Négy hazai cégvezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, de már sokkal kevesebben tudták annak mértékét
A nemzetközi szinten immáron szűk egy éve kibontakozott, és azóta számos területre begyűrűzött pénzügyi-gazdasági válság Magyarországon is krízishelyzethez, ezzel együtt különböző válságkezelési koncepciók kialakításához vezetett. Ezek részeként a Parlament is elfogadott egy gazdasági racionalizációs csomagot, amely számos elemmel kíván hozzájárulni a válság látható hatásainak enyhítéséhez, valamint a gazdaság élénkítéséhez.
A Publicus Research - a korábban megkezdett kutatássorozatát folytatva - 500 hazai cégvezetőt kérdezett telefonon és on-line, feltérképezve a kis- és középvállalkozói szektorban érzékelhető válság hatásait és az ezekre adott válaszreakciókat. Aktuális jelentésünkben azokra a véleményekre és lehetőségekre térünk ki, amelyek a kormánynak a válság kezelésére összeállított program keretén belül megfogalmazott munkáltatói járulék csökkentésére vonatkoznak. Négy megkérdezett vezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, azonban annak mértékét csak kevesen tudják pontosan. Tíz cégvezetőből csupán három "találta el" az 5%-ot. 21 százalék viszont úgy gondolja, hogy a járulékok érdemben nem csökkennek. A járulékcsökkenés következtében felszabaduló forrásokat leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a cégvezetők, bár a legtöbben (18%) még bizonytalanok ebben.
Amennyiben a cégvezetők valóban eképpen használják fel a járulékcsökkenés nyomán megmaradó forrásokat, a kormány csökkentéssel elérni kívánt céljai jórészben teljesülhetnek. Azt azonban, hogy ez mennyire járul hozzá a gazdasági válság enyhítéséhez még nem tudjuk megítélni.
A hazai KKV vezetők háromnegyede értesült arról, hogy a kormány július 1-jével csökkenti a munkaadói járulékokat. Ezzel szemben egyötödük a felmérés időpontjáig még nem szerzett tudomást erről.
A viszonylag jó tájékozottság mellett már sokkal kevésbé egységes a kép a járulékcsökkentés tényleges mértékét illetően. A válaszadóknak csupán szűk egyharmada tudta, hogy a csökkentés ténylegesen 5%. Velük szemben 8% gondolta úgy, hogy a csökkentés ennél kisebb mértékű, 3% ennél nagyobbnak vélte, míg tetemes 39 százalék bizonytalan volt ebben a kérdésben. Érdekes jelenség továbbá, hogy a megkérdezettek egyötöde gondolja úgy, hogy a közteherviselésre vonatkozó konkrét tételek átalakítása után valójában nem beszélhetünk érdemi járulékcsökkenésről.
Az összes megkérdezett válaszát átlagolva azonban elmondható, hogy a hazai kis- és középvállalatok felelősei nagyjából 5% körüli járulékcsökkenéssel számolnak július 1-jétől.
Végül arról is érdeklődtünk, hogy a cégek a továbbiakban mire tervezik felhasználni a felszabaduló keretet. Szűk egyötödük egyelőre bizonytalannak mutatkozik ebben a kérdésben. Ennek több oka is lehet: egyrészt a kormány által kidolgozott program, annak bejelentése, majd végül az intézkedés hatályba lépése vélhetően túl kevés időt engedett a cégeknek arra, hogy érdemben tervezhessenek a felszabaduló tételek adta forrástöbblettel. A bizonytalanság oka lehet továbbá, hogy főként a kisebb létszámú vállalatok körében ez a tétel nem jelent akkora többletet, amely tényleges szinten átcsoportosítható lenne egy vagy néhány konkrét pozícióhoz, hanem összességében feloldódik a vállalkozás teljes üzemeltetési költségvetésében.
A felmérés szerint a hazai cégek leginkább fejlesztésekre/beruházásokra (16%), munkahelyek megtartására (14%) és a bérek növelésére (12%) fordítanák a felszabaduló keretet. Ezen túl majdnem tíz százalékuk egyéb, közelebbről meg nem nevezett tételre költene, míg néhányuk olyan indirekt vagy direkt források kibővítésére használná, mint tartalékok képzése (8%), hiteltörlesztés (6%), a munkahelyek ill. az állomány fejlesztése (3%), vagy közvetlenül a nyereség növelésére (2%) (több válasz volt lehetséges).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
.jpg)
Négy hazai cégvezetőből három értesült a járulékcsökkentésről, de már sokkal kevesebben tudták annak mértékét 
A katolikus egyházfő áldást osztott.
