.jpg)
Ennek következtében a GDP 12 százalékával kellene csökkenteni a költségvetési kiadásokat, ez 3 ezer milliárd forint. A korábban pénzügyminiszterként is dolgozó Járai ezt 5-10 éves programon belül látja megvalósíthatónak, „de ez teljesen más költségvetési logikát igényelne, mint a jelenlegi” – fogalmazott. A volt jegybankelnök emlékeztetett arra, hogy az újraelosztási arány 2001-ben még 46 százalék volt.
Az állami bürokrácia költségei a GDP 2-3 százalékával magasabb, mint a Magyarországhoz hasonló országokban, és a jóléti és szociális kiadások is 4-5 százalékkal magasabbak, mint ami indokolt lenne – mondta Járai.
Hallgassa meg az interjút! A riporter Komáromi Balázs főszerkesztő. |
A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésével kapcsolatban megalapozottnak nevezte az emelésre számító elemző várakozásokat. „Azt látni kell, hogy véget ért a 2002-2006 közötti olcsó hitelek korszaka, a nemzetközi helyzet fordulni látszik és visszavonul a kockázatos befektetésektől” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a jegybank még évekig nem fogja elérni a kitűzött három százalékos inflációs célt.
„Mai összetételében a Monetáris Tanácsban döntő többségben vannak a Gyurcsány Ferenc által kinevezett tagok, az ő kapcsolatuk a kormányhoz jobb, mint ahogy szükséges lenne” – mondta. „Azt gondolják az elemzők, nem csak a monetáris politikai célokat szolgálja a Magyar Nemzeti Bank, nem az infláció alacsony tartása az egyetlen, vagy a fő cél, hanem a kormánnyal való jó kapcsolatok ápolása, vagy a gazdasági növekedés ösztönzése” – kritizálta a testületet. Járai azt mondta, ha ő vezetné még a tanácsot, más, szigorúbb lenne a monetáris politika, „nem is csökkentettünk volna ennyit, mint amennyit a Monetáris Tanács tavaly”.
Teljesen új gazdaságpolitikával áll elő az MNB
Az MNB nem adja fel inflációs célját
FT: Magyarország elismerte vereségét
A pocsék GDP-t a belpolitikának is köszönhetjük
Gazdasági Rádió