
Az új folyósítású lakáshitelek több mint felénél a hitelösszeg már meghaladja a fedezet értékének 70 százalékát, és a lakosság új hitelfelvételének 90 százaléka devizaalapú.
A jenhitelek részaránya alacsony szintről, de gyorsuló ütemben emelkedik. Két hónap alatt - 2007 végére - a pénzügyi rendszer teljes háztartási hitelállományának 0,8 százalékára nőtt a jenhitelek részaránya, a decemberi új háztartási hitel folyósításban pedig már meghaladta a 10 százalékot. Európában a jen alapú hitelezés marginális, egyetlen országban sem haladja meg a háztartási hiteleken belül az 1 százalékot.
A jen alapú hitelezés kockázatai a pénzügyi stabilitás szempontjából eltérnek az euró vagy a svájci frank alapú hitelezésétől - hívja fel a figyelmet az ajánlás. A japán jen napi árfolyamának hét éves idősoron számolt szórása (16,4 százalék) jelentősen meghaladja az euró (3,5 százalék) vagy a svájci frank (3,9 százalék) szórását.
Ez főként azzal magyarázható, hogy a japán, valamint a hazai, illetve az európai gazdaságok fundamentumai között nincs szoros kapcsolat, így a japán és a magyar gazdaság ciklikus együttmozgása alacsony. A jen emellett a hozamkülönbözetre alapozott ("carry trade") ügyletek egyik fontos finanszírozó devizája, míg a forint céldevizája, így a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának tőkepiaci mozgások következtében beálló változására a forint/jen árfolyam különösen érzékeny. A jen alapú hitelezés fokozott kockázatú azért is, mert a lehetséges adósok esetében úgynevezett természetes fedezet, vagyis az árfolyamkockázatot ellensúlyozó jeneszköz vagy -jövedelem jellemzően nem áll rendelkezésre.
A kockázatok helyes felméréséhez és megfelelő kezeléséhez elengedhetetlenül szükséges az ügyfelek prudens minősítése, a megfelelő kockázatkezelési rendszerek használata - hangsúlyozza az ajánlás. Az ügyfelek minősítése során szem előtt kell tartani, hogy elsődlegesen a jövedelemnek kell biztosítania az adósság visszafizetését, ezért kizárólag olyan jövedelem vehető figyelembe a hitelbírálat során, amelyet az ügyfél megfelelő dokumentumokkal (jövedelem-kimutatás, adóhatósági igazolás stb.) alá tud támasztani - áll az ajánlásban.
A hitelbírálat során figyelembe kell venni a törlesztőrészlet esetleges változásainak következményeit, hogy az ügyfélnek a törlesztési teher növekedése esetén is legyen kellő jövedelemfedezete, a csökkenése okán felszabaduló jövedelemfedezet pedig ne adhasson okot újabb hitel nyújtására.
Az ajánlás szerint alapelv, hogy jelzáloghitelek esetén a fedezet csak a másodlagos kockázatcsökkentő tényező. A dokumentum szerint a hitelező intézménynek érdeke elkerülni az ingatlan értékesítését, mivel a folyamat időigénye és költsége mindenképp növeli a veszteség mértékét, másrészt a nagytömegű ingatlanértékesítés negatív hatással lehet az ingatlanárakra. Ezért kellően alacsony szinten kell korlátozni a hitelfedezeti arányt (LTV). A futamidő alatt esetlegesen emelkedő ingatlanárak következtében csökkenő LTV szint az ajánlás szerint nem adhat okot újabb hitel nyújtására.
A pénzügyi felügyeletek szerint rendkívül fontos a megfelelő minősítési rendszer kidolgozása és működtetése is. Ez magában foglalja, hogy a besorolási rendszer - a volumennövekedés elősegítése érdekében - ne legyen megkerülhető, és csak a megfelelő "score"-ral rendelkező ügyfél juthasson hitelhez.
A pénzügyi felügyeletek vezetői a prudens működéshez kiemelten fontosnak tartják a megfelelő kockázatkezelési rendszerek alkalmazását is, amelyekkel kapcsolatban ugyancsak ajánlásokat fogalmaznak meg.
Az addicionális kockázatok felépülésének korlátozása érdekében a PSZÁF minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál, ezen belül mérlegelni fogja esetleges többlettőke-követelmény előírását is - áll az ajánlásban.
A fogyasztók védelme érdekében az ajánlást megfogalmazók szükségesnek tartják a reklámokon, szerződésekben annak feltüntetését, hogy a jen alapú hitelek a fokozottan kockázatos termékek közé tartoznak, amelyek kezdeti törlesztőrészlete akár jelentősen is megváltozhat a kamat és árfolyam elmozdulása miatt.
A pénzügyi intézményeknek az ajánlás szerint a szerződéskötés előtt kötelességük bemutatni az ügyfél számára, hogy 20 százalékos árfolyam-elmozdulás és 1 százalékos kamatváltozás esetén hogyan emelkedhet a törlesztőrészlet, illetve annak jövedelemhez viszonyított aránya. Információt kell adnia a járulékos költségekről (alkalmazott átváltási árfolyam, előtörlesztési díj, hitel átütemezésének költsége, devizaátváltási költség stb.) is.
Az ajánlás felhívja a figyelmet arra is, hogy a jen alapú hitelek esetében feltétlenül fokozott óvatosság szükséges az ügynökökön keresztül történő értékesítés során, olyan érdekeltségi és ellenőrzési rendszereket kell kialakítani, amelyek biztosítják az általuk közvetített hitelek megfelelő minőségét.
Az ajánlás szerint az abban foglaltak betartásával megelőzhető, hogy az új konstrukciókból származó kockázatnövekedés hosszú távú költsége meghaladja a rövid távon érvényesülő piaci előnyöket.
Nem kell berezelniük a devizahiteleseknek
Megingott, de estére erősödött a forint
Rizikósabb az ország - menekülnek a befektetők
A zuhanó forint kamatemelésre késztet?
Hullámvasút a devizapiacon: ma erősödött a forint
Mi lesz a devizahitelesekkel? (hanganyag)
MTI