Kétezer alatt megúszható egy átlagos bevásárlás

A napi szinten szükséges friss élelmiszerek beszerzésében továbbra is fontos szerepe van a kisboltoknak, a legtöbbet pedig továbbra is a hét utolsó napjaiban fizetünk a kasszáknál, ahol csak minden huszadik alkalommal kerül elő egy plasztiklap - derül ki a GfK Hungária hazai kiskereskedelmi trendeket elemző tanulmányának adataiból

Hazánkban a kiskereskedelemben évek óta tartó fokozatos koncentráció tovább folytatódott 2007 első félévében, így tovább erősödtek a modern kereskedelmi csatornák - áll a GfK Hungária szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. A diszkont üzletek forgalomalapú piaci részesedése kiemelkedő mértékben, 1,4 százalékponttal emelkedett, főként a "kemény” diszkont vonal piacnyerésének köszönhetően. A hipermarketek piaci része 0,9 százalékponttal 25 százalékra nőtt, azaz e csatorna bonyolítja a teljes kereskedelmi forgalom negyedét.

A közlemény szerint a szupermarketek részesedése annak ellenére csökkent közel fél százalékponttal, hogy az új boltnyitásoknak köszönhetően nőtt a csatorna együttesen számított vásárlói hatóköre. A piacvesztés oka, hogy a háztartások ebben az időszakban mért összköltésének növekedése a csatornában elmaradt a teljes piacon mérttől, ami a GfK tanulmánya szerint főként a ritkább vásárlási alkalmaknak, valamint a vásárlásonkénti kosárérték - ez egy alkalommal eszközölt beszerzések értékének - infláció alatti emelkedésével indokolható.

Európában étteremre és hotelre a spanyolok és a görögök költenek legtöbbet, a háztartások kiadásának e tétel több mint 18 százalékát teszi ki. A magyar családok költségvetésében ezzel szemben csupán 5 százalék jut ilyen célokra. A lakásfenntartás költségei a dánoknál és a svédeknél a legjelentősebb. Ruházkodásra legtöbbet - a családi büdzsé mintegy tizedét - a görögök költik, Magyarországon ez csak 3,6 százalékot képvisel a kiadások sorában. Ugyanakkor az élelmiszerre és élvezeti cikkekre fordított kiadások az Unióhoz később csatlakozó országokban rendre lényegesen magasabbak.

A c&c csatorna része csökkenést mutatott 2007 első félévében részben a modern kereskedelmi csatornákkal - főleg a diszkontüzletekkel - szemben elvesztett forgalom következtében. A kisboltok szerepe is tovább csökkent az év első hat hónapjában, a korábbi "láncosodási” tendenciával ellentétben azonban a független kisboltok piaci pozíciója stabil maradt az elmúlt időszakban, míg a láncba szervezett kisboltok szerepe érdekes módon tovább csökkent - áll a közleményben.

A napi szinten szükséges friss élelmiszerek beszerzésében azonban továbbra is nagy szerepet játszanak a kisboltok. Ezt támasztja alá a hazai kiskereskedelmi trendeket elemző tanulmány szerint a csatornák vásárlási gyakoriság mutatóinak összehasonlítása, miszerint leggyakrabban a kisboltokban vásárolnak a háztartások, legritkábban pedig a c&c üzleteket keresik fel.

Az átlagos vásárlásonkénti költés 1725 forint, ami 4,7 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Legkisebb összeget egy alkalommal átlagosan a független kisboltokban hagynak a vásárlók a kasszánál, legtöbbet pedig a cash&carry üzletekben költenek - állapítja meg a GfK.

Érdekes, hogy tovább növekedett a hét utolsó napjaira eső vásárlási alkalmak aránya, ezek közül is elsősorban a pénteki és a szombati napokon zajlik a többi naphoz képest jelentősen magasabb értékforgalom: a heti teljes forgalom összességében több mint 40 százaléka.

Jelenleg a 15 éven felüli magyar lakosságnak mindössze 11 százaléka vásárol bioélelmiszereket és csak 5 százalék választja havonta többször e termékeket. A mérsékelt vásárlási kedv egyik fő oka a viszonylag magas árfekvés, a legkeresettebb termékek közé a zöldségek, gyümölcsök, a kenyérfélék és a tejtermékek tartoznak.

A vásárlások többsége egyébként továbbra is gyalogosan történik, de ezek a vásárlások a forgalomnak kevesebb, mint felét adják. Az autós vásárlások részesedése a teljes forgalomból enyhén növekszik évről évre, a vizsgált időszakban 42 százalék volt.

A kártyás fizetések aránya viszonylag alacsony (5 százalék), ám az elmúlt évek során folyamatosan emelkedett. Ez a fizetési mód a hipermarketekben a leggyakoribb, ahol a forgalomnak a 32 százalékát már ezek adják - olvasható a közleményben.

Akciós újságok: félrevezetésért bírságolt a GVH
Jobban megnézzük, hol, mennyiért vásárolunk (hanganyag)
Nem mondunk le semmiről, inkább akciózunk
A megszokásból csak az akciók tudnak kirobbantani
Mirelit, kutya, reggeli: nem a címke a lényeg
Nyalunk, mint a bajnokok!