Kétesélyes zsebbe nyúlás: így dönthet az adójáról

A magánszemélyeknek, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek idén is lehetőségük van arra, hogy összevont adóalapjuk kétszer egy százalékát meghatározott szervezeteknek ajánlják fel - ha utólag derül ki, hogy túl sok adót fizettünk, akkor a felajánlás kapcsán keletkező különbözet minket terhel

APEH-es kegyelem: nem elég szépen kérni

A személyi jövedelemadóról szóló törvény lehetőséget teremt arra, hogy a magánszemélyek a jövedelemadójuk meghatározott részéről bizonyos keretek között szabadon rendelkezzenek, így adójuk egy részét az általuk megjelölt szervezetek használják fel, vagy az általuk megjelölt célokra fordítsák. Az APEH ezirányú tájékoztatója szerint a rendelkezés nem kötelező , de aki élni kíván ezzel a lehetőséggel, annak rendelkező nyilatkozatot kell kitöltenie. Amennyiben valaki nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a pénz a központi költségvetésben marad, azaz ezt az összeget a költségvetési törvényben leírtak szerint költik el.

A tájékoztató szerint fontos tudni, hogy a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, ha az összevont adóalapba tartozó jövedelmet szereznek. Az adóhatóság az utalást csak akkor teljesíti, ha a kedvezményezett részére utalandó összeg eléri a 100 forintot. Egyházak részére ugyanakkor még abban az esetben is érdemes rendelkezni, amikor a fizetendő adó 0 forint, mivel az egyházak - az 1%-on túli - állami finanszírozása a rendelkező magánszemélyek száma (és nem a felajánlott összeg nagysága) alapján történik.

Az is előfordulhat, hogy a felajánlott 1 százalék mértéke a bevallás benyújtása, vagy az összeg kiutalása után megváltozik. Ha például a magánszemély adója ellenőrzés, vagy önellenőrzés következtében nő, akkor természetszerűleg az 1 százalék összege is arányosan emelkedik. Ezt a pótlólagos összeget az adóhatóság azonban csak akkor utalja át a kedvezményezettnek, ha a magánszemély eredetileg is érvényesen rendelkezett, és az 1% alapjának növekedése legkésőbb a rendelkezés évét követő év július 31-éig megtörténik. További feltétele a pótlólagos utalásnak a tájékoztató szerint az, hogy a magánszemély ezt az adótöbbletet fizesse meg, illetve hogy az 1% összege legalább 1000 forinttal növekedjen, tehát az összevont adóalap minimum 100 ezer forinttal nőjön. Persze, ennek a fordítottja is előfordulhat, tehát ha az 1% alapja mérséklődik, a rendelkezéssel érintett összeg nagysága szintén csökkenhet. Ez ugyanis gyakorlatilag azt jelenti, hogy a magánszemély olyan adó meghatározott részét ajánlotta fel, amelyet nem fizetett meg. Ezért, ha az 1% összege a módosítás miatt legalább 1000 forinttal csökken, akkor a különbözetet a magánszemélynek meg kell fizetnie. E fizetési kötelezettség alól a tájékoztató szerint csak akkor lehet mentesülni, ha az adózó adóhatósági vagy munkáltatói adómegállapítást kért, és adatszolgáltatása nem volt hibás - azaz a hiba az adóhatóságnak vagy a munkáltatónak volt felróható.

Az 1 százalék alapja egyébként az összevont adóalap kedvezményekkel, továbbá az önkéntes pénztári nyilatkozat és a nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat szerinti átutalásokkal csökkentett része akkor, ha ezt az összeget a magánszemély határidőre megfizette. A külön adózó jövedelmek, mint például az ingatlanértékesítésből, vagy árfolyamnyereségből származó jövedelem nem tartoznak az összevont adóalapba, így ezen jövedelmek meghatározott részéről nem is lehet rendelkezni.

A tájékoztató szerint kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből csak egyet-egyet, azaz sem az egyik, sem a másik 1% nem osztható meg, de nem is vonható össze. Ha valamelyik csoportból nem választ az adózó kedvezményezettet, akkor csak egy rendelkező nyilatkozatot adhat be, mert az egyik 1% nem irányítható át a másik csoportban lévő kedvezményezettek javára. Azonos körből választott, két kedvezményezett javára tett rendelkező nyilatkozat esetén pedig ezek mindegyike érvénytelen.

A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil kedvezményezettek tartoznak. Ide tartoznak a közhasznú tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, alapítványok, és közalapítványok. Ugyancsak ebben a körben lehet rendelkező nyilatkozatot adni a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram, az országos közgyűjtemények, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Országos Levéltár, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Filmarchívum, a Neumann János Multimédia Központ és Digitális Könyvtár, az országos szakmúzeumok, a felsőoktatási intézmények, illetve azon könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális, illetve alkotó- és előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezetek javára, amelyek valamely önkormányzattól, vagy a központi költségvetéstől egyedi támogatásban részesültek. A rendelkezéshez a magánszemélynek ezen szervezetek adószámára van szüksége, ez pedig elsősorban maguktól a kedvezményezettektől szerezhető be.

Számolja ki, mennyi marad a közterhek után a borítékban!

A kedvezményezettek másik csoportjába az egyházi kedvezményezettek tartoznak. Ebbe a csoportba tartoznak a bejegyzett, illetve az adóhatóság által technikai számmal ellátott egyházak, továbbá az Országgyűlés által meghatározott kiemelt költségvetési előirányzatok. A rendelkező nyilatkozaton a magánszemélynek az egyházi kedvezményezett technikai számát kell feltüntetnie. A technikai számokat az adóbevallás útmutatója tartalmazza, de azok az APEH honlapján is megtalálhatók - áll a tájékoztatóban.

Érdemes felhívni rá a figyelmet, hpgy a korábbi évek gyakorlatától eltérően a rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi. Így az a magánszemély, aki adóbevallást ad be, vagy adóhatósági adómegállapítást kér, a nyomtatvány megfelelő oldalának kitöltésével rendelkezhet. Azonban arra is van lehetőség, hogy a korábbi években megszokott módon a bevallással vagy az adóhatósági adómegállapítás kérő nyilatkozattal együtt, egy lezárt borítékban juttassuk el a rendelkező nyilatkozatot az adóhatósághoz.

Az adóhatóság egyébként az eljuttatás módszerétől függetlenül külön kezeli a rendelkező magánszemély és a kedvezményezett adatait, ez még akkor is igaz, ha a magánszemély a bevallás részeként rendelkezik 1 százalékáról. A rendelkező nyilatkozat adótitoknak minősül, abba illetéktelen személy nem tekinthet be, így a rendelkezés következtében a magánszemélyt hátrány nem érheti

Azon magánszemélyek esetében, akik bevallásadási kötelezettségüknek munkáltatói adómegállapítás útján tesznek eleget, illetve akik az adóhatósági adómegállapítást kérő nyilatkozatukat a munkáltatón keresztül juttatják el az adóhatósághoz, a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot a munkáltatónak legkésőbb május 10-én adhatják át.

Ettől az évtől új szabály, hogy a rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Amennyiben tehát a magánszemély sem a bevallás részeként, sem a bevallással együtt beküldött borítékban, sem a munkáltató útján nem rendelkezett, lehetősége van arra, hogy a rendelkező nyilatkozatokat egy lezárt, adóazonosító jelével ellátott borítékban, postán vagy személyesen juttassa el az adóhatósághoz. Erre az adózónak május 20-áig van lehetősége - olvasható az APEH honlapján.

Több pénzt hoz az APEH-nak az internet
Melyik áfatörvényt használjam?
Könnyebb lesz bevallani az adót (hanganyag)
Adót bankkártyával? Itt megteheti!
Vagyonosodási vizsgálat: az APEH nem válogat
Bye, bye eho?
Levonási tilalom: a hiba az Ön készülékében van
Közel 1 millióan kapnak csomagot az APEH-től