A nem- teljesítő hitelek problémaköre nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is megoldandó feladatként tornyosul a döntéshozók előtt. A probléma nagyságrendje alapján Magyarország a közép-kelet-európai régió tíz országa közül a hatodik legnagyobb méretű nem-teljesítő hitelállománnyal küzd – áll a PricewaterhouseCoopers szerkesztőségünkhöz eljuttatott gyorsjelentésében.
Közép-Kelet Európa országainak többsége (kivétel Szlovénia, Szlovákia és Csehország) lényegében hasonló kihívásokkal néz szembe. Az egyszerre gazdasági és társadalmi probléma gyökerei is hasonlóak: a munkanélküliségi ráta gyors felszaladása, a devizák gyors és nagyarányú értékvesztése, a 2006-2008-as időszakban tapasztalt lazább hitelezési gyakorlat következtében kialakult gyengébb minőségű portfolió és a meglévő hitelállomány bőséges és olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadása.
Mik azok a nem-teljesítő hitelek?
A legalább 90 napos késedelemben lévő hitelek, akkor is, ha a fizetési fegyelem már helyreállt. Ide tartoznak a lakossági problémás hitelek és a vállalati hitelezés problémás ügyletei is Angol kifejezéssel: Non-performing loans (NPL).
|
A PSZÁF által utoljára nyilvánosságra hozott 2009. decemberi adatok alapján az év elején 90 ezer fölött volt a nem-teljesítő, késedelmes lakossági jelzálog alapú hitelek száma. A problémás portfolió ilyen mértékű megugrása elsősorban három gazdasági okra vezethető vissza. Ezek a munkanélküliség hirtelen növekedése, a nemzeti fizetőeszköz árfolyamának alakulása, valamint a fedezetül szolgáló ingatlanok piaci árának és az ingatlanpiac likviditásának csökkenése - olvasható a PricewaterhouseCoopers jelentésében.
A nem-teljesítő hitel portfolió összetétele széles skálán mozog, jellemzőbb típusai:
ingatlan célú hitel, jövedelem vizsgálat mellett, forintban
ingatlan célú hitel, jövedelem vizsgálat mellett, devizában
szabad felhasználású hitel, tisztán fedezeti alapon, devizában
Ezen szegmensekben található hitelfelvevők késedelmességének okai különbözőek: a legjellemzőbbek a forint árfolyamgyengülés miatti átmeneti zavar és a tartós munkanélküliség. Az egyedi esetektől függően a hitelfelvevők viselkedésének várható alakulása és a hitelek sorsa is rendkívül eltérő (az átmeneti zavar után újrakezdődő törlesztés, vagy a hitel végleges „bedőlése” és az ingatlan tulajdonjogának elvesztése).
A nemzetközi tapasztalatok és a hazai helyzet elemzése egyaránt azt mutatja, hogy önmagában a makrogazdasági növekedés újbóli megindulása, különösen rövidtávon nem oldja meg a problémát. Sőt arra is számítani kell, hogy még egy ideig a gazdasági növekedés mellett is romolhatnak a hitelportfoliók. Ennek oka egyrészt az, hogy az idei év elejéig még növekvő munkanélküliség 6-9 hónapos késleltetéssel jelenik meg a hiteltörlesztési képesség romlásában. Másrészt az árfolyam elmúlt hetekben tapasztalt hektikus mozgása sokakat érint kedvezőtlenül.
A probléma megoldására a nemzetközi piacokon több, a gyakorlatban is működőképesnek bizonyult példát lehet találni - olvasható a jelentésben. Ezen modellek közös ismérvei, hogy kialakításuk során mindenhol az állam vállalta a kezdeményező szerepet. A létrehozott modell – amely a fedezetek és a hitelek kezelését átvette a kereskedelmi bankoktól – nem volt profit érdekeltségű és minden esetben közvetlenül ki tudott lépni a tőkepiacra - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott összefoglalóban.
Ennek köszönhetően feladatát képes volt túlnyomórészt nem költségvetési forrásokból finanszírozni. Bármely megoldást is követték az abban szerepet vállaló felek érdekeik és a társadalmi érdekek egyensúlyban voltak, a modell szabályai pedig transzparensek és piac konformak voltak – hangsúlyozta Bunna Gyula, a PricewaterhouseCoopers Tanácsadási üzletágának igazgatója. Nem egy meghatározott modell másolására van tehát szükség, hanem az említett elvek következetes alkalmazására a hazai viszonyoknak megfelelően.
Privátbankár