni. Az pedig az időközben végzett számításokból látták, hogy a korábbi döntések nem hozzák azt a nagyságrendet, amit elvárnak tőlük. Kérdés a zárolások kapcsán az is, hogy a feszített őszi menetrend miatt ezen intézkedések által kiváltott kisebb politikai konfliktusok mennyire lesznek hatással a közhangulatra, amennyiben ugyanis programokat, támogatásokat állítanak le egyes tárcák, akkor ezeknek a hatása gyorsan jelentkezhet a választók között.
Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
