Amennyiben a piac egy sávon belül mozog, egyértelműnek tünik, hogy a sáv tetején el kell adni, a sáv alja felé közeledve pedig zárni kell az eladási pozíciókat, és vételi pozíciókat kell nyitni. Tehát ha feltételezzük, hogy az árak 500 és 600 forint között mozognak, akkor valamivel 500 felett elkezdhetünk vásárolni, 600-hoz közeledve pedig eladni.
Amennyiben az árak - mondjuk - a következőképpen alakulnak az elkövetkező hónapok végén: 500, 580, 610, 570, 550, 570, 520, 550, 590, 600, 495, akkor akár 200-300 pontnyi nyereséget is el lehet érni a fenti stratégiával, anélkül hogy a piac bárhová is mozdulna.
Persze korántsem ilyen egyszerű ez a stratégia. Régi szabály ugyanis, hogy mire a befektetők nagy többsége "rájön" arra, hogy sávban mozog a piac, addigra a sávmozgásnak már vége is, és a piac kitör valamelyik irányba. Éppen ebben rejlik a sávkereskedés veszélye.
Mire a játékosok rájönnek, hogy sávban mozog a piac, és felveszik a megfelelő pozíciókat, az adott tartományból kitör a piac, és mivel a spekulánsok nehezen hiszik el, hogy vége a sávnak, sokáig tartják még vesztő pozícióikat. A sávkereskedés általában akkor hasznos, ha mindenki azt gondolja, hogy valamilyen irányba nagyobb mozgás lesz. Ilyenkor ugyanis a tapasztalatok szerint szinte biztos, hogy a piac egy viszonylag szűk sávban fog mozogni.
Befektetési stratégiákat bemutató cikksorozatunk második részében egy első ránézésre jónak tűnő, ám sok szempontból igen veszélyes módszert mutattunk be: a kezdő befektetők kedvence az átlagolás, angol nevén averaging out - olvassa el!
Az első részben benéztünk az alapkezelők fejébe: a benchmarkinggal foglalkoztunk. A cikket itt olvashatja!
A következő részben pedig a sávkereskedésnek éppen az ellentétéről tudhat meg részleteket: ebben a stratégiában azt a pontot kell megtalálni, amikor a piac elhagyja a megszokott sávot valamelyik irányban. Kitörés-kereskedés - hamarosan a Privátbankáron!
Brutális hozamok a befektetők versenyén
Keresni akar a tőzsdén? Csinálja úgy, mint a nyulak!