Járai korábban megmondta Simornak: ez így nem lesz jó!
A volt jegybankelnök örül, hogy Simor András, az MNB elnöke ma már hasonlóképpen gondolkodik a gazdaság problémáiról , mint ő.
A volt jegybankelnök örül, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ma már hasonlóképpen gondolkodik a gazdaság problémáiról és az arra adandó megoldásokról, mint ő. Járai Zsigmond a Gazdasági Rádió Nap Vendége műsorában ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Simor korábban a Konvergenciatanács tagjaként még más programot támogatott.
Járai Zsigmond, a jegybank korábbi elnöke szerint a gazdasági növekedés felpörgetése az állami kiadások drasztikus csökkentésével lehetséges, egy ilyen lépés lehetővé tenné a kamatszint csökkentését, ezzel is segítve a növekedést. „Magyarországon ma az állam újra elosztja a bruttó hazai termék 51-52 százalékát, miközben a velünk versenyző országokban ez 40 százalék” – vont párhuzamot Járai.
Ennek következtében a GDP 12 százalékával kellene csökkenteni a költségvetési kiadásokat, ez 3 ezer milliárd forint. A korábban pénzügyminiszterként is dolgozó Járai ezt 5-10 éves programon belül látja megvalósíthatónak, „de ez teljesen más költségvetési logikát igényelne, mint a jelenlegi” – fogalmazott. A volt jegybankelnök emlékeztetett arra, hogy az újraelosztási arány 2001-ben még 46 százalék volt.
Az állami bürokrácia költségei a GDP 2-3 százalékával magasabb, mint a Magyarországhoz hasonló országokban, és a jóléti és szociális kiadások is 4-5 százalékkal magasabbak, mint ami indokolt lenne – mondta Járai.
Arra a felvetésre, hogy hasonlóképpen látja a helyzetet mint a jegybank jelenlegi elnöke egy minapi cikkében megfogalmazta, Járai azt mondta: „Örülök neki, hogy Simor Úr is ezt mondja, mert amikor a Konvergenciatanácsban még benne volt, nem ezt a programot, hanem az ellenkezőjét fogadta el. Én már akkor is mondtam neki, hogy ez rossz folyamatokhoz vezet, hogy az adóemelések a gazdaság lelassulását okozzák, és kiadáscsökkentés kellett volna”.
A Monetáris Tanács hétfői kamatdöntő ülésével kapcsolatban megalapozottnak nevezte az emelésre számító elemző várakozásokat. „Azt látni kell, hogy véget ért a 2002-2006 közötti olcsó hitelek korszaka, a nemzetközi helyzet fordulni látszik és visszavonul a kockázatos befektetésektől” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a jegybank még évekig nem fogja elérni a kitűzött három százalékos inflációs célt.
„Mai összetételében a Monetáris Tanácsban döntő többségben vannak a Gyurcsány Ferenc által kinevezett tagok, az ő kapcsolatuk a kormányhoz jobb, mint ahogy szükséges lenne” – mondta. „Azt gondolják az elemzők, nem csak a monetáris politikai célokat szolgálja a Magyar Nemzeti Bank, nem az infláció alacsony tartása az egyetlen, vagy a fő cél, hanem a kormánnyal való jó kapcsolatok ápolása, vagy a gazdasági növekedés ösztönzése” – kritizálta a testületet. Járai azt mondta, ha ő vezetné még a tanácsot, más, szigorúbb lenne a monetáris politika, „nem is csökkentettünk volna ennyit, mint amennyit a Monetáris Tanács tavaly”.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
A volt jegybankelnök örül, hogy Simor András, az MNB elnöke ma már hasonlóképpen gondolkodik a gazdaság problémáiról , mint ő. .jpg)
.jpg)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
